Minden idők egyik legnagyobb hurrikáncsapása fenyegeti az Egyesült Államok déli partividékét. Az országrész a Marco és a Laura nevű trópusi viharokból formálódó hurrikánokra készül. Az olajipar szereplőit Laura aggasztja jobban, mert az várhatóan a hét második felében csap le olyan területeken, ahol fontos olajipari létesítmények találhatók. A piac áremelkedéssel, a létesítmények üzemeltetői pedig komoly előkészületekkel várják az egyelőre elkerülhetetlennek tűnő Laurát.
A hatóságok százezreket evakuáltak illetve szólítottak fel lakhelyük elhagyására Texas és Louisiana állam part menti területein.
Az előrejelzések szerint, a Mexikói-öböl felől érkező Laura akár 180 kilométeres óránkénti sebességgel is érkezhet, 3-4 méter magas hullámokká is felkorbácsolva a tenger vizét.
Az előzetes vélekedések szerint, a hurrikán több milliárd dolláros kárt is okozhat.
A hurrikán érkezésének híre a 2005-ös Katrina-hurrikán idején látott szintre szorította le az olajkitermelést az USA kőolaj szempontjából legfontosabb régiójában, mutatja be a Reuters.
A térségben működő nagy olajcégek ezért - dolgozóik védelme miatt - evakuálták vízi olajplatformjaik személyzetét.
Összesen 310 létesítményt állítottak le, ami miatt 1,56 millió hordóval csökken a napi kitermelt mennyiség.
Ez a Mexikói-öböl teljes termelésének 84 százaléka, és megközelíti a 15 évvel ezelőtti Katrina-hurrikán időszakának csökkentését. Akkor az öböl kitermelése 90 százalékkal esett a vihar miatt.
A mostani előrejelzések szerint, Laura az ottani idő szerinti esti órákban éri el Louisiana és Texas partjait, majd azután, legkésőbb csütörtök reggel, vonul tovább a szárazföld belseje felé. A számítások szerint, erőssége addigra akár 4-es szintűre is nőhet (viszonyításként: a 2017-es Irma 5-ös erősségű volt, ami a legnagyobb az osztályozási skálán).
Ez azért lényeges, mert - az USA energiaügyi információs hivatala szerint - Texas és Louisiana államok területein működik az amerikai finomítókapacitások több mint 45 százaléka, és a teljes kitermelés 17 százaléka. Az üzemanyagokat előállító létesítmények közül kilencet állítanak le, amik összesen napi 2,9 millió hordó olajat dolgoznak fel. Ez az USA teljes kapacitásának 14,6 százalékával egyenlő.
Ez a leállás ugyanakkor még mindig kisebb mértékű, mint három évvel ezelőtt a Harvey-hurrikán miatti.
Akkor a viharok és az esőzések miatt az USA finomítókapacitásainak negyede állt hosszabb-rövidebb ideig.
A hurrikánok híre, valamint az olajlétesítmények leállítása már napokkal ezelőtt érzékelhető elmozdulást okozott a piacon.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára emelkedésnek indult. Kedd délután a novemberi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 1,49 százalékos pluszban, 46,32 dolláron, a WTI pedig 1,78 százalékos nyereségben, 43,38 dolláron forgott. Szerdán a reggeli órákban az árak kismértékben ingadoztak, délelőtt előfordult 0,5 százalék körüli csökkenés mindkét fő olajfajta árában, komolyabb gyengülés azonban ebben az időszakban nem történt.