Fontos információ, hogy nem csupán az OTP Bank ügyfelei kaphatnak ilyen levelet, hiszen a csalók valójában nem tudják, hogy a címlistájukról ki az OTP Bank ügyfele és ki nem. Viszont mivel az OTP Banknak sok ügyfele van, nagyobb eséllyel találnak célba, és így a levél eljuthat olyan címzettekhez is, akik a hitelintézet ügyfeleként valóban magukra értik a levelet.
A levél feladója látszólag egy magánszemély. A küldemény sajátossága, hogy továbbított levélként érkezik, sokak számára megtévesztő lehet, hogy szerepel a címzésben egy otpbank.hu-s cím is.
A csalók így próbálják elhitetni, hogy a levélnek köze van az OTP Bankhoz.
A csatolt, fertőző melléklet fájlneve: Fizetési igazolás 08-31-2020.r01. A levél láblécében az Országház címe szerepel az OTP Bank székhelyeként.
A csalók levele az alábbi:
Az OTP Bank azt javasolja ügyfeleinek, hogy a mellékletet semmiképp ne nyissák meg.
Ha már megtették, akkor ellenőriztessék a számítógépet egy szakemberrel. Használjanak legális forrásból származó szoftvereket és mindenképp telepítsenek vírusvédelmi eszközt.
Mint arra az Origo is többször felhívta már a figyelmet, szokatlan e-mailek esetén fogjunk gyanút és ne kattintsunk csatolt fájlokra, helyette inkább érdeklődjünk a banknál, hogy valóban kaphattunk-e tőlük ilyen levelet. Bankok, biztosítók, posta és egyéb szolgáltatók sohasem kérnek bizalmas adatokat e-mailben, hiszen így nem lehet beazonosítani az ügyfelet, mert e-mailt bárki tud írni.
Még inkább gyanús, ha a levél rossz magyarsággal íródott.
Az ilyen levelek sokszor kínálnak hihetetlennek látszó nyereményt vagy nagyon csábító akciót, ezek esetén is érdemes kétkedve fogadni a levélben írtakat.
Forrás: OTP Bank