A világ jövőbeni népesedési folyamatainak részletesebb vizsgálatában általánosan elterjedt az ENSZ szakértői előrejelzéséhez nyúlni. Eszerint, mire 2100-at írunk, addigra a világ populációja - lassuló növekedési ütemre váltva, mellette egyre nagyobb arányú idősebb korú népességgel - 10,8-11 milliárd főre növekszik. A közelmúltban azonban megjelent egy másik előrejelzés, ami ennél mintegy 2 milliárd fővel kisebb népességet jósol a század végére, és másképp állítja fel a legnépesebb országok listáját is.
A világ népességének szám szerinti alakulására az ENSZ 2015-ben adta ki előrejelzését. Eszerint 2100-ra a Föld bolygó mintegy 11 milliárd embernek lesz az otthona. Az elmúlt években aztán a világszervezet többször felülvizsgálta - helyesebb talán így fogalmazni: folyamatosan igazítja - ezt az előrejelzést. A legutóbbi szerint, bár a világ népessége a század végére nem fogja elérni a 11 milliárd főt, de így is jócskán a lélektani 10 milliárd fölött marad: az előrejelzés szerint körülbelül 10,9 milliárd lesz a globális lakosságszám.
Ezt népességnövekedést mutatja be az Our World in Data grafikonja, az egyes színkódokkal az is követhető, a világ mely nagy régiójának hogyan változik tovább a népessége, amíg a világ egésze 2100-ban eléri a prognózisban jelzettet:
Az ENSZ-előrejelzés azzal számol, hogy a növekedés üteme nagyjából 2070-ig fokozatosan lassul le - még a jelenleginél is lassabbra. Ugyanis 1950-től napjainkig tekintve, a növekedés éves üteme 1 és 2 százalék között mozgott, 2,5 milliárdról nagyjából 7,7 milliárd főre növelve a népességet 2019-re. Ez a növekedési mérték azonban alacsonyabb fokozatba kapcsol, és mire a század végére érünk, csak évi 0,1 százalék körül mozog majd, legalábbis a mostani modellezések szerint. Így a tavaly kiadott ENSZ-előrejelzés szerint, míg 2030-ra a népesség eléri a 8,5 millárd főt, 2050-re a 9,7 milliárdot, addig a következő ötven évben csak bő 1 milliárdos növekedés prognosztizálható a század végére.
Nem lesz egyszerre 10 milliárd ember?
Ennél alacsonyabb számokat közöl viszont az Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) nevű intézet, szerzőik tanulmánya nemrég a tekintélyes The Lancet nevű folyóiratban jelent meg. A tanulmányban új módszertannal közelítettek a demográfia, a gazdaság, a népmozgások és a geopolitikai rendszerek közötti összefüggésekhez. Tanulmányuk megállapításai közül kettő igen figyelemre méltót mutat be a Visual Capitalist.
Az első szerint a világ népessége 2100-ra nagyjából 2 milliárd fővel marad majd alatta a most általános konszenzusként elfogadott értéknek.
A Földön az elemzők szerint akkor nagyjából 8,8 milliárdan fognak élni, és a népesség 26 százaléka - azaz minden negyedik ember - 65 éves vagy annál idősebb lesz.
Ez tehát arra utal, hogy a társadalmak, átlagosan és globálisan nézve, az elöregedés irányába tartanak jelenleg.
A másik, lényeges megállapítás, hogy a világ népessége csökkenésnek indul, még a 2100. év előtt. Az IHME a jelenhez képest elég koránra, 2064-re teszi az általa modellezett csúcsot, ami 9,7 milliárd ember lesz, hogy a század végére nagyjából 1 milliárd fővel csökkenjen. Ennek a számításnak az alapját a régiókra lebontott halálozási és születési ráták, valamint a különböző okokból bekövetkező népmozgások egy modellbe integrálása adja.
Azt a szerzők is jelzik, hogy az általuk számítottaktól eltérő, lassabb és gyorsabb forgatókönyvek is elképzelhetők a népességfogyásra, sőt, olyan is, amiben a növekedés, ha csekély mértékben is, de 2100 után újra erőre kap. Azt is közlik, hogy amennyiben - természetesen sok szempontból képlékeny - modellezésüket igazolja majd a jövő, akkor ennek egyedül a fenntarthatóság szempontjából lesz pozitív hozadéka. Ez persze nem azt jelenti, hogy innentől könnyelműen lehet kezelni a környezetvédelmi szempontokat.
Álláspontjuk szerint pedig modelljükből az is következik, hogy az idősebb népesség arányának növekedésével lassul majd a társadalmak innovációja és az egyéni fogyasztás mértéke is, ami némileg lassítja a GDP-k további növekedését. Ugyanakkor - teszik hozzá - az automatizáció és a robottechnológiai megoldások terjedése miatt arra lehet számítani, hogy a társadalmak korszerkezetének átalakulása jóval kisebb hatással bír majd a GDP-re, mint egyébként történne.
Ezek lesznek a legnépesebb országok az új modellben
Az IHME modellezése alapján másképp alakul a legnépesebb országok rangsora is, mint az eddig ismert adatok mutatják. Az alábbi táblázatban a 2017-es és a számított 2100-as népesedési adatok láthatók, feltüntetve azt is, hogy mely országok "esnek ki", illetve kerülnek be az élbolyba addig:
A táblázatból egészen meghökkentő vonatkozások is kiolvashatók, például az, hogy Kína népessége e modellezések szerint 2100-ra a mostani felére, 732 millió főre csökken. India pedig már a század közepén átveszi majd a lista vezetését, azzal, hogy ott is népességfogyás következik be a század végéig.
A lista egyik legérdekesebb helye minden bizonnyal a második: ide az elemzők Nigériát várják, ami magasabb helyezést jelent az ország számára, mint az ENSZ-előrejelzésben lévő. Abban persze nincs nagy vita, hogy Afrika népessége a leggyorsabban növekvő lesz. Az viszont figyelemre méltó, hogy még az ENSZ előrejelzése szerint is csak 2100 körül várható, hogy megközelíti Ázsiáét. Akkor 4,3 milliárd főt várnak Afrikára, és 4,7 milliárdot Ázsiára, utóbbinál ez viszont addigra már csökkenés eredménye lesz.
A másik vonatkozás viszont - ezt már az IHME elemzői mondják -, hogy a 10 legnépesebb ország közül 4 afrikai lesz 2100-ban, mégpedig annak Szaharától délre eső régiójában. Ahhoz viszont, hogy ez teljesülhessen - mondják - nagy horderejű változásokra lesz szükség a kontinensen. Különösen azért is, mert például a Nigériára számított 791 millió főnek 11-szer kisebb földrajzi területen kell elférnie majd, mint az Egyesült Államok lakosságának. A második legnagyobb népsűrűségű ország India lesz, nagyjából fele akkora, közel 332 fő/négyzetkilométerrel, mint Nigéria. A harmadik helyen Pakisztán áll majd.