A koronavírus okozta veszélyhelyzet idején a szülők a saját bőrükön is tapasztalhatták, hogy nagy szükség van a gyermekek online védelmére. Most először szembesülhettek az otthonokba beszivárgó ilyen jellegű kockázatokkal, amelyekre meg kell találniuk a megfelelő válaszokat. Cikkünkben ehhez nyújt segítséget a Digitális Jólét Program szakértője.

Számos kérdés felmerülhet ezzel kapcsolatban:

  • Árthat a gyermekemnek, ha az iskola miatt egész nap a képernyő előtt ül?
  • Hogyan lehetséges, hogy idegenek lépnek be egy online videós órára?
  • Miért tiltja le a szolgáltató a gyermekem fiókját?
  • Mit tehetünk mi, szülők, vagy mit tehetnek a pedagógusok az online osztályteremben elharapódzó piszkálódás vagy kiközösítés ellen?
  • Hogyan kell úgy beállítani a webkamerát, hogy ne áruljunk el túl sokat a családunkról?

Ezek a kérdések világszerte több millió család életében váltak egyik pillanatról a másikra égető, napi szintű problémává. A koronavírus okozta veszélyhelyzet a digitális gyermekvédelem szempontjából is új kihívást jelentett: a családok jelentős része a bezártság és az óhatatlanul ezzel járó megnövekedett képernyőidő, valamint az iskolai digitális munkarend bevezetése miatt leginkább most szembesült az otthonába is beszivárgó online kockázatokkal.

kutatások szerint a koronavírus okozta járványhelyzet során 188 országban zártak be az iskolák. Mindez az iskoláskorú gyermekek 90  százalékát érintette. Mind a munkában, mind az oktatásban lezajló digitális átállás során, ahol az internetkapcsolat lehetővé tette, ott rendkívüli módon, akár duplájára is emelkedett a világhálón eltöltött idő, és ez különösen igaz volt a gyermekekre.
Egy ezzel kapcsolatos brit felmérés nagyon érdekes jelenségre mutatott rá, hiszen egyértelműen kiderült, hogy a bezártság kezdetének pillanatában az addig egységesen, nagyjából ugyanakkora nézettséget produkáló streaming-szolgáltatók használata hirtelen megugrott, és a például a Disney+ szolgáltató messze kiemelkedett a mezőnyből. Ez azt mutatja, amit sejteni lehetett, hogy egyik napról a másikra rengeteg gyermek kezdett sokkal több időt tölteni a képernyő előtt, mint korábban. Ezzel pedig az online kockázatok lehetősége is megnőtt.

 A streaming platformokon naponta eltöltött órák száma

Forrás: digitalisjoletprogram.hu/

Lehetőségek és kockázatok

Az online világ a családok hétköznapi életébe a kockázatokon túl természetesen számos lehetőséget is hozott. A digitális távoktatás egyik napról a másikra valósággá vált. Az eddig néha kizárólag károsnak bélyegzett online játékok és közösségi média felületek generációk számára váltak a kapcsolattartás elsődleges eszközeivé. Az ezekkel együtt járó kockázatok korosztályonként eltérőek voltak.

A 13 év felettiek már otthonosan mozogtak a közösségi média világában, számukra sok esetben egyszerűen csak egy új platformot jelentett az online tanulási tér. Esetükben leginkább az okozott nehézséget, hogy „szabadidős" médiahasználati rutinjaikat vitték át az online iskolába: például a felnőttek előtt eddig titokban tartott becenevek használatát, egymás vagy a tanárok „kibannolását" az online osztályteremből, a nem megfelelő beszédstílust, vagy a kortárs zaklatását az online iskolai térben. Számukra a virtuális tanulás kevésbé jelentett kockázatot. Az ő esetükben a veszélyforrást leginkább a megnövekedett képernyő előtt töltött idő jelentette, hiszen így lehetőségük nyílt további, káros online tevékenységekre is, mint például a nem nekik való (például az extrém erőszakos vagy a pornográf) tartalmakkal való találkozásra, a vélhetően az unatkozásból fakadó túlzott és felelőtlen megosztásokra, vagy akár az online kapcsolatteremtésre idegenekkel.

IllusztrációFotó: Szabó Gábor - Origo

Az alsó tagozatosok helyzete lényegesen nehezebb volt: egy egész korosztály kényszerült arra, hogy hirtelen, mindenféle felkészítés nélkül vegyen használatba olyan eszközöket és felületeket, amelyek nem nekik, és nem is az ő igényeiknek megfelelően készültek. Így fordulhat elő, hogy ma már egy másodikos nem csak kezelni tudja a Skype felületét, hanem akár összetettebb feladatokra is képes a felületen, például online, képernyőmegosztással segítséget kérni egy feladat megoldásához. Mindez pedig már magas digitális kompetenciaszintet jelent, hiszen egyrészt érti, hogyan működik a képernyőmegosztás, másrészt képes is azt problémamegoldásra használni. Ugyanakkor az alsó tagozatosok sok esetben kényszerülhettek arra (elsősorban a lehetőségek hiánya, vagy a környezetükben élők kevésbé fejlett digitális kompetenciái miatt), hogy a Facebook, vagy a Messenger legyen az elsődleges tanulási platformjuk. A népszerű közösségi oldalakon nem véletlenül 13 éves kor a regisztráció korhatára, ezeken a felületeken nem tudunk olyan „védőhálót" vonni a gyermekek köré, amely biztonságossá tudja tenni internethasználatukat. Ennek következtében az online tanulás során is jobban kitettebbé váltak mind az adatvédelmi, mind a túlhasználatból fakadó kockázatoknak.

IllusztrációFotó: Szabó Gábor - Origo

A gyermekeknek fokozottabb védelemre van szükségük az online térben

A gyermekek - életkori sajátosságaik miatt - más befogadási, élményfeldolgozási képességekkel rendelkeznek, mint a felnőttek. Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermek látszólag érthetetlenül, ok nélkül ijed meg attól, amit egy filmben lát; nem érti a humort, vagy túlságosan élénkké, agresszívvá válik a képernyő előtt töltött idő után. Nem véletlen, hogy a gyermekek és a felnőttek számára más tartalmak készülnek. A Facebook és az Instagram, mint „felületek" nem veszélyesek, a felhasználók által közzétett tartalmak között azonban bőven akad olyan, ami nem gyerekeknek készült, és nem nekik való. Ennek részben az az oka, hogy a gyermekek élettapasztalatai, élményei, érdeklődési köre nagyban különbözik a felnőttekétől. Az ismerethiány és a naivság sokszor félreértést okozhat, a médiatartalommal összefüggésben félelmet, szorongást kelthet, ezért kötik korhatárhoz a közösségi média-platformokra történő regisztrációt, és ezért is figyelnek ezek a szolgáltatók fokozottan a 13-18 év közötti felhasználóikra. Szükséges tehát, hogy a felnőttek védjék a gyermekeket az online térben, amelyre két fő eszközük van: a szűrés, szabályozás, valamint az értő odafigyelés és folyamatos kommunikáció a gyermekeikkel.

IllusztrációFotó: Szabó Gábor - Origo

Nem vagyunk egyedül szülőként a gyermekek online védelmére vonatkozó problémákkal

A Digitális Jólét Program keretében működő Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája honlapján számos hasznos információ található, többek között az online kockázatokról és megoldási lehetőségekről szóló tájékoztatók, illetve a kifejezetten a bezártság és a digitális munkarend idején felmerülő leggyakoribb szülői kérdésekre, kétségekre adott, tematikusan csoportosított válaszok. A Digitális Médiaműveltség Szülőknek Program keretében az ország számos pontján elérhetőek szülőknek szóló előadások, az OkosÓvoda Program keretében a nyertes óvodák pedig a saját honlapjukon is megjeleníthetik a digitális neveléssel kapcsolatos tartalmakat már a legkisebbek védelmét is figyelembe véve.

A cikk szerzője: dr. Farkas Attila Erik, digitális gyermekvédelmi szakértő