A kisipari kobaltbányászatot támogató kezdeményezéshez csatlakozott a Tesla, mellette pedig több jelentős, a kobalkitermelésben részt vevő vállalat is. A főként Kongóból származó nyersanyag bányászata régóta viták kereszttüzében áll, mert számos jogsértés és haláleset kapcsolódik ahhoz. Kérdés, mit akarnak a cégek: megnyugtatni az emiatt aggódó vásárlóikat? Elfordulni az ipari kitermeléstől? Vagy csak egyszerűen több kobalthoz jutni úgy, hogy évről-évre egyre többet igényel a világ abból? Elmondjuk, miért lehet ennek a fejleménynek jelentősége, és mi állhat a hátterében.

A kobalt napjaink egyik legfontosabb nyersanyaga, mely nélkül szinte elképzelhetetlen az elektromos autók, a mobiltelefonok és számos más technológiai eszköz gyártása - olyan eszközöké, melyek a világ legtöbb részén mostanra a mindennapok szerves részévé váltak. A világpiacra kerülő kobaltmennyiség fele-háromnegyede pedig egyetlen országból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik. Ott pedig tisztában vannak azzal, milyen értékessé teszi az országot a kobalt a nagy gazdasági szereplők szemében: például, ahogy arról az Origo beszámolt, hallatlan anyagi áldozatok árán, egy egész várost is átköltöztetnek, hogy hozzáférhessenek az alatta rejtőző tartalékhoz.

A Kolwezi kobaltbánya képe (2018)Forrás: AFP/Samir Tounsi

Ezért gyilkos nyersanyag a kobalt

Csakhogy a kobaltkiteremlés jelenlegi gyakorlatára sötét árnyak vetülnek. A bányászat alapvetően két fő módon zajlik. Az ipari jellegű kitermelést nemzetközi nagyvállalatok végzik komoly technikai háttér birtokában. A cégek mellett tevékenykednek azok a kisipari (vagy kézműves) bányászok, akik kezdetleges szerszámaikkal dolgoznak a felszínen, tárnákban, üregekben. A probléma nem önmagában az, hogy ez a két kitermelési mód keveredik a gyakorlatban, akár egy helszínen is, bár tény, hogy nem segíti az ipar átláthatóságát. A fő gond az, hogy különösen a kisipari bányászatnál, időről időre felmerül a kizsákmányolás, a kényszermunka, illetve az (illegális) gyerekmunka jelensége.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a helyi szabályozás szerint 15 éves kor fölött a nappal végzett gyerekmunka nem számít törvénytelennek. Ez a körülmény azonban nem befolyásolja azt, hogy a gyerekek egy része rendkívül nehéz és veszélyes körülmények között dolgozik kobalt- és rézlelőhelyeken, egy részük pedig fiatalabb ennél.

Egy férfi egy bányaipari területen kutat megmaradt kobalt irántForrás: AFP/Federico Scoppa

A kobaltkitermeléshez kapcsolódó megannyi, vitás vonatkozásnak pedig viszonylag friss fejleménye a közelmúltból az, hogy kongói családok bepereltek több nagyvállalatot - olyan családok, melyeknek gyerekei a bányákban haltak meg vagy szereztek egész életükre kiható sérüléseket. Az ügynek az az igazi jelentősége, hogy ezúttal csoportos perbe fogták az ellátási lánc végén álló nagy cégeket is - a kobalt felhasználóit -, a Teslát, az Applet, a Dellt, a Google anyacégét és még néhány más, egyébként jó nevű óriást. Soha korábban még nem volt példa ilyenre a feltárt jogsértéseket egyébként megbízhatóan szállító afrikai kobaltbányászat világából.

Szörnyű dolgok történhettek a kobaltbányák mélyén

Bepereltek több nagy céget a kongói kobaltbányákban történt halálesetek, illetve tiltott gyerekmunka miatt, aminek következtében több kiskorú életét is vesztette. A Reuters beszámolója szerint a csoportos kereset az első olyan alkalom lehet, amikor jogi üggyé válik annak a kérdése, honnan és hogyan szerzik be a termékeik gyártásához nélkülözhetetlen kobaltot napjaink technológiai óriási.

Ezért, és több vonatkozás miatt is meglepőnek tűnhet, hogy a Tesla most csatlakozott a Fair Cobalt Alliance nevű kezdeményezéshez. Ez az iparági, civil szerveződés a kitermelés tisztaságának megvalósítását, és az általában nehéz körülmények között dolgozó kézműves bányászokat támogatva, munkafeltételeiknek és -körülményeiknek javítását tűzte ki kifejezett céljául. Mindebbe beletartozik a gyerekmunka teljes felszámolása a kobalt- és aranybányászatban. A szövetséghez csatlakozott a kongói kobalt megkerülhetetlen szereplője, a Glencore, valamint a nagy kínai feldolgozóvállalat, a Zhejiang Huayou Cobalt is.

Ez a látszólag nem túl nagy jelentőségű fejlemény azonban a későbbiekben akár nagyobb horderejű változásokhoz vezethet. A Mining.com beszámolójára támaszkodva, röviden bemutatjuk azokat a vonatkozásokat, amik a Tesla és a többi cég kapcsán felmerülhetnek.

Zajlik a kobaltfeldolgozás Lubumbashi üzemébenForrás: AFP/Samir Tounsi

A vásárlók megnyugtatása

A közelmúltban megindított eljárás a cégek ellen azért jelentős, mert a felperesek nem csak a kitermelési gyakorlat vizsgálatát szeretnék jogi eszközökkel elérni, hanem egyúttal a nagyvállalatok felelősségét is kimondatnák. A kongói családok szerint ugyanis a cégek hellyel-közzel tisztában voltak azzal, milyen jogsértések kapcsolódnak a berendezésekbe kerülő kobalthoz, mégsem tettek semmit az ellátási láncuk rendezésére. A kongói kobalthoz kapcsolódó emberjogi aggályokról, gyerekmunkáról, a vállalati kockázatokról ezzel kapcsolatban egyébként a Tesla júliusi részvényesi gyűlése számára is beszámolt.

Bár előre a pontos következményeket nyilván nem lehet belátni, de ha a cégeket elmarasztálják, az akár földindulásszerű változásokhoz is vezethet a cégek megítélésében a vásárlóik és befektetőik körében. Ennek pedig akár azonnal forintosítható (dollárosítható), csúfos tőzsdei értékvesztés is lehet a vége. A szövetséghez való csatlakozás nem más, mint annak igazolása a vásárlók és a részvényesek fele, hogy a cég nagyon komolyan gondolja az etikus kobalt kérdését, és a bányászat körül felmerülő jogsértésekkel szemben ténylegesen is zéró toleranciát tanúsít.Egyúttal támogatja a nehéz anyagi körülmények között élő kézműves bányászokat, valamint keresi a technológiai lehetőségeket, hogyan tudná saját termékeit függetleníteni az olyan problémás nyersanyagoktól, mint a kobalt és a nikkel.

A Teslának egyre több kell a kongói nyersanyagbólForrás: AFP/2018 Getty Images/Spencer Platt

Több és magasabb ellátásbiztonsággal bíró kobalt

A kongói kobalt kitermelése néha helyben sem átlátható, körülményei olykor meghökkentően zavarosak, és nem idegenek a folyamattól a korrupció bizonyos formái sem. A kézműves bányászok kitermelte mennyiség egy része pedig sokszor utólag vissza nem kereshetően kerül be az ipari termelésbe és annak statisztikáiba. Ez egyrészt elrejti az esetleges, kézműves bányászokkal szembeni visszaéléseket, másrészt bizonytalanná teszi a kibocsátási adatokat, kikezdve azok hitelességét. A Teslának és más nagy kobaltvásárlóknak viszont érdeke, hogy így vagy úgy, de a kézműves bányászok is eredményesek legyenek, mert kobaltból egyre több kell.

A kézműves bányászok pedig olyan területeken is tudnak eredményt elérni, ahová a nagy cégeknek nem éri meg felvonulniuk hatalmas technikai apprátusukkal és energiaszükségletükkel.

A bányászok világa, ez a Kongóban félig-meddig informális szektor több tízezer embernek ad munkát. Még az OPEC is sürgeti egy ideje, hogy a nagy cégek kössenek végre kölcsönönösen előnyös megállapodást ezekkel a kitermelőkkel, és járuljanak hozzá általában kétkezi eszközökkel végzett tevékenységük fejlesztéséhez. Jelenleg ugyanis nem lehet elugrani az elől, hogy a világnak egyre több kobalt kell. Egyetlen adat érzékelteti ennek jelentőségét: 2020-ban a világ összesen mintegy 120 ezer tonnát fog abból igényelni, aminek 62 százaléka a lítium-ion telepekbe kerül - ilyenek működnek a legtöbb okostelefonban is. 2016-ban az igény még csak 94 ezer tonna volt, és 51 százalék került az akkumulátoriparhoz. Az évtized végére pedig ennél is nagyobbra nő az igény.

Egy dolgozó rézzel és kobalttal töltött zsákokat zár le Lubumbashi feldolgozójábanForrás: AFP/Phil Moore/Phil Moore

Egyre hosszabb a sor a kobaltért

A Tesla elképesztő lendületben van egy ideje, tőzsdei értéke kilőtt szeptember elején (bár azóta elszenvedett egy nagyon komoly gyengülést), beindítja a termelést Európában és Kínában. Elon Musknak kétség kívül az egyik legnagyobb sikert és anyagi gyarapodást jelenti eddig az idei év. Csakhogy cége mellett a klasszikus autógyártók, a Volkswagentől a BMW-ig bezárólag, mind szeretnék felfuttatni az e-autók gyártását. Mindenkinek kell a kobalt, és ebben az ügyben különös adalék, hogy Tesla nyár közepén már megállapodást kötött az említett Glencore-ral a kobalt beszállításról. Ez pedig nem kis mennyiségről, évi 6 ezer tonnáról szól.

Viszonyításként: 2019-ben a Statista adatai alapján, Kongó nagyjából 100 ezer tonnát szállított.

A becslések szerint a kisipari bányászat adja a teljes kongói kobalttermelés 20 százalékát.

A Glencore saját közlése tavalyra 46 ezer tonna kitermelt kobaltról szól, a java a kongói területekről érkezett. Idén félévkor a mennyiség 14 ezer tonna körül mozgott, ez alatta maradt az egy évvel korábbi, fél éves mennyiségnek. 

Ennél már csak egy érdekesebb körülmény merül fel: a Glencore, beszállítóként, régóta azzal érvel kobaltvásárlóinál, hogy azért érdemes a nagy céget választaniuk, mert az ipari bányákból kiemelt kobalt nagyobb ellátásbizonságot jelent, és a vállalat bányáiban magasabbak a biztonsági és környezetvédelmi normák, amiket be is tartanak a kiteremlésben. Emellett ugyanakkor nemrég a Glencore is csatlakozott az említett kobaltszövetséghez - egyébként egyike azoknak a vállalatoknak, amelyeket a kongói családok bíróságra citálnának a tavaly decemberben megindított eljárásban, azzal érvelve, hogy az üzemeltetésük alatti területeken nem tettek meg minden elvárhatót a munkabiztonságért.

A Mutanda, a Glencore többségi érdekeltségébe tartozó kobaltlelőhely - tavaly átmenetileg bezárták, a kitermelt kobalt nagyjából ötödét adtaForrás: Getty Images/Per-Anders Pettersson

Fontosak a célok

Természetesen nincs ok kételkedni abban, hogy az említett vállalatoknak valóban fontosak azok a célok, amiket a "tiszta kobaltért" életre hívott kezdeményezés vállalt fel. Az általában nagyon szegény kézműves bányászok támogatása, közösségeik segítése lényeges, pénzügyi céljaiktól függetlenül is hangsúlyos lehet a cégeknek, amellett, hogy annak üzletileg is értelmezhető pozitív hozadékai lehetnek.

Hasonló törekvésre van egy másik friss példa is: a Reuters beszámolója szerint többek között a Volvo is támogatja azt a nemrég elindult programot, melynek keretében lényegében folyamatosan nyomon követik a kongói kisipari bányászati területeken folyó munkát a kizsákmányolás visszaszorításáért. Így most 5000 bányász munkatevékenységére nyílik rálátásuk - és lehetőségük körülményeik javítására. Jelenleg három kitermelési helyszínt monitoroznak, ezek számát 2023-ra tizenkettőre növelnék 20 ezer kézműves bányász munkáját figyelve és támogatva, megelőzve a velük szembeni visszaéléséket.

Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a fenti okok és szempontok együttesen jelentkeznek a Teslánál vagy a többi vállalatnál.

A Bloomberg mindenesetre kért kommentárt a vállalattól lépésük kapcsán, de nem kapott rá választ.