Ha az MI-re szorítkozunk, láthatjuk, hogy a diagnosztika, a gyógyszerfejlesztés, a személyre szabott kezelések, vagy akár a génmódosítás már most is óriási reményekkel kecsegtet az élet meghosszabbítása kapcsán. Az egészségi állapot folyamatos, adatalapú elemzésével ugyanis az elváltozások megelőzhetők és korrigálhatók, az elfáradt szervek pótlására pedig ott lesznek a 3D nyomtatók.
Ami egészen biztos, hogy egyre nagyobb tömegek fognak mind tovább és jobb egészségben élni, és mindez gyökeresen megváltoztat majd mindent, de mindenekelőtt a munka világát. Nincs messze az idő, amikor hatvan-hetven évesen is új karrierbe foghatunk – sőt, valójában akár elvárás is lehet, hogy tíz-tizenöt évente szakmát váltsunk. Tény, hogy
Magyarországon az elkövetkezendő tíz évben a munkahelyek egynegyede alakul át az automatizáció miatt, és ez még csak a kezdet.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Digitális Jólét Program keretében a hazai MI ökoszisztémát tömörítő MI Koalíció azért alkotott MI országstratégiát, hogy a gazdaság és a társadalom egyaránt fel tudjon készülni erre a drámai változásra. A terv fő célkitűzései, hogy
2030-ig legalább 1 millió magyar polgár találjon nagyobb hozzáadott értékű munkát, miközben a kkv-k hatékonysága 26 százalékkal, a GDP pedig 15 százalékkal nőjön.
Ezen ambíciók megvalósításához a képzés átalakítása az egyik kulcs. Tévhit, hogy kizárólag programozókra lesz szükség ebben az új világban. Ugyanúgy kellenek majd az MI használatának betanításával, a technológia tesztelésével, vagy akár adattisztítással foglalkozó szakemberek, azaz mindenféle végzettségi szinten megjelenik az új ismeretek igénye. Ezért jött létre az MI Akadémia, amely összegyűjti azt a tudást és azokat a tanulási lehetőségeket, amelyek révén megszerezhetők és tágíthatók az MI-vel kapcsolatos ismeretek.
Külön intézkedések célozzák például az MI témájú középfokú oktatást, szakképzést, illetve felnőttképzési és vállalati továbbképzési programokat, amelyek mind-mind motiválni és támogatni hivatottak a munkavállalói és vállalkozói szférát az új szakmák elsajátításában. A távlati képzési koncepció csúcsa pedig az oktatásban bevezetendő MI-támogatott asszisztensek bevezetése lehet, amelyek
személyre szabott tanulási utakat felvázolva igazodnak a tanulók érdeklődéséhez, tanulási sebességéhez és képességeihez, hogy a tanárok valóban a diákok közvetlen tanulására koncentrálhassanak.
A hosszú távú projektek között szerepel az autonóm közlekedés és a zöld energiát felhasználni képes okos hálózatok fejlesztése csakúgy, mint az ügyfélszolgálatok automatizációja, illetve az állampolgárok adatokkal való önrendelkezésének megteremtése. Ez utóbbi egy olyan egyedülálló eszköz, amellyel a felhasználók a GDPR biztosította jogokra építve aktívan kezelhetik saját adatvagyonukat.
A magyar Mesterséges Intelligencia Stratégia ugyanakkor azon kiemelt iparágakat is nevesíti, ahol a legtöbb keresnivalónk van globális viszonylatban, és egyben szükség lehet valamilyen állami szerepvállalásra. Így kerül különös hangsúly többek között
a szenzoradat elemzés fókuszú és az autonóm gyártásra, az adatalapú agrártanácsadásra, vagy éppen az egyedi diagnosztikai folyamatok hatékonyabbá tételére.
Szintén a tervek között szerepel az oktatásihoz hasonlóan MI-támogatott személyi asszisztensek csatasorba állítása, aminek köszönhetően elérhető közelségbe kerülhet a fentiekben említett, ám egyelőre futurisztikusnak ható adatalapú betegségmegelőzés és gyógyászat. Így a jövőben tömegek számára válhat mindennapossá, hogy akár hetvenévesen is szakmát válthassanak.
A cikk szerzője Hörömpöli-Tóth Levente, a Mesterséges Intelligencia Koalíció kommunikációs vezetője.