Évek óta állnak tanácstalanul a hatóságok egy félelmetes, bizarr, ugyanakkor drámai jelenség felett: a Japán-szigeteknél rendszeresen vetnek partra a hullámok törékeny, fából készült, észak-koreai halászhajókat, melyeken egyetlen árva lelket sem találni. Pusztán halászok és tengerészek szinte a csontokra aszalódott holttestét azonosítják a parti őrség és a rendőrség munkatársai, vagy esetenként még azokat sem. Volt már olyan, hogy egy szellemhajó teljesen üresen ért ki a partra a hullámokon, anélkül, hogy korábbi életnek bármilyen jele lett volna a fedélzeten. Úgy tűnik, megvan a magyarázat és a bizonyíték is a hátborzongató, Japánban riadalmat keltő jelenségre: szakértői jelentések támasztják alá, hogy az észak-koreai halászokat kiszorítják a tengerről a kínai illegális ipari halászhajók. Így azok kénytelenek egyre távolabb merészkedni saját vizeiktől, ám sokszor, végül hajójukkal elvesznek a tengeren. Ott pedig megtörténik a tragédia.

Hosszú ideje sokkolják a japán rendőröket a titokzatos, szigeteikhez sodródó kísérteties hajók. Az NBC témáról készített összeállítása azt írja, hogy csak tavaly 150 ilyen lélekvesztő jutott át a Japán-tengeren. Számuk pedig öt évre visszatekintve, meghaladja az 500-at.  Többségükön csak holttesteket, illetve azok maradványait találták meg, de volt olyan hajó is, amin még testek sem voltak, csak néhány halászfelszerelés.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A japán hatóságoknak azzal nem volt nehéz dolguk, hogy azonosítsák az ütött-kopott, gyengén ellátott, nem egyszer motor nélküli hajókat. Észak-koreai vízi járművekről van szó, melyek egy korábbi feltételezés szerint túlságosan messze sodródtak az otthoni partokról. A hajókat a legénység nem tudta visszanavigálni a latorállam felségvizeire, a halászok pedig egyszerűen éhen haltak a fedélzeten. 

Sokáig úgy vélték, a szörnyű sorsra jutott halászok tintahalfélék után kutatva merészkedtek ki olyan vizekre is, amelyekre hajójuk alapvetően nem volt felkészítve. De nem tehettek mást, mert az éghajlatváltozás hatásai miatt, a tengeri élőlények rajai is más tengeri térségekre szoknak át, így új helyükön kell azokat lehalászni.

Most kiderült, hogy a helyzet ennél bonyolultabb. Műholdképek elemzése ugyanis arra szolgáltat bizonyítékot, hogy egy "láthatatlan armada" szorítja ki az észak-koreai halászhajókat az ország saját vizeiről. 

Azaz óriási számú, ipari jellegű, gyakran vonóhálós halászatot folytató, kínai halászhajó.

Kínai illegális halászhajók felbukkanásáról nemrégiben már érkeztek hírek, és ahogy az Origo megírta, az ecuadori haditengerészet is megfigyelés alá vont egy flottát, közel a Galápagos-szigetek védett, ökológiailag sérülékeny tengervizeihez. Tavaly viszont nagyjából 700 kínai halászhajó működött tilosban a latorállam vizein, elhappolva a fogást az észak-koreaiak elől:

A valaha volt egyik legnagyobb, illegális ipari halászatot leplezték le

Meghökkentő beszámolót tett közzé a Bloomberg arról, hogy egy nonprofit szervezet állítása szerint, Kína éveken át halászott Észak-Korea vizein, értékes tengeri zsákmánytól fosztva meg a latorállamot. Azaz nem egészen, mert ha igazolni minden kétséget kizáróan nem is lehet, de igen valószínű, hogy a szemethunyásért - vagy az alkuért - cserébe Észak-Korea keményvalutához jutott.

Évek óta érnek partot a szellemhajók

Most viszont az is kiderült, hogy Kína szisztematikusan, minden valószínűség szerint éveken át küldte rá Észak-Korea vizeire ennél jóval nagyobb számban hajóit, amelyek jelentős részét lehalászták a tintahalaknak. Ezzel Peking egyébként megsértette azt az ENSZ-szankciót is, melynek értelmében külföldi ország nem halászhat észak-koreai vizeken - ezért cserébe ugyanis díjat kellene fizetnie, mégpedig valutában, utóbbitól pedig Phenjant a közösség szintén eltiltotta. Így akár Phenjan beleegyezésével, akár anélkül folytatták ezt a gyakorlatot a kínai hajók, mindenképpen vétettek a nemzetközi szankciók ellen.

A korábbi felvételen, egy észak-koreai halász dolgozik hálójávalForrás: AFP/Frederic J. Brown

Az észak-koreai halászok pedig mindeközben arra kényszerültek, hogy - kiszorulva vizeikről, fogás nélkül - egyre távolabb keressenek zsákmányt.

A rettenetes eredmény ismert: 

a gyakran irányíthatatlanná vált, elegendő élelem és felszerelés nélkül hánykolódó hajók egyre távolabb kerültek az otthoni partoktól, legénységük a fedélzeten halt meg, a járműveket pedig hónapokon át sodorta az áramlat, egészen Japánig. 

A hajók többségén semmiféle korszerű navigációs eszköz nem volt, még az alapvető fontosságú GPS-jeladó is hiányzott.

Az alábbi rövid animáció műholdképek elemzése nyomán készült, és azt mutatja, hogy 2018-ban - tehát már a tavaly azonosított illegális kínai flotta előtt - milyen halászhajó-aktivitás volt a Koreai-félsziget térségében, illetve a Dél-kínai-tengeren. A készítők más színnel emelték ki az Észak-Korea érdekeltségébe tartozó vizeket:

null

null

Az animáción látható hajómozgások természetesen nem mind okvetlenül illegális halászatot folytató járművek. Az azonban bizonyos, hogy többségük Kínából indult a vizekre. Jól megfigyelhető az is 2018 június hónapjától, hogy a hajók nem egyszerűen megjelentek, hanem hónapokra ott is maradtak az Észak-Koreához tartozó vizeken. Mígnem a tavalyi éves tevékenységükkel kapcsolatban már biztossá vált az is: soha korábban ilyen mértékű illegális behalászásra más ország vizeire nem volt példa sem Kína, sem más ország részéről.

"Ez az eddigi legnagyobb, lelepleződött, illegális, ipari jellegű tevékenységet folytató halászflotta más nemzet vizén" - mondta ennek kapcsán Jaeyoon Park, a fenntartható halászatért küzdő Global Fishing Watch nevű szervezet adatelemzője. 

Munkában kínai halászok: ezúttal egy otthoni tó vizénForrás: Imaginechina via AFP/He Jinghua/He Jinghua
Így sikerült igazolni az illegális kínai ipari halászatot
A jelenség feltárásában óriási jelentősége volt a műholdas megfigyelésnek. Az így szerzett adatok adják az egyik legerősebb bizonyítékot arra, hogy Kína lényegében kisajátítja magának a Koreai-félsziget, Japán és Oroszország közötti vizeket. Ezek egyébként is vitatott hovatartozású, ugyanakkor alig monitorozott tengeri területek. A kínai hajók kapitányai pedig rutinszerűen kikapcsolták hajójuk helyzetjelzőjét akkor, amikor beléptek más ország vizeire - a kikapcsolással való elrejtőzés egyébként ellentétes a hajózás nemzetközi szabályaival. A kínai hajók azonban olykor 600-700 izzó erejét is használják a vízfelszín megvilágítására, hogy a halrajokat felfedezzék. A jóval kisebb és gyengébben felszerelt észak-koreai hajókon legfeljebb ha kéttucat izzó van erre a célra. A műholdképek elemzésével viszont így megdöbbentő pontossággal lehetett utólag végigkövetni a sokszor elképesztő fényárban úszó kínai hajók mozgását, és igazolni azt, hogy beléptek, sőt, hónapokig ott is maradtak az észak-koreai vizeken. De az elemzők azonosítottak párban haladó kivilágított kínai hajókat is, melyek között háló feszült, hogy így vontassák maguk után zsákmányukat.

A jelentések alapján volt olyan kínai halászhajó, amely tavaly nem kevesebb mint 136 napot tartózkodott a tilosban, azaz az észak-koreai vizeken.

Miért folytat Kína halászatot más ország vizein?

Erre egyszavas válaszként a túlhalászat kifejezést lehet adni. Kína ugyanis a világ legnagyobb exportáló a halászati termékek piacán, emellett a globális tengeri halfogyasztás harmadát adják az ott élők.

A kereslet a tengeri fogásokra akkora, hogy Kína saját vizei azt már nem bírják kiszolgálni. Ezért kínai halászhajók saját országuk vizeitől egyre messzebbre is feltűnnek, például Latin-Amerika vagy Nyugat-Afrika partjainál. Itt - jó esetben - a helyi kormányokkal kötött megállapodás alapján fizetnek a halászati kvótáért.

Mindezt pedig azért tehetik meg, mert Kína igen komoly pénzeket pumpált halászati flottájának fejlesztésébe, főként az üzemanyagra adott, jüanmilliárdokban mérhető támogatás által.

Arról, hogy az ország teljes halászflottája mekkora, nincsenek pontos adatok, egyes kalkulációk 200 és 800 ezer közé teszik a különféle járművek számát. Ennél is kifejezőbb az, hogy a kínai halászat adja az iparág globális teljesítményének közel felét - mutatja be a BBC.

Ugyan Peking azt kommunikálja, hogy a kínai halászhajók között eltörpül a távolsági, nemzetközi vizeken való halászatra felkészített hajók száma, illetve aránya, sokan kétkedve fogadják a 2600-as értéket, melyet Kína 2021-re legfeljebb 3000-re növelne.

Az Overseas Development Institute becslése szerint Kína sokszor "láthatatlan armadája", azaz távoli vizeken való halászatra felkészített hajóinak száma elérheti a 17 ezret. Összehasonlításként: az USA-nak csak 300 ilyen hajója van.

Egyetlen ilyen, ipari halászatot folytató kínai jármű pedig önmagában komoly veszélyforrás lehet a világ vizeinek helyi ökoszisztémájára. Egy tanulmány szerint a legtöbb kínai nagy hajóval a halászok egyetlen hét alatt képesek annyi halat kiemelni, mint például Szenegál vagy Mexikó helyi halászai kicsiny csónakjaikkal egy év alatt.

Egy kínai halpiaconForrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Lin Yiguang

Az elemzések rámutatnak arra is, hogy Kínában nemcsak fehérjeforrást látnak a halakban és a rákokban, hanem egyes fajok fontosak a hagyományos orvoslás számára is. Például az árnyékhalfélék családjába tartozó totoaba halak hólyagjáért akár 1400-4000 dollárt is megadnak (kb. 420.000-1.200.000 forint) darabonként, gyógyászati célokra.

Tintahalakban pedig Kína az abszolút csúcstartó: a világ számos pontján fogyasztott tintahalfélék éves fogását a nemzetközi vizeken 50-70 százalékban kínai hajók emelik ki. 

De az adatok szerint Kína átjár Japán és Dél-Korea vizeire is tintahalakért. Egy tanulmány szerint Kína brutális ipari halászatának köszönhetően a tintahalállomány e két ország vizeiben 2003 óta 70 százalékkal csökkent, és a helyzet a tintahalak teljes eltűnésével fenyeget.

További probléma, hogy az illegális halászattal Kína más, tőle egyébként távoli országoknál is bepróbálkozik: 2016 tavaszán például az argentin parti őrség adott le figyelmeztető lövéseket egy, a vizein felbukkant kínai hajóra, mire az menekülőre fogta a dolgot a nemzetközi vizek felé. A hajót a parti őrség végül megállította, ám tanúi voltak annak, hogy annak legénysége a vízbe vetette magát, hogy úszva próbáljon megközelíteni a közelben, ám már nemzetközi vizeken állomásozó további kínai járműveket. A tengerészeket végül kimentették.

Mindezek miatt egyes tengerbiológiai szakértők máris arra figyelmeztetnek: Kína hamarosan végzetesen túlhalászhatja az óceánok vizeit is, éppúgy, ahogy sajátját vagy néhány más ország, például Észak-Korea esetében történik épp.

Kedveltek a tintahalfélék:

null

null

"Özvegyfalvak" Észak-Koreában, félelem Japánban

A rendelkezésre álló, némileg bizonytalan adatok szerint, az elmúlt években megnőtt azoknak a száma, akik Észak-Korea tengerparti településeiről tűntek el a tengereken. A latorállam keleti partjainak kikötővárosait ezért "özvegyfalvakként" emlegetik, mint például Cshongdzsinot is.

Nemcsak hajók érkeznek ugyanis Japán partjaihoz, hanem élettelen testeket is partra mosnak a hullámok: a japán parti őrség közlése szerint az elmúlt két évben több mint 50 észak-koreai állampolgár holttestét vetette ki magából a víz japán földre. 

A szellemhajók és a partra sodródó holttestek - tekintve a Japán és Észak-Korea közötti, feszültséggel terhes múltat és a jelent - komoly félelmet, szinte paranoiát váltottak ki egyesekben Japánban. Sokan rettegnek attól, hogy ezek a szellemhajók eredetileg kémeket, vagy valamilyen járványos megbetegedést "szállítottak" volna Japánba.

A felvételen egy 2017-ben Japánnál partra sodródott észak-koreai szellemhajó:

null

null

A félelem persze nem alaptalan: az 1970-es, 1980-as években Észak-Korea japán állampolgárok százait rabolta el. 

"Ha egy eltévedt koreai hajó felbukkan a közelünkben, könnyedén meg tudjuk semmisíteni, mielőtt partot érne" - mondja Kazuhiro Araki, az elrabolt japán állampolgárok történetével, annak kutatásával foglalkozó Abduction Research Organization szervezet vezetője. De így, hogy egyes hajók ember, valamint előjel nélkül érnek partot nálunk, nem csoda, hogy sokakban a rosszakarat gyanúja merül fel"  - teszi hozzá.

De miért vállalják az észak-koreai halászok ezeket a küldetéseket, melyek a kínai halászhajók jelenléte miatt egyre kockázatosabbak?

Észak-koreai halászbárja egy kikötőbenForrás: AFP/Goh Chai Hin

Erre nincs minden kétséget kizáró magyarázat. "Ezek a gyengén felszerelt lélekvesztők nem egyszer azért maradnak magukra, távol az otthoni partoktól, mert motorjuk elromlik, vagy vihar sodorja el őket - mondja Jung-Sam Lee, a Korea Maritime Institute kutatója. E hajókon általában 5-10 ember szolgál, a fedélzeten nincsenek ágyak vagy vécé, és csak csekély mennyiségű ivóvizet visznek magukkal a halászok - áll a japán parti őrség egyik jelentésében. A hajók általában elrongyolódott észak-koreai lobogó alatt, néha furcsa feliratukkal oldalukon - koreai írásjelekkel: "Nemzetbiztonsági Hivatal" vagy "Koreai Néphadsereg" - futnak ki.

A jelentés szerint valamennyi szellemhajón megtalált holttest férfi volt, nagyon rossz állapotban. A boncolás szinte minden esetben az éhezés, a hipotermia és a kiszáradás jeleit mutatta. 

A japán parti őrség egyik hajójaForrás: The Yomiuri Shimbun via AFP/Naoki Haranaka

Ugyanakkor 2013 óta legkevesebb 50 embert mentettek ki Japánnál ezekről a ladikokról. Ám hiába faggatták őket a hatóságok, általában csak azt nyilatkozták, elvesztek a tengeren és haza akarnak térni. Egy Dél-Koreába szökött dezertőr, korábbi halász viszont azt mondta 2016-ban, Phenjan nyomás alá helyezte a halászokat, hogy hajóikat erősebb motorokkal szereljék fel, és távolodjanak el azokkal jobban a partoktól. Mindezt a nagyobb tengeri zsákmány reményében.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy 2017-re a japán parti őrség összesen 2000 illegális észak-koreai halászhajóról jelentett a felügyelt vizekről. Több mint 300 esetben kellett ezeket a hajókat vízágyúval elzavarni a szigetország kizárólagos illetőségű tengerterületeiről.