A Fülöp-szigeteki peso idén eddig nagyjából 4,5 százalékot erősödött az amerikai dollár ellenében, lenyomva ezzel a régiós versenytársait a devizapiacon. Noha önmagában a 4 százalék még nem tűnik túl izmosnak, de azt figyelembe véve már jelentős, hogy a régióban csupán néhány deviza volt képes erősödni a zöldhasúval szemben – például a kínai jüan vagy a tajvani dollár.
Ami viszont a Fülöp-szigetek esetében különösen izgalmas, az a peso felértékelődésének háttere.
A járvány miatt ugyanis tavasszal komoly korlátozásokat léptettek életbe az országban, ami súlyos gazdasági gyengülést hozott. Ennek eredményeként pedig lényegében összeomlott az import iránti kereslet.
Az import beszakadása pedig meghaladta az export gyengélkedését, ami megerősítette a helyi fizetőeszközt – írja a CNBC.
Az ING helyi elemzője, Nicholas Mapa pedig úgy számol, az idei negyedik negyedévben is maradhat a jelenlegi trend, tehát a gyenge importkereslet mellett felülteljesítő lehet a peso. A teljes képhez tartozik, hogy
az országban a folyó fizetési mérleg többlete, illetve a külföldiek állampapír vásárlása megemelte az ország devizatartalékait, ami igen jó védőhálót biztosít a külső sokkhatások ellen – tovább erősítve a hazai fizetőeszközt.
Noha egyes elemzők jelezték, hogy elképzelhető a világgazdasági tényezők olyan együttállása (a Fülöp-szigeteki import tartós gyengélkedése, az amerikai dollár tartós leértékelődése), amely hosszabb távon is a magasban tarthatja a pesót, a többség szerint a jelenlegi trend folyamatosan változik majd. Ha ugyanis a szigetország gazdasága normalizálódik, és ezzel a külkereskedelme is, akkor valószínűleg csökken majd a peso relatív ereje.