Egyetlen hónap alatt összesen több mint 73 ezer órányi halászatot folytatott az az óriási kínai halászflotta, mely a nyár derekán tűnt fel a Galápagos-szigeteknél. A mintegy 300 vízi jármű több ezer tonnányi zsákmányt emelhetett ki a vizekből.

A kínai halászhajók felbukkanása a szigetcsoport közelében nagy figyelmet váltott ki a nyáron. Az ecuadori hatóságok folyamatosan figyelték a hajóflotta mozgását, mivel attól lehetett tartani, hogy a kínai hajók a nemzetközi vizekről belépnek a Galápagos-szigetek kizárólagos illetékességű tengerterületeire is, zsákmány után kutatva. Ez pedig nagy veszélynek tenné ki az ottani tengeri élővilágot, de hatással lenne a szárazföldi ökoszisztémára is:

Titokzatos hajók bukkantak fel az édeni Galápagos-szigeteknél

Halászhajókból álló "nagy flottát" észleltek az illetékes ecuadori hatóságok a Galápagos-szigetek térségében - írja a Reuters helyi jelentések alapján. A halászhajók minden évben egyre közelebb merészkednek a szigetcsoporthoz, az ott folytatott halászat pedig komoly fenyegetést jelent a világhírű szigetcsoport törékeny ökoszisztémájára. Nagy számú, többségében kínai halászhajót észleltek az Ecuador partjaitól nagyjából 1000 kilométerre, az Egyenlítő térségében található Galápagos-szigeteknél.

A Guardian ismertette friss jelentés szerint a mintegy 300 hajó azonban szinte végig a kizárólagos vizek határán kívül maradt július 13-tól augusztus 13-ig. Az amerikai Oceana közzétette jelentésből kitűnik, hogy a kínai hajók kapitányai nagyon figyeltek arra, hogy a kizárólagos gazdasági érdekekeltségű vizek határát ne lépjék át, és még véletlenül se közelítsék meg az ezen belül elhelyezkedő komplex természetvédelmi területet, azaz a szigeteket és a vízi rezervátumot. Az alábbi képen jól megfigyelhető, hogy a flotta hajói ezeken a zónákon kívül, a nemzetközi vizeken maradtak:

null

null

A közigazgatási jellegű határok tiszteletben tartása azonban önmagában még nem garancia arra, hogy a Galápagos-szigetek élővilágára semmilyen fenyegetést nem jelentenek az ilyen típusú, a közelben végzett ipari halászati tevékenységek.

Az Oceana - a Global Fishing Watch és a Google közösen kifejlesztett eszközét használva - pontosan dokumentálta a hajók mozgását, elemzésük pedig az ecuadori kormány számára is fontos érvelési alap lehet egy vitás helyzetben. Az Oceana jelentésében ugyanis az is szerepel, hogy egyes hajók a flottából vélhetően átrakodási céllal voltak jelen, azaz nem halásztak azokkal, csak befogadták a más hajókkal kiemelt mennyiséget. Ez viszont a vonatkozó nemzetközi szabályozás értelmében, illegálisnak számít.

"Egy hónapon át, a világ egyszerűen csak csodálkozva figyelte és találgatta, hogy mit művelhet a jókora kínai flotta a Galápagos-szigetek közelében, de most már pontosan tudjuk" - mondja Maria Valentine, az Oceana illegális halászattal foglalkozó elemzője.

A Galapagos-szigetek ökológiailag változatos, de törékeny része a világnakForrás: Pixabay.com / pen_ash

A riport szerint a flotta elsődleges célja a kalmárfélék kifogása volt - ezek viszont a galápagosi medvefókák és a veszélyeztetett pörölyfejű cápáknak is kedvelt eledelei. A kínai hajók emellett több más fajból, például tonhalból is rengeteget zsákmányoltak, ami viszont a szigetek helyi gazdaságában is fontos szerepet tölt be.

A zsákmány mennyisége összesen több ezer tonna lehet - állítják a szervezetnél.

A Galápagosi tengeri rezervátum az UNESCO világörökségi listáján szereplő zóna, összesen 133 ezer négyzetkilométerres tengerterülettel a szigetek körül. Az óceán ezen részén különlegesen  értékes a biológiai sokszínűség, az itt élő tengeri fajok 20 százaléka olyan, ami sehol máshol a világon nem található meg.

Kína a világ legnagyobb halászflottájával rendelkezik, lakosságához a világ halfogyasztásának harmada köthető. Kínát korábban már számos kritikai érte tiltott, illetve túlhalászás miatt, melyek nem egyszer veszélyeztetett cápafajokra irányultak. Egyes jelentések szerint a kínai ipari halászat körül rendszeresen felbukkannak különféle törvénytelenségek, a hamis engedélyektől kezdve a fogás mennyiségére vonatkozó adatok torzításán át a kényszermunkáig.

A pörölyfejű cápa az egyik veszélyeztetett faj, mely a tengeri rezervátumban élForrás: copyright Brian Skerry/Copyright © Brian Skerry/Brian Skerry

Az országok teljesítményét az illegális, bejelentés nélküli és a szabályozatlan halászat kérdéseiben összehasonlíthatóvá tevő IUU halászati index alapján Kína 2019-ben az utolsó helyen végzett. A fenntartható halászat érdekében indított több kezdeményezés felhívja a figyelmet: az illegális, illetve a szabályozatlan halászat igen gyakran összekapcsolódik a szervezett bűnözés egyéb transznacionális formáival, úgymint az ember- vagy a drogkereskedelemmel, illetve a tengeri kalózkodással.