Mintegy 69 olyan ország van jelenleg a világon, ahol részleges, vagy teljes tiltás vonatkozik a műanyag bevásárlótáskákra, közkeletű nevükön a bolti nejlonzacskókra. Térképen mutatjuk a világ ezzel kapcsolatos jelenlegi állapotát.

Ahogy a Statista összeállítása és a témáról készített ENSZ-tanulmány bemutatja, országonként igen eltérő részletekkel születtek meg azok az eddigi szabályok, amelyek tiltják a műanyag táskák használatát (a tanulmány némileg korábbi állapotokat tükröző adatokból készült, azért, hogy készítői a lehető legtöbb országra vizsgálhassák egyszerre az adott időszakra jellemző állapotot). Mintegy 69 ország alkotott már erre vonatkozó előírásokat, és érdemes megemlíteni, hogy ezen országok között is a legszigorúbb szabályok a fejlődő országokban, különösen Afrikában találhatók. Sokfelé egyelőre külön díjtételekkel vagy adóztatással próbálják visszaszorítani a műanyag táskák használatát, a 32 ilyen ország többsége európai.

IllusztrációForrás: Biosphoto/Paulo de Oliveira / Biosphoto/Paulo De Oliveira

Úgy tűnik, a fejlődő országokban jóval kategórikusabbak a tiltó rendelkezéseket illetően, még Afrikában is, ahol ezek a táskák nagyon népszerűek.

Ennek két oka van: a fejlődő országok többségében igen gyenge lábakon áll a hulladékkezelés, így - például - számos afrikai államban az tűnt jó megoldásnak, ha szigorúan és következetesen tiltják a zacskók vagy azok bizonyos típusainak használatát. A másik oka, ezzel összefüggésben, hogy sikerült a műanyagipari termékek előállításához kapcsolódó lobbierőt letörni - bár ennek rövid távon gazdasági nehézségek lettek a velejárói, hiszen a gyártó vagy importáló cégek kénytelenek voltak leépíteni, illetve a GDP-hez is kevesebbet adnak hozzá.

A szabályozások országonként ugyanakkor tényleg egészen eltérő tartalommal készültek. Például Franciaországban, Ausztriában és Olaszországban számos típusú zacskót tiltanak úgy, hogy helyükre komposztálhatók kerülhetnek.

Forrás: Statista/Origo

Ez egyébként világszerte jellemző tendencia, pusztán néhány olyan ország van a világon, ahol kivétel nélkül, egyöntetűen betiltottak minden, nem komposztálható anyagból készült műanyag táskát. Sok országban a többször használatos nejlonokat szeretnék előtérbe tolni, ám ezekért gyakran többet kell fizetni a vásárlóknak. Más szabályok pedig elsősorban nem a helybeni használatot, hanem a műanyag táskák gyártását vagy behozatalát tiltják. Globális értelemben tekintett egységes szabályozásról tehát biztosan nem lehet beszélni, és sokszor van átfedés az egyes részszabályok között is.

2021. július 1-je fontos mérföldkő lehet Magyarországon, differenciált szabályozás jön
2020. július 3-án az Országgyűlés 195 igen szavazattal fogadta el az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot, mellyel felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben tiltsa be 2021. július 1-jétől az egyes egyszer használatos műanyag termékek forgalomba hozatalát a műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló uniós irányelv alapján.

"Megkezdjük a műanyag hordtasakok számának csökkentéséhez szükséges intézkedések foganatosítását: betiltásra kerülnek ugyanis a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag hordtasakok is a biológiailag lebomló műanyag hordtasakok kivételével" - mondta a törvény elfogadását követően Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára, hozzátéve ezzel újabb lépést tettünk afelé, hogy megfeleljünk a műanyag hordtasakok számának drasztikus csökkentését célzó ‒ az uniós irányelvi szabályokkal összhangban álló ‒ kormányzati célkitűzéseknek.

A hazai műanyag hordtasakokkal kapcsolatos lakossági szokások, a műanyagipari érdekképviseletek álláspontja alapján a jogszabály a műanyag hordtasakok vonatkozásában differenciált szabályozást vezet be.

A világszinten is jelentős, nagy gazdaságok közül legutóbb Kína jelentett be szigorítást, idén év végéig minden nagyobb városban betiltják valamennyi, nem komposzttálható zacskó használatát, amit 2022-ben országos hatályúvá terjesztenének ki.