Azok vették igénybe a hiteltörlesztési moratóriumot, akik valóban nehéz helyzetbe kerültek – mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton. Jelezte: a moratórium paramétereit mindig az aktuális krízishelyzetnek megfelelően érdemes kialakítani, most a lehetőség célzott folytatása indokolt. A miniszterelnök főtanácsadója szerint jövő tavasszal érdemes arról dönteni, hogy szükség lesz-e 2021 második felében a fizetés szüneteltetésének további fenntartására.

"Főként azok a háztartások választották a hiteltörlesztési moratóriumot, amelyek pénzügyileg megszorultak. Ha nincs ez a lehetőség, akkor sokan felélték volna a tartalékaikat, a megtakarított pénzüket – mondta a lapnak Nagy Márton. A miniszterelnök főtanácsadója jelezte: a folyószámla- és a személyi hitelek több mint kétharmada került a moratórium alá, míg a lakásvásárlásra felvett kölcsönök fele. A lakossági moratóriumot összességében 1,6 millió ügyfél választotta. Ez az arány az adósok mintegy hatvan százalékát jelenti, ami a teljes lakossági hitelállomány 53 százaléka, azaz közel 3500 milliárd forintról van szó.

Mindebből az is kiderül, hogy a moratórium sok pénzt hagyott a háztartásoknál, így könnyebb volt a családi kiadásokat racionalizálni" – hangsúlyozta Nagy Márton. Hozzátette, aki élt a lehetőséggel, az a válság okozta félelem helyett a biztonságot választotta.

Kétezermilliárd forint marad a zsebben

Ha a cégeket nézzük, akkor hatvanezer vállalkozás vette igénybe a halasztást. Ezek harmada a legsérülékenyebb szektorokban tevékenykedik, így a turizmus, a szállítás és a szolgáltatási szektor területén. Ezeknek a társaságoknak a nagyobb eladósodottság mellett a visszaeső árbevétel valós pénzügyi nehézséget okozott. Az árbevételük több mint tíz százalékát vesztették el.
A főtanácsadó rávilágított, ha mindent összeadunk, akkor összesen kétezermilliárd forint marad a lakossági és vállalati ügyfelek zsebében ebben az évben. Nagy Márton ezt követően ismertette, hogy mi várható a moratórium meghosszabbításának időszakában, tehát 2021. január 1. és június 30. között.

A miniszterelnök bejelentése azért fontos, mert fel kell készíteni az érintett kört, az ügyfeleket és a bankokat egyaránt a jelenleg élő törlesztési szünet után elkövetkező időszakra.

Európa több országában már lejárt a moratórium, és azt nem hosszabbították meg, ezzel szemben sok ország megtoldotta a határidőt. Ez utóbbi körbe tartozik Közép- és Dél-Európa számos országa – magyarázta.

IllusztrációFotó: Szabó Gábor - Origo

Ezt kell tudni a második szakaszról

"A moratórium második szakasza hat hónapig tart, ebbe a lakosság esetén a kiemelten sérülékeny társadalmi csoportok tartoznak" – közölte a főtanácsadó. Ide sorolandók

  • a gyermeket nevelő szülők,
  • a nyugdíjasok,
  • az álláskeresők és
  • a közfoglalkoztatottak.

Nagy Márton kiemelte: az álláskeresők köre a regisztrált álláskeresőket jelenti, tehát akinek nincs munkája, de nem is keresi a lehetőséget, nem élhet a moratórium meghosszabbításával.

Fontos tudni, hogy a gyermeket vagy gyermekeket nevelő szülők körébe a magzat is beleszámít, valamint azok a családok is, ahol a szülő egyedül neveli a gyermekét.

Nagy Márton ismertette: a számítások szerint az érintett négy csoport közel 752 ezer főt jelent, családtagokkal együtt ez elérheti az egymillió főt. A hitelállományuk 1730 milliárd forintot tesz ki, ami a most futó moratóriumban részt vevő lakossági adósoknak a 47 százalékát jelenti, ez a teljes lakossági hitelállomány nagyjából ötven százaléka.

IllusztrációForrás: Shutterstock

"Ebből az következik, hogy a jelenlegi moratóriummal érintett lakossági ügyfelek felével mehet tovább a jövő évi moratórium" – emelte ki a főtanácsadó.

A lakosság mellett a vállalkozások is élhetnek a meghosszabbított időszak adta lehetőséggel akkor, ha 25 százaléknál nagyobb mértékben csökkent a válság miatt az árbevételük.

Számítások szerint ez a kiemelten kockázatos kör 12 ezer vállalkozást foglalhat magába, ami a most futó törlesztési szünetben részt vevő társaságok húsz százaléka. Ez 850 milliárd forint összegű hitelállományt jelent.

Ha minden megnevezett lakossági és vállalati csoportot összeadunk, akkor 2021. januártól június végéig mintegy 450 milliárd forint marad az érintetteknél.

Nagy Márton fontosnak nevezte: a megnevezett lakossági körből senkinek nem kell jeleznie a banknak, hogy januártól tovább él a moratórium lehetőségével. Ha nem fizeti a törlesztőrészletét, akkor automatikusan benne marad a körben. A banknak azonban jogában áll, hogy ellenőrizze: az ügyfél megfelel-e az előírt feltételeknek. A vállalkozásokkal már más a helyzet. Jelentkezni kell, és azzal együtt igazolni, hogy az árbevétel 25 százalékot meghaladóan csökkent a krízis következményeként.

Több idő az egyezkedésre

A moratórium folytatása mellett a kormány várhatóan hitelfelmondási tilalmat is hirdet. Januártól lesznek olyan ügyfelek, akik fizetési nehézséggel szembesülnek, és nem választhatják a moratóriumot. Ezen ügyleteknél a jelenlegi előírások szerint kilencven nap nem fizetés után a bank megkezdheti a követelés behajtását. Így például elvonhatja a jövedelem egy részét vagy annak hiányában a hitel fedezetét. Kilencven nap helyett azonban januártól június végéig lesz lehetőség „párbeszédre". Tehát fél év lesz arra, hogy az adós megegyezzen a hitelezőjével a kölcsön törlesztésének átütemezéséről, a szerződés szükséges módosításáról.

Nagy Márton arról is beszélt, hogy a moratórium határidejét 2021 júniusa után adott esetben mennyivel lehet meghosszabbítani.

Jövő tavasszal megvizsgáljuk a helyzetet, akkor merülhet fel a kérdés: szükség van-e további célzott csoportokban a törlesztési szünet fenntartására" – jelezte.

A főtanácsadó szerint a számok azt is megmutatták, hogy a moratórium nem fogta vissza a hitelezést, ráadásként több pénz marad a gazdaság körforgásában. A lakossági hitelállomány dinamikusan bővül, a babaváró hitelek népszerűsége töretlen. A vállalati hitelállomány növekedési üteme lassul, de továbbra is a pozitív tartományban van.