A vírus okozta válság olyan mértékben alakítja át a viszonyokat, amihez legfeljebb csak az 1989–90-es rendszerváltozás hasonlítható – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László szerint az államnak minél több területen digitalizálnia kell saját működését, ezzel komoly összegeket takaríthat meg. Pénzt a magánszemélyeknek is félre kell tenniük, ezt a kormány például új, nyugdíjcélú állampapír kialakításával segíthetné. A mindennapi életet pedig úgy, ha a lehető legrövidebb időn belül tíz százalék alá csökkenti a személyi jövedelemadó 15 százalékos kulcsát.

Domokos László az interjúban azt mondta, a koronavírus-járvány következtében gyökeresen és végérvényesen megváltozott a minket körülvevő gazdasági környezet. Ez bizonyos formában a vírus okozta válság nélkül is megtörtént volna, hiszen a múlt év végén, az idei elején több, a világgazdaság szempontjából meghatározó országban is a megtorpanás, a visszaesés jelei mutatkoztak. 

"A pandémia viszont döntően befolyásolja a hétköznapi életet. Átalakulnak a mindennapok, és ennek lenyomata a gazdaságban azonnal megjelenik, például úgy, hogy visszaesik a fogyasztás és nő a megtakarítás fontossága. A kormánynak mindenekelőtt azt kell eldöntenie, hogy válságot akar kezelni vagy a változást menedzselné" - fejtette ki az ÁSZ elnöke.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökeForrás: ÁSZ/RADÓCZ ÁKOS

Domokos László arról beszélt, hogy szerinte két világnézet jelenik meg ma a hazai politikában. "Az egyik szemlélet szerint olyan válság a mostani, amit segélyekkel kell kezelni, vagyis csak túl kell élni a krízis időszakát, és majd visszazökken az élet a régi kerékvágásba. Csakhogy ez a felfogás téves, mert nem juthatunk vissza oda, ahol például januárban voltunk" - fogalmazott. 

A magyar politika másik iránya szerint – s ezt követi a kormány – a befektetés a lényeg, mert magától nem tér vissza a fejlődés időszaka. Én ezt a felfogást tartom helyesnek   

- fogalmazott a számvevőszék elnöke.

Domokos László úgy vélte: válsághelyzetben ugyanakkor nem lehet reális elvárás, hogy a vállalkozások a saját maguk erejéből emeljék jelentősen a fizetéseket, vagyis az államnak kell megfelelő lépést tennie. A megfelelő lépés pedig most a kormány egyik régi tervének megvalósítása, az egy számjegyű személyi jövedelemadó mielőbbi alkalmazása lenne. Az elnök kérdésre válaszolva elmondta, azt javasolja, hogy az szja jelenlegi 15 százalékos kulcsát tíz százalék alá mérsékelje a kormány.

Domokos László kifejtette: számításaik szerint egy százalék szja-csökkentés 170 milliárd forintba kerül, azaz nagyjából ezermilliárd forintos adócsökkentésről beszélünk. Ennyi maradna a legálisan munkát vállaló majdnem négy és fél millió embernél. 

Elmondta: véleménye szerint a változtatással nem szabad sokat várni, és nem szabad elaprózni. 

Akár a jövő év elején is végre lehetne hajtani egyben a csökkentést, de azt is megfelelőnek tartanám, ha két lépésben, 2021-ben és 2022-ben lenne három-három százalékpontos szja-mérséklés 

- fejtette ki.

Domokos László a Magyar Állampapír Plusz népszerűsége mellett fontosnak tartja új konstrukciók kidolgozását, amivel a lakosságnál lévő pénzügyi vagyon bevonható a finanszírozásba. Domokos László szerint szükség lenne például nyugdíjcélú állampapírra, és arra is, hogy rövid lejáratú, jól kamatozó, néhány hónapos állampapírokból is vásárolhasson a lakosság. 

Ezzel kapcsolatban kifejtette: "Magyarország a saját maga finanszírozásához szükséges pénz számottevő részét önnön polgáraitól kérhetné kölcsön. Ennél előnyösebb megoldás nem is igen képzelhető el."

"Az adós mindig kiszolgáltatott a hitelezőjével szemben, de ha az államot jórészt saját polgárai hitelezik, ezzel a kockázattal már kevésbé kell számolni" - tette hozzá.