Komoly bürokrácia csökkentést tervez a japán kormány, miután Tokióban úgy látják, a hivatali folyamatok túlságosan összetettek és ami ennél is fájóbb, rengeteg papírt használnak el ezek közben. A kormányzat hivatali és üzleti digitalizációs törekvéseinek első áldozatai a hanko-k és a faxgépek lehetnek.

Nemrég új miniszterelnököt választott a japán parlament, miután Abe Sinzó augusztusban, egészségügyi okokból, lemondott tisztségéről. Az Origo az alábbi összeállításban mutatta be, hogy a világ egyik legfejlettebb országának tartott Japánban az új kormányfő, Szuga Josidie várhatóan mindent megtesz majd azért, hogy talpra állítsa a japán gazdaságot a koronavírus-járvány után, miközben sok mindenben az elődje által kijelölt úton haladhat majd tovább:

Változik-e Japán gazdaságpolitikája a miniszterelnök-váltással?

Japán új miniszterelnöke, Szuga Josidie várhatóan mindent megtesz majd azért, hogy talpra állítsa a japán gazdaságot a koronavírus-járvány után, azonban sok mindenben folytathatja elődje, Abe Sinzó politikáját - derül ki az elemzői véleményekből. Szeptember közepén a japán Parlament hivatalosan is miniszterelnökké választotta Szugát, miután elődje Abe Sinzó augusztusban, egészségügyi okokból, lemondott tisztségéről.

Szuga miniszterelnök kormányzati elképzeléseinek egyik fontos, az érdeklődés középpontjában álló témája az adminsztrációs terhek csökkentése. A közigazgatási reformok végrehajtásáért felelős minisztere, Koro Tano, aki szeptember közepén foglalta el hivatalát, nem is kertelt sokat, és - saját szavaival élve - állandósuló kereszteshadjáratba" kezdett a hanko és a faxgépek ellen.

Az út hosszú lesz, de végigmegyünk rajta, egészen odáig, hogy fokozatosan megszüntessük a faxok használatát is - foglalja össze a miniszter szavait a Japan Times.

null

null

Az biztos, hogy a harcias lendülettel munkáját kezdő miniszternek nem lesz egyszerű dolga, különösen a hanko-val. A hanko Japánban afféle pecsét, mellyel a vállalatok, a hivatalnokok, a magas rangú állami vezetők, sőt, magánszemélyek is rendelkeznek. Tradíciója legalább 2000 évre nyúlik vissza, és fontos szerepe van a dokumentumok hitelesítésében, de jelentősége, elterjedtsége és kulturális beágyazottsága okán, inkább személyes kézjegynek tekinthető, semmint aláírás-bélyegzőnek.

Ám úgy tűnik, a bürokratikus folyamatokat egyszerűsíteni és papír nélkül újraszervezni szándékozó kormányt ezek a régi hagyományok kevésbé érdeklik.

"Miért kell papírt nyomtatni? Sok esetben azért, hogy rátehessük a hanko-bélyeget, de más célja nincs. Ha viszont ennek kultúráját figyelmen kívül tudjuk hagyni, nyomtatni és faxolni sem lesz szükséges" - mondja az eltökélt miniszter. Szerinte egyébként a hivatali bürokrácia lassúsága mögött az egyik ok épp az, hogy a különböző intézményeknél a folyamatok úgy zajlanak, hogy azokból képtelenség kihagyni a hankok használatát.

null

null

A kormányzat persze nem a hanko-k ellen küzd, és nem önmagában azok száműzése, hanem a papíralapúság felszámolása és a digitális megoldások elterjesztése a célja.

Ezzel összefüggésben érnék el, hogy az egyébként fejlett technológiákat alkalmazó Japánban az üzleti életben végre búcsút mondjanak a faxoknak - melyeket viszont sokszor épp a hanko-k miatt tartanak meg a vállalkozások.

Az adatok szerint Japánban a vállalkozások mintegy 95 százaléka ma is használja a faxgépeket.

De azok jelen vannak a háztartásokban is, igaz, ott az arány a 2018-as felmérés szerint, már 34 százalékra csökkent.

Sőt, a problémának még egy ága van: mivel a hanko személyhez, illetve tisztségviselőhöz rendelt, sok esetben csak személyes jelenléttel kerülhet rá egy-egy hivatalos dokumentumra a szükséges pecsét. Ez viszont azt eredményezi, hogy még most, a koronavírus-járvány idején is, több ezer embernek csak azért kellett bejárnia munkahelyére - jellemzően cégvezetőkről, vezető beosztású munkavállalókról van szó -, hogy személyes hanko-ját rátehesse egy darab papírra. Ami aztán a faxgépbe kerül. 

IllusztrációForrás: Shutterstock

A miniszter azt mondja, vannak bizonyos iratfajták, ahol persze jogos lehet az igény eme japán hitelesítő pecsétekre, ám teljesen biztos benne, ha fokozatosan is, de ki kell vezetni azok használatát az üzleti életből és a közigazgatásból. 

Azt, hogy a bürokrácia kérdése mennyire központi helyen áll Japánban - különösen a koronavírus miatti újraindulás kapcsán -, jól mutatja, hogy Kono, miután hivatalát elfoglalta, egy külön webes felületet is indított, ahol bárki elküldheti hivatala számára a bürokratikus folyamatok reformjára vonatkozó ötleteit. A portált ezrével lepték el az üzenetek, olyan nagy volt azon a terhelés, hogy egy nappal később átmenetileg le is kellett állítani működését. Beszédes az is, hogy a közigazgatási reformért felelős minisztert 2 millióan követik a Twitteren.