Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az etióp aranyipart főként a kisipari (vagy más néven: kézműves) bányászat határozza meg. Ehhez a kitermelési módhoz gyakran kapcsolódnak zavaros körülmények: a munkavállalók munkaügyi helyzete nem mindig rendezett, az általuk kitermelt nyersanyag - ez esetben arany - gyakran ügyeskedők keze ügyébe kerül, és igen sokszor megjelenik a nemesfém akár országhatárokon átnyúló csempészete is.
Az országban ugyanakkor működik néhány nemzetközi nagyvállalat is az aranyiparban. Ezek számára pedig különös jelentőséggel bír, hogy az Abij Ahmed etióp miniszterelnök vezette kormány eltökéltnek látszik az informális bányászati szektor - elsősorban ideértve a kisipari bányászatot - helyzetének rendezésére.
Az etióp kormány ugyanis a felvásárlási árak emelésével azt szeretné elérni, hogy a kitermelt arany ne csempészeket és ügyeskedőket gazdagítson, hanerm a központi bankba áramoljon be.
Az értékesítés pedig onnantól a központi pénzintézeten keresztül valósulna meg. Ennek a szándéknak első, kézzel fogható eredményei a július-augusztusi aranyexport-adatok.
Ha ez a rendszer megszilárdul, akkor a külföldi, egyébként igen költséges ipari kitermelést felvállaló cégek és befektetők számára is vonzó terepek lesznek az etióp aranylelőhelyek.
"Mondhatjuk úgyis, hogy elindul az aranyláz" - mondta az egyik, Etiópiában kitermelést végző vállalat vezetője, aki hozzátette: sokan fognak megjelenni Etiópiában a lehetőségek miatt, miután a kormány világossá tette, hogy nyitottan és befogadón áll a vállalatokhoz az aranykitermelés szektorában.
Az Addis Abeba-i vezetésnek célja, hogy a bányászat GDP-hez való hozzájárulását megduplázza a következő évtizedben, 10 százalékra növelve azt.
Az aranykitermelésnek további jelentőségét az adhatja Etiópiában, hogy egyes kutatások szerint ott rejtőzhet a Föld jelenleg ismert legnagyobb, még érintetlen aranytartaléka.
Az arany árának idei rekordmértékű emelkedése egyre inkább arra ösztönzi az afrikai kormányokat, hogy próbálják meg a legjövedelmezőbben felhasználni aranytartalékukat, írja a Bloomberg. Nigériában szintén lépéseket terveznek az illegális aranyexport visszaszorítására, ami a becslések szerint hatalmas, százmillió dolláros nagyságrendű gazdasági kárt okoz évente az országnak. Tanzánia pedig nemrég átvevőpontokat állított fel, ahol a kisipari bányászoktól legálisan veszi át az állam a kitermelt ásványi anyagokat - többek között a különleges tanzanit-köveket -, hogy ezzel is a kitermelés szabályos kereteit erősítse, visszaszorítva a csempészetet.
