Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
2020. szeptember 29-én eldőlt, hogy a Ferencváros 25 év után ismét bejut a Bajnokok Ligája főtáblájára, azaz bekerül az európai labdarúgás 32 csapatos elitkörébe.
Ez az eredmény nem csupán sportszakmai siker, hanem gazdasági is.
A Bajnokok Ligája napjainkban teljesen más képet mutat, mint a sorozat elindulásakor: sokkal inkább Európa legnagyobb klubjainak küzdelme, mintsem a nemzeti bajnokságok győzteseinek, azaz a bajnokainak ligája.
Az átalakulás tökéletesen szemléltethető a Fradi két BL-szereplésével:
Az 1995/96-os idényben a Bajnokok Ligája főtáblája 16 csapatból állt: mind a 16 csapat a saját országának bajnoka volt. A Ferencváros a spanyol (Real Madrid), a holland (Ajax) és a svájci (Grasshoppers) bajnokkal került egy csoportba, miután a selejtezőben sikeren búcsúztatta a belga bajnokot (Anderlecht).
Más csoportokban ott volt még a lengyel, a görög, a skót, a román vagy épp a norvég bajnok is.
Napjainkban ez elképzelhetetlen. A Ferencvárosnak idén sokkal nehezebb dolga volt: a svéd, a skót, a horvát és a norvég bajnok kiverése kellett a főtáblára jutáshoz, ami szinte összehasonlíthatatlan a 25 évvel korábbi kvalifikációs módszertannal.
Történt ez úgy, hogy időközben 32 csapatosra bővült a mezőny,
azaz négyszer több ellenfél legyőzése kellett egy kétszer akkora mezőnybe való bekerüléshez.
Érdekesség, hogy a 2020/21-es szezonban már mindössze 10+4 (alanyi+kvalifikációs) csapat nevezhető bajnoknak a BL-ben, azaz a többség (18 csapat) egy erős bajnokság nem-bajnoka.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a fent leírt átalakulás, azaz a szó szerinti Bajnokok Ligájából az elit tornává alakítás mozgatórugója egyértelműen az üzleti érdek.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a Bajnokok Ligája lebonyolítója. Az UEFA célja egyértelmű: minél többen nézzék a sorozatot. E mögé a cél mögé nyilvánvalóan oda lehet képzelni egy nemes gondolatot (egészséges élet, sportolás és a labdarúgás népszerűsítése), de felesleges illúziókat kergetni:
ez mára elsősorban üzlet.
Az UEFA bevételeinek eloszlása 2018/2019-ben:
- Tévés bevételek: 3309,4 millió euró (85,8 százalék)
- Reklámbevételek: 478 millió euró (12,4 százalék)
- Jegybevételek: 50,3 millió euró (1,3 százalék)
- Egyéb bevételek: 19,5 millió euró (0,5 százalék)
Ez összesen 3 857,2 millió euró. Ebből 3217,2 millió euró a klubsorozatokból, 640 millió euró válogatott meccsekből származik.
Mint látható, az UEFA számára a legfőbb bevételi forrást a tévés közvetítési díjak jelentik,
minden más bevételi forrásuk részaránya nem éri el a 15 százalékot összesen.
Ez azt jelenti, hogy az UEFA célja, hogy minél több, a tévétársaságok (és azokon keresztül a nézők) számára értékes (és várhatóan érdekes) meccset rendezzen, így a tévés közvetítési díjat drágábban és több országban lehet eladni.
Ennek a modellnek köszönhetően napjainkban gyakorlatilag alig van olyan ország, ahol a Bajnokok Ligája nem látható (a teljes lista ITT). A jelenleg érvényben lévő közvetítési jogok a 2018-2021-es periódusra szólnak, de több tévétársaság, már a következő (2021-2024-es időszakra is aláírt).
Az UEFA bevétele a Bajnokok Ligája tévés közvevítési jogaiból 2018/2019-es évben 2407 milliárd euró volt.
A hároméves növekedés jól megfigyelhető az alábbi ábrán:
Azt is tudni lehet, hogy az UEFA 2019/2020-as bevételeinek összege
3250 millió euró volt a klubsorozatokon keresztül.
Ebből az összegből az UEFA
Ezután az UEFA számláján maradt 2730 millió eurót a szervezet két részre bontja:
Ez 2,55 milliárd euró.
Hogy mennyire kiemelkedő sorozat a Bajnokok Ligája, jól mutatja,
hogy a szétosztandó összeg 80 százaléka a BL-re és a Szuperkupára megy (2040 millió euró),
és mindössze 20 százalékot kap az Európa-liga (510 millió euró).
A Bajnokok Ligája csoportkörére a fent említett 2040 millió euróból a selejtezők után 1950 millió euró marad.
Ezt négy különböző jogcímen adja vissza a csapatoknak az UEFA:
1. 25 százalékot (488 millió eurót) szétoszt az indulásnál: Ez 15,25 millió euró csapatonként.
2. 30 százalékot (585 millió euró) szétoszt teljesítmény alapján: 2,7 millió euró jár győzelmenként, míg 900 ezer euró döntetlenenként.
Megjegyzés: mivel egy döntetlennel végződő összecsapáson csak 1,8 millió eurót osztanak ki, így a fennmaradó 0,9 milliót később osztják ki a győzelmek arányában csoporton belül.
Ide tartozik az egyenes kiesés rendszerben szerzett pénzösszeg is:
Emellett a Szuperkupa résztvevői 3,5-3,5 millió eurót kapnak, a győztes további 1 millió euróval gazdagodik.
3. 30 százalékot (585 millió eurót) szétoszt együttható (koefficiens) után az UEFA.
A leggyengébb csapat 1,108 millió eurót kap (Ferencváros), a második leggyengébb kétszer ennyit, a legerősebb 32-szer ennyit, azaz 35,46 millió eurót (Bayern München).
4. 15 százalék (292 millió eurót) a tévés bevételek után jár:
Az UEFA rangsorolja az országokat közvetítési díjak szerint. A legnagyobb piac a brit, azt követi a spanyol, a német, az olasz, majd a francia.
Ez azt jelenti, hogy az adott országok tévéi által befizetett összeg bizonyos hányadát visszacsorgatja az UEFA.
Ez az azonban csak az összeg egyik fele. A másik felét egy öt tényezőből álló rangsor alapján számolja ki az UEFA a sorozat végén. Annyi ismert a 2019/2020-as szezonból, hogy a csoportkör után a Manchester City kapta a legtöbb pénzt (14 millió eurót), míg a legkevesebbet az öt nagy bajnokságból a Bayer Leverkusen (1,4 millió eurót).
Tavaly a csoportkör végéig a legtöbb pénzt a Bayern München kereste (81,5 millió euró), míg a legkevesebbet a Slavia Praha (18,2 millió euró + némi tévés jogdíj).
A második képen láthatóak a csoportkör utáni bevételek, a kisebb bajnokságok tévés közvevítési díjai nélkül:
A Ferencváros a csoportkörbe jutással már most sok pénzt keresett.
A kvalifikációban 1,4 millió eurót kapott a csapat, emellett 15,25 millió euró jár a főtáblás részvételért, és 1,1 millió euró az UEFA-együttható után.
Ez az összeg összesen 17,75 millió euró.
Ez átszámolva 6,368 milliárd forintnak felel meg.
Emellett még egy ismeretlen nagyságú, de vélhetően 1 millió euró alatti összeget kap az FTC a tévés közvetítési díjakért is. A negyedik kalapos csapatok közül vélhetően a jobban kereső csapatok között lesz a Ferencváros, de az összeg csak akkor válik ismertté, ha kiderül, hogy mekkora piacot (hány nézőt) ért el a magyar csapat.
Kis szerencsével a Juventus és a Barcelona elleni mérkőzéseket nem csak az érintett országokban, hanem máshol is sugározhatják.
Az azonban kijelenthető, hogy bár a Ferencváros bevételei megközelíthetik a 20 millió eurót, a pénzek elosztásából jól látszik, hogy Európa legnagyobb klubjai - az öt topbajnokságból -, gyakorlatilag alanyi jogon kapnak euró tízmilliókat, amely tovább növelheti a szakadékot a kis és nagy klubok között.
Ezt segíti elő az UEFA is, amely úgy döntött, hogy a 2024-től induló ciklusban már csak négy csapat juthatna a főtáblára selejtezőn keresztül, ami vélhetően egy még jövedelmezőbb modellt eredményez.
