Évtizedes csúszások, környezetvédő csoportok tiltakozásai, korrpuciógyanús ügyek és egyre csak növekvő költségek után, úgy tűnik, hamarosan sikeresen befejeződhet az olaszországi Velencét a tengervíz emelkedésétől védő zsiliprendszer fejlesztése. A hullámtörő gátak - számol be arról a New York Times - október 3-án sikeresen teljesítettek az eddigi legkomolyabb próbatételükön.

Ahogy az Origo megírta, eredetileg 2016-ra tervezték a többszáz tonnás szerkezetekből álló, a velencei lagúnákat és magát a várost védő zsiliprendszer átadását, mely a lagúnákat a tengertől elválasztó természetes gátnak "segítene be" megóvni a várost a víz pusztító erejétől. Először az 1966-os, óriási károkat okozó árvíz után merült fel, hogy Velencét meg kell védeni a tengertől. Több évtizedes vita után döntöttek a gátrendszer megépítése mellett, ez lett a MOSE, egy, eredetileg közel 9 milliárd dolláros program, amely 2003-ban indult.

Egy mentőhajó közlekedik a Velencét védő gátrendszernélForrás: AFP/Andrea Pattaro

Október 3-án délelőtt megtörtént az első komoly próbatétel, egy jelentős mérföldkőnek mondható tesztje a várost védeni hivatott zsiliprendszernek: 78 acélkaput húztak fel a lagúna három, a természetes gátba ékelődő bejáratánál, kiemelve a hatalmas szerkezeteket a tengervízből.

Amikor az árapály miatt a vízmagasság elérte a négy lábat (kb. 110 centimétert), a lagúnákban annak mértéke akkor sem változott.

A hatalmas zsilipek október 3-án sikeresen vizsgáztakForrás: AFP/Andrea Pattaro

A lagúnák három bejáratánál, Treporti-San Nicolo, Malamocco és Chioggia magasságában elhelyezett kapuk feladata a tengerár visszatartása, akárhányszor a vízmagasság meghaladja a 110 centimétert.

A hétvégéi főpróbán tapasztaltak minden tekintetben jelentős eredménynek tekinthetők.

"Minden száraz itt. Gyere és élvezd" - üzente akkor egy közösségi média felületen Luigi Brugnaro, a nemrég újra megválasztott velencei polgármester. (A közölt képen a Szent Márk tér az esőtől vizes.)

Turisták sétálnak esőben a velencei Szent Márk téren, amelyet a város tengeri bejáratainál épített Mose (Mózes) zsiliprendszer acélkapui első alkalommal megvédtek a tengervíztől 2020. október 3-ánForrás: MTI/EPA-ANSA/Andrea Meola

Egy napra rá, október 4-én aztán kipróbálták ennek ellenkezőjét is. A zsilipeket nem húzták fel, aminek az lett a következménye, hogy az óvárosban tartózkodó turisták bokáig gázolhattak a tengervízben:

Turisták bokáig érő vízben egy velencei vendéglő teraszán 2020. október 4-én: a zsiliprendszer acélkapuit ezen a napon nem húzták felForrás: MTI/EPA-ANSA/Andrea Merola

"Itt az ideje annak, hogy a zsilipekkel megvédjük Velencét" - mondja Alberto Scotti, a gátakat tervező mérnök. "Ennek a tesztnek pedig az volt a célja, hogy lássuk, képesek-e garantálni a város biztonságát, és ezt sikeresen megtették" - tette hozzá a mérnök.

A hétvégi főpróbának az adja különleges jelentőségét, hogy a gátrendszert még soha nem működtették ilyen időjárási felfételek között, mint most.

A zsilipeket számos alkalommal ellenőrizték már a múlt nyáron is, de e szempontból jóval kedvezőbb vízállás mellett.

A mai napon a legfontosabb, hogy első alkalommal Velencét végül nem árasztotta el a víz akkor sem, amikor magasan volt" - mondta Giuseppe Fiengo, a projekt pénzügyi megvalósítását 2014 óta felügyelő egyik ellenőr. 2014 volt az az év, amikor komoly korrupciógyanús ügyek robbantak ki a gátrendszer építése kapcsán, és az elszálló költségek miatt, külső hatósági beavatkozás vált szükségessé a helyzet rendezésére.

A rendszer egyébként még nincs teljesen kész, néhány szerkezeti elem véglegesítése még folyamatban van. A kivitelező vállalat azt ígéri, legkésőbb 2021 decemberéig végeznek a munkálatokkal, akkor a zsilipek a mostaninál alacsonyabb, 90 centiméter körüli vízmagasságnál is működésbe lépnek.

Többen ugyanakkor úgy vélik, a befejezéséhez közeli rendszer ugyan rövid távon valóban védelmet nyújthat a lagúnáknak, ám a klímaváltozás hatásai miatt emelkedő vízmagasság ellen hosszabb távon kevésnek bizonyulhat.

A 2019 novemberében készült felvételen járőkelők a híres Rialto közelében, a tengervíz elárasztotta óvárosban - a Mose-projekt mellett kiállók most azt ígérik, ilyen többé nem fordulhat előForrás: AFP/Miguel Medina

"Igen jó esély van arra, hogy zsilipeket a klímaváltozás miatt évente 150-180 napon is használni kell. Ez már nagyon közel áll ahhoz, minta fixen építették volna be azokat a tenger és a lagúna közé" - állítja Cristiano Gasparetto építész és egykori helyi hivatalnok, aki régóta ellenzi a Mose-projekt megvalósítását.

Egyes szakértők szerint az sem teljesen látható előre, hogy ezek a robosztus zsilipek mennyi ideig állnak ellen majd a sós tengervíz erodáló hatásainak.

A Mose (Mózes) zsiliprendszer 30 méter magas, 20 méter széles és 5 méter vastag, 300 tonnás acélkapuiForrás: MTI/EPA-ANSA/Andrea Meola

A másik probléma pedig abból lehet, ha a zsilipeket túl sokáig vagy gyakran kell használni: a lagúna tengerhez kötődő élővilágának ugyanis szüksége van a beáramló és cserélődő vízre, a tenger nélkül ugyanis elhal, és akkor vélhetően maga a város is.

Többen pedig azt is megemlítik: a 110 centiméter körüli vízmagasság jócskán alatta marad annak, ami előfordulhat - tavaly például ennél jóval magasabb vízállás miatt kellett vészhelyzetet kihirdetni. Sokan úgy gondolják: egyáltaln nem garantálható az, hogy a méregdrága rendszer képes lesz megbirkózni az igazán extrém időjárási viszonyokkal. 

A tervező ugyanakkor azt mondja, a kapukat úgy tervezték, hogy még szélsőséges körülmények között is megvédhessék a várost, akár a meghatározottnál kétszer nagyobb, 2 méter fölötti vízmagasság esetén is.