Friss jelentések arra mutatnak rá, nagymértékű egyensúlytalanságok jellemzik a ruhaipar globális világát. A járvány most felszínre hozta a mélyben eddig is meglévő ellentmondásokat, és miközben a felzárkózó országokban működő beszállítók borotvaélen táncolva küzdenek a túlélésükért, egyesek azt javasolják, a nagy nyugati ruhaipari vállalatoknak ideje lenne osztozni a szegényebb országokban működő gyártóik pénzügyi kockázataiban.

16,2 milliárd dollár, azaz mintegy 4,9 ezer milliárd forint - ekkora összegű veszteség érte globálisan a ruhagyártó vállalatokat és beszállítókat az április-június időszakban, azaz a második negyedévben azért, mert a nagy ruházati márkák visszamondták megrendeléseiket, illetve mert nem fizették ki a járvány előtti megrendeléseik ellenértékét. Erre jutott két amerikai székhelyű elemző cég korábban nyilvánosságra nem került kereskedelmi adatbázisokat vizsgálva.

Különösen az ázsiai országokat, Bangladest, Kambodzsát és Mianmart, illetve az ottani beszállítókat érinti érzékenyen a nemzetközi vállalatok ódzkódása vállalásaik teljesítésétől. Több ottani textil- és ruhaipari vállalatot fenyeget a teljes leállás veszélye. Összességében több millió munkavállaló maradhat munka nélkül vagy kell beérnie csökkentett munkaidővel és ebből adódóan, mérsékeltebb havi jövedelemmel.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A Guardian által bemutatott jelentés rámutat arra, hogy a nagy ruhamárkák forgalmát is érzékenyen érintette a járvány. De kiderül az is, hogy a ruházati iparban és a divat világában sajátos feltételek mentén szerveződtek eddig az ellátási láncok. Sok nagy vállalat ugyanis egészen addig semmilyen kiadást nem vállal, amíg a megrendelt árukat hetekkel vagy hónapokkal legyártásuk után át nem vette a beszállítóktól - vagyis addig az általában a jóval szegényebb országokban működő gyártó vállalatoknak kell valamennyi költséget felvállalniuk. Helyzetük most azért aggasztó, mert egyes megrendelőik arra is nemet mondtak, hogy a jóval korábban bekért árut kifizessék - saját nehéz helyzetükre hivatkozva.

Ugyanakkor - hívják fel az elemzők a figyelmet - nem egy márkánál látták azt, hogy az osztalékkifizetések ennek ellenére sem maradtak el, ami meglehetősen ellentmondásosnak látszik.

Kambodzsában a helyi ruhaipari szövetség már áprilisban nyílt levélben hívta fel a megrendelő vállalatok figyelmét arra, hogy tartsák be a korábbi megállapodások rájuk eső részét, így támogatva a kambodzsai ruhaiparban dolgozó mintegy 750 ezer munkavállaló állásának megvédését.

Banglasben az érintett munkavállalók száma ennél is magasabb: a visszamondott megrendelések vagy ki nem fizetett teljesítések miatt 1 milliónál több ember állása került veszélybe, illetve ezen belül nagyon sokan mostanra már elveszítették munkájukat. A kormányzat több mint 500 millió dolláros csomagot állított össze a ruhagyárak számára, hogy segítsenek megóvni a munkahelyeket és csökkentsék a megszűnő álláshelyek számát, de sok munkavállaló így is csak jelentős késéssel kapja meg fizetését.

Vietnami dolgozók a Garment 10 varroda hanoi gyárában, idén februárbanForrás: MTI/EPA/Luong Thai Linh
Óriási üzlet az öltözködés
A globális divatipar teljesítménye nagyjából évente 3 ezer milliárd dollár, azaz a világ GDP-jének közel 2 százalékát adja. Azt egyelőre nem lehet pontosan megmondani, a járvány miatt mennyivel esik vissza a ruházati termékek éves forgalma. Az viszont látható, hogy a világ fejlett országaiban az eladások az elmúlt hónapokban jelentősen, olykor kétszámjegyű mértékben is visszaestek. Például az USA-ban májusban 63 százalékkal az egy évvel korábbiakhoz képest, de áprilisban Spanyolországban 90 százalékkal kevesebb lábbelit adtak el, mint 2019 azonos hónapjában.

Mark Anner, foglalkoztatáspolitikával foglalkozó professzor, a tanulmány vezető szerzője szerint elvitathatatlan, hogy a nagy divatmárkák nehéz helyeztbe kerültek a járvány miatt. Ugyanakkor - véli a professzor - nem bújhatnak ki kötelezettségvállalásaik alól. Persze megtehetik, hogy az ellátási lánc csúcsán lévőként, visszaélnek gazdasági erőfölényükkel, de ugyanakkor - állítja Anner - "erkölcsi kötelességük" részt venni a leginkább sérülékeny helyzetben lévők támogatásában, vagyis elsősorban azon munkavállalók védelmében, akik az ellátási lánc alján végzik tevékenységüket.

Míg számos cég késedelembe esett beszállítóinak kifizetésével, addig több nagy márka és kereskedő erőforrásainak átcsoportosítását hajtja végre. A Gap, a H&M és a Zara is azok közé a márkák közé tartozik, melynek vállalatai - részben a munkavállalók érdekképviseletének nyomására és a médiafigyelem miatt - folyamatosan teljesítik pénzügyi kötelezettségvállalásaikat.