Mitől lesz piros? Miért lehet banán íze? Meghökkentő érdekességek a tojásról

Debrecen, 2020. január 20. Minősítő pecsét az elsőosztályú tojásokon. A városban működő négy közül a belvárosi Nagypiacon folyik a legaktívabb kereskedelem Debrecenben. Árukínálata és árai meghatározóak a régióban. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Október 9. a Tojás Világnapja. A magyarok is egyre tobbet esznek, ráadásul viszonylag olcsón, fenntartható módon előállítható. A tojás világnapját 1996 óta ünneplik október második péntekén. Nemzetközi szervezetük, az IEC (International Egg Commission) bécsi kongresszusán határozták el a világnap létrehozását annak érdekében, hogy a tojás jótékony hatásairól széles körben terjesszék az ismereteket. Összeállításunkban sok más érdekességet is megtudhat a tojásról.

Az olcsó és tápanyagdús élelmiszereket keresik leginkább a krízisek alatt az emberek, ezt most a koronavírus megjelenése is bizonyította - derül ki egy nyáron bemutatott, a tavaszi karanténidőszak alatt lezajlott kutatás eredményéből. Mivel mindig a rövid ellátási láncú, regionálisan megtermelt élelmiszer a fenntarthatóbb a külföldről behozott hasonló áruval szemben, a magyar tojás megvásárlása nemcsak abban segít, hogy ne emelkedjenek túlságosan a tojásárak itthon, hanem hozzájárul a fenntarthatósági törekvések teljesüléséhez is.

A tojás a jövő élelmiszere, hiszen a legfenntarthatóbban előállítható és az egyik legolcsóbb fehérjeforrás

– hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség). Majdnem 20 millió darab tojással többet ettek a magyarok 2019-ben 2018-hoz képest, de idén is érezték a tojástermelők a koronavírus járvány miatti megemelkedett keresletet.

Ez is bizonyította, hogy Magyarországon minden tartástechnológiának helye van - az EU-konform ketrecesnek, a mélyalmosnak, a szabad -és a biotartásnak – mert minden tartásmódban termelt tojás kellett ahhoz, hogy a hazai boltok polcait magyar termelésű tojással töltsék fel"

- mondja Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke.

Az egy főre jutó tojásfogyasztás évi átlaga 240 darab volt 2018-ban, ami viszont azt is jelenti, hogy évente 2,3 milliárd darab tojást esznek Magyarországon.

Molnár Györgyi, a szövetség titkára azt közölte, hogy az előrejelzések szerint

a belföldön regisztrált termelésből az idén is 1,1-1,2 milliárd darab tojásra lehet számítani.

A nagyüzemi tojástermelés az első félévben 540 millió darabra csökkent a tavalyi év első hat hónapjában regisztrált 580 millió darabról - tette hozzá.

A belföldi igény mintegy 50 százalékát az üzemi tojástermelés, 28 százalékát a háztáji teljesíti, 21-22 százalékát pedig az import elégíti ki. Becslések szerint a háztáji termelésből 600 millió darab tojás származik, az import 480-520 millió darab körül mozog évente - fűzte hozzá.

A tojástermelésből származó árbevétel tavaly 23,12 milliárd forintra mérséklődött - közölte a titkár. A baromfiágazat tojástermelésből származó árbevétele már 2018-ban is némileg csökkent, akkor 14 százalékkal, 24,8 milliárd forintra. Tavaly csökkent a tojás fogyasztói átlagára is.

A magyarok legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár-érték arány, ugyanakkor már figyelembe veszik a tojás származási helyét is, de legtöbbször nincsenek tisztában a tartási módok közötti valós különbségekkel. Például azzal, hogy az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma,

ennek a tartásmódnak emiatt is kell meghagyni a helyét az üzletek polcain.

Tíz meglepő érdekesség a tojásról

A számos különlegességből kiválogattunk néhány igazán meghökkentő tényt:

1. A tyúk fajtájától függően évente 200-325 tojást tojik. Egy tojás „legyártására" 24-26 órára van szüksége.
2. Minél öregebb a tyúk, annál nagyobb a tojás. Az idősebb tyúk tojásainak héja vékonyabb.
3. A fészkelés ideje alatt a tyúk naponta 50-szer fordítja meg a tojást a fészekben.
4. A nyers tojásfehérjének csupán a felét hasznosíthatja a szervezet. Ezért jobb, ha a tojást hőkezelt formában fogyasztjuk.
5. A tojáshéjon egy vékony fehérjeréteg van, mely a mikroorganizmusokkal szemben védi a tojást. Ez a védőréteg a tojás megmosásakor tönkremegy, ezért a tojásokat csak közvetlenül felhasználásuk előtt mossa meg. Az USA-ban például nem törődnek ezzel és a boltokba csak alaposan mosott tojások kerülnek. Ezért kizárólag hűtőben tárolhatók, míg Európában a tojások gond nélkül kibírják a 15 Celsius fok hőmérsékletet is, ha nem süt rájuk a nap.
6. Egy tojáshéjon több mint 17 ezer pórus van. A pórusokon keresztül felszívódnak a szagok, ezért előfordulhat, hogy ha aromás élelmiszerek közelében vannak a hűtőben, a keménytojásnak, vagy rántottának banán- vagy sajtíze lesz.
7. Miért tojnak bizonyos fajta tyúkok kék, zöld, barna vagy piros tojásokat? Ez a protoporfirin IX festékanyagnak köszönhető, mely a tojáshéj piros, barna színárnyalatáért és nagyobb szilárdságáért felelős. A biliverdin IX viszont kékre és zöldre festi a tojáshéjat és védi a tojást a szabad gyökökkel szemben. Ezeket a festékanyagokat a méhfal mirigyei termelik és védik a tojást az ultraibolya sugarakkal szemben.
8. A világ legnagyobb tojástermelő országa Kína. Évente több mint 466 milliárd tojást termel.
9. Az egyik legrégibb földgömb valószínűleg 1504-ből származik, mely egy strucctojás két felének összeillesztésével készült.
10. A világ legnagyobb tojásrántottáját Maurítiuson több mint 20 szakács készítette el 35 ezer tojásból, 430 kg vajból, 246 liter tejből, 10 kg sóból és 2 kg darált borsból. A 2466 kg súlyú rántottával csaknem nyolcezer ember lakott jól.

A tojás a legfenntarthatóbban termelt legolcsóbb fehérjeforrás – legutóbb a washingtoni székhelyű kutatószervezet, a World Resource Institute sorolta be a legfenntarthatóbb fehérjeforrások közé. Ezért és az ára miatt is sokan a jövő élelmiszerének tartják világviszonylatban. Tudományosan bizonyított jótékony hatásai közés sorolják például, hogy a tojásban lévő kolin nagy szerepet játszik a magzat agyának fejlődésében, illetve azt is, hogy a biológiai értéke egyenlő, illetve alig marad el az anyatejétől.

Tojásrekordok

A fürjtojás hossza kb. 3 cm, a strucctojásé 15 cm.

A legkisebb tojás a kolibritojás, de a világ legkisebb tojását egy holland kanári tojta: hossza 7 mm és súlya csak 0,027 g volt.

A legnagyobb tojás a strucctojás, de testéhez viszonyítva a legnagyobb tojás az új-zélandi kivi nevű madáré. A strucctojás a strucc testsúlyának csupán 2 százalékát képezi, kicsinye az anya súlyának 5 százalékát. A kivi tojása a nőstény testsúlyának 20 százaléká teszi ki.

A legsúlyosabb tyúktojás 454 gramm volt. 1956-ban az amerikai New Jersey-ben tojta egy tyúk — dupla sárgája és két rétegű tojáshéja volt.

A világ legnagyobb tojása, melyet Guiness-rekordként is nyilvántartanak, egy svéd farmról származik, 2008 májusában rakta egy strucc. Súlya 2,589 kg volt. Ám nagyon régen ennél is volt nagyobb: a már kihalt Vuron (Aepyornis maximus) tojásainak hossza 33 centiméter, térfogatuk 8,5 liter volt, mely 7 strucctojásnak vagy 183 tyúktojásnak, illetve 12 ezer kolibritojásnak felel meg.

A legnagyobb átmérőjű tyúktojás mintegy 23 centiméteres volt és 2010-ben egy Harriet nevű brit tyúk tojta.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) közzétette 2018-as adatok szerint, a világ tojástermelése stabil növekedési pályán van. 2008-ban a világ 61,7 millió tonna tojást termelt, ez 2018-ra 76,7 millió tonnára nőtt. Kína a maga 466 milliárd tojásával a teljes globális tojáspiac 34 százalékát fedi le. Kínát az EU követi, 120 milliárd tojással, a harmadik helyen 109 milliárddal az USA áll.

Az adatok szerint Európában egyébként a legnagyobb tojásfogyasztó nemzet a spanyol, ők évente fejenként átlagosan 273 tojást esznek. A tojást legkevésbé Lengyelországban, illetve Portugáliában kedvelik, ott 145 illetve 146 darab az egy főre jutó mennyiség.