A brit és amerikai kutatók újabb kísérleteinek eredményeképpen jött létre az új genetikai csoda: a szuperkecske. Az élelmiszerellátással kapcsolatos globális kihívásokban is szerepet kaphat a nem mindennapi újdonság.

A génszerkesztési kísérletet, amelynek során steril, de donor őssejt beültetése után tökéletes megtermékenyítő képességgel rendelkező egyedeket hoztak létre, sertéseken és szarvasmarhákon is kipróbálták. Az eredmény: olyan „apaállatok", amelyek betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító utódokat hoznak létre. Az innováció eredménye hosszú távon a kiszámíthatóbb és biztonságosabb hústermelés lehet - írja a BBC nyomán az agroinform.hu.

Támogatásokkal is növelni szeretnék a juh- és kecsketartási kedvet

Augusztus 7-8-án lesznek a bárányhúst népszerűsítő Bárány napok, agrár- és turisztikai szereplőkkel megalakul a Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter, a juhtenyésztők kétféle támogatást is igénybe vehetnek - egyebek közt ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján Balatonszemesen.

Az eljárás lényege, hogy még embrionális állapotban a hím állatokban a termékenységért felelős gént kiiktatják, majd a vemhesség végén sterilen születnek.

Ezután ezek az állatok egy speciális őssejtterápiás kezelés során - amikor nagyon jó genetikai állományú donor állatok őssejtjeit ültetik az állatok heréjébe - válnak alkalmassá arra, hogy „bérapaként" részt vegyenek a megtermékenyítésben, kizárólag kiemelkedő termékenységet biztosító génállomány örökítésével, és szinte tökéletes egyedek létrehozásával.

Képünk illusztrációForrás: David Cardinez/Pixabay

A Washingtoni Állatorvostudományi Egyetem professzora, Jon Oatley szerint az eljárás alkalmazása nagy lépés volna világszinten az élelmiszerbiztonság megteremtésében.

Kevesebb gyógyszer és takarmány alkalmazásával lehetne elérni, hogy termékenyebb, ellenállóbb haszonállatok legyenek az állattenyésztő telepeken. A tudósok szerint a technológia igazi áttörést hozhat a veszélyeztetett fajok megőrzésében is.