Lítium-ion technológiájú tengeralattjárót épített Japán. Az új tengeri járművet 2022 márciusában állítják majd forgalomba a japán tengervédelmi erők flottájában. Mutatjuk, miket lehet tudni a méregdrága fejlesztésről!

Egy évtizedes komoly kutatás-fejlesztés után Japán hivatalosan is piacra dobott egy új típusú, dízel és elektromos meghajtást kombináló hibrid tengeralattjárót, amelyet elektromos oldalon lítium-ion akkumulátorokat használó meghajtórendszer hajt.

A Taigei nevet kapó járművet ünnepélyes keretek között avatták fel Kobe városában, a Mitsubishi Heavy Industries (MHI) hajógyárban, amelyen részt vett Nobuo Kishi japán védelmi miniszter, és a japán tengervédelmi erők vezetője is, továbbá mintegy 150 vendég.

Ez az első olyan tengeralattjáró, amely lítium-ion akkumulátoros meghajtású és már forgalomképes.

A 3000 tonnás járművet azonban csak 2022. márciusában állítják majd ténylegesen szolgálatba a tengervédelmi erők 22. hajójaként, a japán kormány tízéves terve keretében.

A hajó hosszúsága 84 méter, szélessége 9,1 méter, a megépítéséhez hozzávetőlegesen 76 milliárd jenes (kb. 223 milliárd forintos) árcédula tartozik,Az árat persze az új technológia is indokolja. A lítium-ion akkumulátorok lehetővé teszik a hajó számára, hogy a korábbi modellekhez képest hosszabb ideig is a víz alatt tartózkodhasson. A tengeralattjárók eddig is használtak akkumulátorokat, melyeket dízelmotorok működtetésével többször is fel kell tölteni menet közben. A lítium-ion technológiájú akkumulátorok viszont kevésbé terjedelmesek és kevesebb a karbantartási igényük is. Hátrányuk viszont, hogy drágábbak, mint az ólomsavas alternatívák. Üzemidejük viszont hosszabb, mint a korábbi, ólomsavas technológiájú társaiké, ráadásul gyorsabban is tölthetők.

A japán tengervédelmi erők (JMSDF) bemutatója az új Taigei tengeralattjáróról a kobei hajógyárban, 2020. október 14-énForrás: The Yomiuri Shimbun via AFP/Yomiuri/Yoshiki Yagi

A jármű 70 tagú személyzetnek biztosít helyet.

A hajó tervezése során a legfontosabb szempont a jármű zajának további csökkentése volt, melyet a mozgó alkatrészek számának csökkentésével értek el.

Így egy különösen csendes tengeralattjárót alkottak, ami egyrészt nagyon megnehezíti a felderítést és a nyomkövetést az ellenség számára, másrészt a jármű az eddigi AIP (Air Independent Propulsion, azaz légfüggetlen hajtóműrendszer) technológiával megépített tengeralattjárókhoz képest sokkal gyorsabban tud gyorsulni, miközben a víz alá merül.

Egyre nagyobb üzletet jelent a tengeralattjárók építése

Az állami irányítás alatt álló orosz hírügynökség, a RIA Novosti szerint, augusztus végén Oroszország és Kína megkötötte a megállapodást egy új tengeralattjáró közös fejlesztéséről. Nem ez az első alkalom, hogy a két hatalom szövetségre lép egymással ilyen járművek tervezése és kivitelezése kapcsán: Kína rohamtempóban modernizálja hadseregét, több fegyvernemben is a világ élvonalába kívánja emelni haderejét, a haditengerészeti fejlesztésekben pedig Moszkva kiváló partner lehet.

Japánt továbbra is kötik pacifista alkotmányának korlátai, amelynek 9. cikkelye kimondja, hogy a japán nép örökre lemond a háborúról, a fenyegetésről és az erőszak alkalmazásáról, ezért szárazföldi, tengeri és légierőket, valamint egyéb háborús potenciált soha nem tart fenn.

Mindazonáltal a múlt hónap végén a japán védelmi minisztérium rekordösszegű, 5490 milliárd jennek (kb. 16150 milliárd forintnak) megfelelő költségvetést kért a 2021 áprilisával kezdődő pénzügyi évre, amely az előző költségvetéshez képest 3,3 százalékkal emelkedett. Erről az Origo ebben a cikkében számolt be.

Forrás: Asiatimes.com