A magyarországi rendszerváltozást megelőző időszakból számos olyan márkanevet lehet felidézni, amelyek annak idején a mindennapok részei voltak, ám az azóta felnőtt generációk tagjai számára azonban egyre kevesebbet mondanak. Ezek egyike a Gelka, vagy teljes nevén Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat, amely hatvan évvel ezelőtt jött létre, háztartási gépek és berendezések javítására. Mivel ezek minősége, illetve tartóssága nem kevés kívánnivalót hagyott maga után, a szervizhálózatnak bőven akadt dolga az évtizedek alatt, hálás témát szolgáltatva ezzel a kabarétréfák szerzői számára is. Az egykori nagyvállalatból leágazott kisebb kft.-knek köszönhetően egyébként a Gelka márkanév ma is él.

A Gelka szervizhálózat története egyetlen mondatban így mondható el: az 1960-os alapítást követően több mint harminc éven keresztül működött nagyvállalatként, amikor is elrendelték a felszámolását, de a márkanév sohasem tűnt el, hiszen kisvállalatok hálózataként azóta is tovább él. 

Részletesen kifejtve persze rengeteg érdekességet láthatunk a nagyvállalat históriájában. Eláruljuk annak végét: a továbbélés annak köszönhető, hogy az 1990-es évek első felében bekövetkezett felszámolás után az egyes egységeket az ott dolgozók tovább működtették, és a cégek elnevezésében jellemzően megmaradt a Gelka név is.

Például a mai napig létezik a fővárosban a Krisztinavárosi Gelka Szerviz 2002 Kft. Számos egység pedig a kor kihívásait követve, bővítette a tevékenységi körét, köztük a Zala megyei Cégbíróságon bejegyzésre került Gelka-Hírtech Kft., amely a kábeltelevíziós piacra is belépett. De ezt a márkanevet viszi tovább a Gelka System Kft. is, amely még az előző cégnél is sokrétűbb tevékenységi körrel rendelkezik: egyebek között távközlési hálózatok kiépítésével, műszaki és szakmai call center szolgáltatással, 3 dimenziós szórakoztató és mozitermek kiépítésével, valamint filmek gyártásával is foglalkozik.

Gelka szerviz Győrben az Arany János utca 20. számú házban a hatvanas évekbenFortepan / Zofia Rydet

Ezek alapján a példák alapján talán nem túlzás kijelenteni, hogy bár a piacgazdaságra való áttérést követő élesedő versenyben a piacra beléptek és erőteljes terjeszkedésbe fogtak a multivállalatok, ám mellettük volt esélyük régi márkaneveinknek is a továbbélésre. A hamarosan "retróvá" vált márkák tulajdonosainak, ha sikerült egy speciális piaci rést megtalálniuk, folyamatos megújulással, korszerűsítéssel és tevékenységikör-bővítés révén maradhattak fent. Természetesen a korábbi országos, monopolhelyzetet élvező hálózathoz képest ma már jóval kisebb hatókörrel végzik a tevékenységüket.

De nézzük részletesen a Gelka történetét!

Egységes garanciális javítóhálózatot akartak

A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalatot (Gelka) a Kádár-korszakban a Kohó- és Gépipari Minisztérium a kormány Gazdasági Bizottságának 1960-ban hozott határozata alapján hozta létre. Feladata az volt, hogy a jogelőd Ravel (Rádió Vételtechnikai Vállalat) és az addig szétszórtan működő gyári márkaszervizek helyett országos vállalatként végezze el az elektromos berendezések garanciális, illetve garancián túli javítását.

A legendás Orion Pacsirta rádió: ha elromlott, ezt is a Gelkánál szervizeltékFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Megalapítása után gyorsan növekedett, a hatvanas-hetvenes évekre a feladatkörébe tartozó javító szolgáltatások több mint négyötödét látta el, a fennmaradó részt néhány szövetkezet és kevés számú kisiparos végezte.

A nyolcvanas években 8 ezer főt foglalkoztatott, 350 telephellyel működött, szakszervizei behálózták az egész országot.

Érdekesség, hogy a Gelka Európában akkoriban egyedülálló módon egy központi számon (333-333) elérhető diszpécserközpontot üzemeltetett,  amely valamennyi szakszervizzel össze volt kapcsolva.

Ezért érhetett el sikereket a Gelka a rádiókabarékban

Más oldalról viszont a rádiók, tévék, mosógépek, hűtőgépek és más készülékek szervizelésében szüntelenül fellépő anomáliák a vicclapok és rádiókabarék állandó céltáblájává tették a vállalatot. A szerelők szakmai tudásával általában nem volt semmi baj, lépést tartottak a technika fejlődésével, de sohasem volt elégséges anyagi forrás műszaki fejlesztésre, és persze mindig voltak elégedetlen ügyfelek.

Egy hűtőszekrény szervizelésének kálváriája
„Lehel hűtőszekrényem négy évig kitűnően működött, a közelmúltban azonban elromlott. Telefonáltam Jászberénybe, a Gelka szerviznek. A Lehel szülővárosának számító Gelkánál csak külföldi készülékeket javítanak, s nem is tudják, hol foglalkoznak Lehellel. Próbáljam meg Hatvanban, tanácsolták. Hatvan kissé messze van hozzánk, ezért inkább a nagykátai Vegyes KTSZ-ben próbálkoztam. Hiába! Végül a ceglédi Vasipari KTSZ vállalta el a munkát. Többen furcsálljuk, hogy sem Jászberényben, sem a nagykátai járásban nincs hűtőgépjavító szolgálat, hiszen ezek a gépek egyre szaporodnak a mi vidékünkön is" - írta le meghibásodott hűtőszekrénye szervizelésének nehézségeit Tatár Gyuláné, szentmártonkátai lakos, 1967-ben a Nők Lapjában leközölt levelében.
A Gelka szervize Cegléden 1970-benFortepan / Péterffy István

A fénykort jelentő nyolcvanas években ugyanakkor már megkezdődött a cég átalakulása. 1983-ban a szervizek nagyobb része 80, tanácsi felügyelet alatt álló kisvállalattá alakult, kisebb részük a Gelka keretén belül működött tovább. A vállalat országos jellege így megmaradt, csak a "háló" ritkult. 

1987-re a dolgozók száma 2500 főre, szervizeinek száma 50-re csökkent. Ekkorra profiljának nagyobb részét már az alkatrész-kereskedelem töltötte ki, csak mintegy negyedrész volt a szolgáltatás aránya.

Már nem lett belőle részvénytársaság

Később, a rendszerváltás után részvénytársasággá próbálták alakítani, hogy azután privatizálják, de ez a kísérlet kudarcba fulladt. Végül a vállalatnál maradt egységeket előbb leányvállalatokká, majd egyszemélyes kft.-kké alakították.

Egy meghibásodott tévékészülék javítása a hetvenes évek elejénFortepan / Péterffy István

Időközben azonban a Gelka adósságállománya folyamatosan duzzadt. Mivel 1992-ben már meghaladta a cég vagyonát, ezért a következő év közepén az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) meghozta a végső döntést és a vállalat felszámolásáról határozott. 

Az egyes szervizegységeket az ott dolgozókból alakult társaságok vették meg a névhasználati joggal együtt, többségük azóta is az eredeti tevékenységi körrel működik, az elnevezésben valamilyen formában megőrizve a Gelka nevet. Ezeknek a cégeknek köszönhetően a márkanév hat évtized elteltével mind a mai napig tovább él.

Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum, Realista.hu - Hová tűntek a szocializmus kirakatmárkái?