Becslések szerint mintegy 400 ezer tengerész ragadt a tengereken, akik a járvány miatt nem tudják - illetve valószínűleg még jó ideig nem tudják - leadni a szolgálatot. A legtöbben közülük a hajók fedélzetén rekedtek, mert a kikötői hatóságok félnek a Covid-19 fertőzéstől, illetve az ellenkezőjére is van példa: az üzemeltető társaságok nem akarják, hogy egy személyzetváltással a vírus esetleg megjelenjen egy addig vírusmentes fedélzeten.

Ahogy arról korábban már hírt adtunk, a koronavírus miatti áruforgalom-csökkenéssel mély, bár azóta sokat enyhült válságba került a kereskedelmi tengerhajózás is. De az iparág más jellegű problémával is szembe találta magát. A járvány miatti bizonytalanság több százezer tengerészt érint továbbra is, akik egész egyszerűen nem mehetnek haza a hajókról.

Egyes országokban teljesen tilos a tengeri személyzet cseréje, néhol pedig erős korlátozások nehezítik a matrózok és tisztek váltását Arról nem is beszélve, hogy a rendkívüli körülmények miatt, körülbelül kétszer annyiba kerül jelenleg a személyzet váltása, mint egy évvel korábban, a járvány előtti időszakban.

Konténerek sorakoznak a kelet-kínai Santung tartománybeli Kingtao teherkikötőjében.Forrás: MTI/EPA/Roman Pilipej

A tengerészek közül néhányan már 2019 óta nem láthatták családjukat. Van olyan, aki a saját esküvőjéről is lemaradt. Legtöbbjük bőven több, mint 11 hónapja (ez lenne a maximum) vesztegel a hajókon, szabadnapjuk alig van. Hírek érkeznek arról, hogy egyes fedélzeteken időnként felkorbácsolódnak az indulatok, a munkamorál pedig erősen lecsökkent.

A tengeren töltött hónapok eleve megterhelők fizikailag és pszichésen is a tengerészek számára. Erre a helyzetre nyomja rá most a bélyegét a koronavírus miatt bizonytalanság. A BBC által kézhez kapott felmérés szerint a tengerészek 59 százalékának hosszabbítania kellett a szerződésén, mert társaságuk nem tudta megszervezni a személyzet cseréjét.

A világ legnagyobb konténerhajója, a HMM Algeciras 23 964 konténerrel a fedélzetén - első útja során - Rotterdam kikötőjébe érkezikForrás: MTI/EPA-ANP/Pieter Stam De Jonge

A hajókon nincs megfelelő orvosi ellátás, például volt olyan tengerész, aki saját magának kellet, hogy kihúzza a fogát, mivel nem hagyhatta el a hajót. Egy orosz tengerész pedig agyvérzést kapott, de napokig így sem hagyhatta el a hajót, mert az indonéz hatóságok nem engedélyezték a sürgősségi evakuálást sem a fedélzetről a járvány miatt.

Olajszállító tanker.Forrás: AFP/Imaginechina/Xu Congjun

A Nemzetközi Közlekedési Dolgozók Szövetségének (ITF) főtitkára szerint ilyenre még nem volt precendens. Az ugyanis egy íratlan szabály, ha egy tengerész lebetegszik, orvost küldenek hozzá.
De nem csak a kikötői korlátozások nehezítik a személyzet hazajutását. A rengeteg utazási korlátozás, az országonként eltérő határzár és a kevesebb repülőjárat sem segíti elő a munkavállalók cseréjét. 

AZ ITF ezért a honlapján létrehozott egy térképet, ahol földrészenként jelölik, hogy melyik kikötőben van lehetőség személyzet cserére és melyikben csak erős korlátozással.

Kínában például egyetlen kikötőben sincs lehetőség a személyzet cseréjére, de Európában is egyedül Gibraltárnál oldható meg a váltás lebonyolítása.

null

null

Az ITF ezen túlmenően egy kísérleti programmal próbál segíséget nyújtani Manilában, hogy megkönnyítse a tengeri személyzet cseréjét. Így a tengerészek két hétig egy szobában tartózkodhatnak, az időszak elején és végén pedig tesztelik őket. Így gyakorlatilag egy teljesen ellenőrzött folyamatban, karanténon keresztül zajlik le a váltás. A szervezetnél abban reménykednek, hogy a kikötők nagyobb valószínűséggel nyílnak így meg, ha látják, hogy megbízható és helyben is megszervezhető a folyamat.