A szintetikus ruhák mosásakor káros mikroműanyagok szabadulnak fel. Ezért a nagyobb ruházati márkák a jövőben más irányba terelhetik a fogyasztók mosási szokásait, odafigyelve a környezetvédelmi aggályokra.

Nagyon alaposan meg kell nézni egy ruhát, hogy láthatóvá váljék benne az 5 milliméternél rövidebb, szabad szemmel alig látható műanyag szál.

Több millió tonna ilyen műanyag szennyezi a tengereket, amely a belélegzett levegőn és az ételeken keresztül bejut az emberek szervezetébe is.

Az elsődleges mikroműanyag-szennyezés fő forrása - talán meglepő módon - a szintetikus ruházat, amelyet kissé lemaradva követ a városi por és a járműgumik eróziója.

A Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület szerint a szintetikus ruhák a globális ruházati ipar éves műanyag szál fogyasztásának 60 százalékát és az óceán mikrohullámú műanyagszennyezésének 35 százalékát teszik ki. A vágási, festési és kikészítési folyamatok mind hozzájárulhatnak a ruhák mikroműanyagainak elszabadulásához, de egyre több kutatás köti össze az otthoni ruhamosást a szálak elszabadulási folyamatával. Az Ellen MacArthur Alapítvány - mely egy, a körforgásos gazdasági modellt javasló nonprofit szervezet - becslései szerint a ruhák kimosása évente félmillió tonna primer mikroműanyag kibocsátáshoz járul hozzá.

Vita tárgya, hogy a ruházati márkáknak vagy a vásárlóknak van-e inkább felelősségük a probléma megoldásában. De a fenntarthatósággal foglalkozó szakértők szerint a valószínű megoldás mindkét fél támogatását igényli. A szintetikus ruhák mindig bocsátanak ki mikroműanyagot, de az emberek mosási szokásainak apróbb változásai - például a mikroszál-szűrők használata - minimalizálhatják a csatornákba jutó szennyezés mennyiséget. Szakértők szerint a ruházati márkáknak kulcsfontosságú szerepük van a fogyasztók oktatásában a mosógépek optimális használatára vonatkozóan, beleértve a csökkentett idejű centrifugálási ciklusokat és a mikroszál-szűrők használatát. A hosszabb távú elkötelezettség azonban magában foglalhatja a szintetikus ruhák gyártásának fokozatos megszüntetését és a műanyaghulladékot minimalizáló ruhatervezés népszerűsítését.

A Vogue Business grafikája a mosáskor a mosólúgba - és így a szennyvízcsatornába - jutó mikroműanyag szálak darabszámáról egy 6 kilogrammnyi ruhatöltet mosása eseténForrás: Vogue Business, Origo

"A ruházati márkáknak arra kell oktatniuk a vásárlóikat, hogy a ruhákat a lehető legkisebb környezetterhelő hatással tisztítsák" - mondja Charlotte Turner, az Eco-Age divattanácsadó fenntartható divat- és textilipari vezetője. Az elmúlt években olyan globális márkák, mint a Patagonia, a Sweaty Betty és a Finisterre, ezt a fogyasztónak számára értékesített különleges megoldások, például a Guppyfriend mosótáska értékesítésével tették.

A német Alexander Nolte és Oliver Spies úgy tervezték a Guppyfriend-et, hogy az otthoni mosási ciklusok során felszabaduló mikroszálakat felfogja. A fogyasztók a szintetikus ruhadarabjaikat ebbe a hálózsák-szerű táskába helyezik, majd így teszik be a mosógépbe. A szorosan szőtt háló lehetővé teszi a ruhák tisztítását vízben és mosószerben a víz átjutásával, miközben megakadályozza a mikroműanyag-szálak kijutását. A szálak a táska tetején gyűlnek össze, amit egy zárt edényben kell elhelyezni, nehogy kikerüljenek a környezetbe. A táska legalább 50 mosásig kitart, ezt követően újrahasznosítható.

A Guppyfriend nem volt hajlandó megosztani a táska értékesítési adatait, amelyet ma már világszerte árulnak. A „Stop! Mikroszemét" kampányában a Guppyfriend viszont azt tanácsolja az embereknek, hogy

  • kevesebb súroló hatású mosószert (fehérítő nélküli, pH-semleges folyadékot) használjanak,
  • hasonló textúrákat mossanak össze a súrlódás minimalizálása érdekében, és
  • csökkentsék a centrifugálási ciklust vagy a levegőn szárított ruhadarabokat a mikroműanyag szálak elszabadulásának csökkentése érdekében.

A 24,90 fontba (9855 forintba) kerülő táska átlagosan 79 százalékkal csökkenti a szálak törését a részben szintetikus ruhák és 86 százalékkal a teljesen szintetikus textíliák esetében, de nem tudja megállítani a teljes elszabaduló mennyiséget. Ehhez a ruházati márkáknak olyan szöveteket és bevonatokat kéne választaniuk, amelyek lényegesen kevesebb mikroműanyag szálat képesek elengedni - mondja Nolte.

A képen látható mikroműanyagokhoz hasonlóan a ruhákból elszabadult mikroműanyag szálak is ugyanilyen veszélyesek, méghozzá nem csak a belőlük kioldódó adalékanyagok miatt, hanem mert képesek megkötni a vízben lévő szerves szennyezőanyagokat is, így azok koncentráltabban jutnak az élőlények szervezetébeForrás: Flickr

A tanácsok kettős célt szolgálnak: meghosszabbítják a ruházat élettartamát, és megvédik a szövetet. A 2018. évi Pulse of the Fashion Industry Global Fashion Agenda és a Boston Consulting Group jelentése szerint a ruházat élettartamának kilenc hónappal történő meghosszabbítása 20-30 százalékkal csökkenti annak teljes szén-, víz- és hulladéklábnyomát.

A magukat fenntarthatónak feltüntető ruházati márkák gyakran újrahasznosított műanyagot használnak, amivel a fenntarthatóság győzelmét hirdetik, de a H&M fenntarthatósági vezetője, Pascal Brun elismeri, hogy ez félrevezető lehet. Minden korábbi tanulmányunk azt mutatja, hogy a mikroműanyag szálak szempontjából az újrahasznosított poliészternek alapvetően ugyanaz a hatása, mint az eredeti poliészternek" - mondja.

A kutatók egyébként úgy gondolják, hogy a napsugárzás, az izzadtság, a ruhák életkora és azok kidobása fokozza a mikroműanyag szálak elszabadulását. Olyan márkák, mint a Patagonia és a H&M, fenntartható ruhakezelési tippeket és megoldásokat osztanak meg az interneten. A H&M Take Care weboldala 43 országban érhető el, míg a kapcsolódó ruházati termékek (beleértve a Guppyfriend táskát) és a bolti ruhajavítási szolgáltatások hét piacon állnak rendelkezésre.

Az alábbi ábrán a Guppyfriend bemutatja, hogyan jut a mosás során elszabadult mikroműanyag egy hatalmas körforgás végén az emberi szervezetbe:

A Q-Nova brit sportruházati márka igazgatója, Alex Beyer szerint "a ruhák fenntarthatósága nem a gyártással kezdődik és nem a gyártósor utolsó szakaszán ér véget - az utógondozás ennek ugyanolyan fontos része".

A fenntartható márkáknak nagyon sok döntést kell mérlegelniük. A független londoni Birdsong márka elsősorban olyan öko-szöveteket használ, mint a Tencel és a bio pamut, de legújabb kollekciójában újrahasznosított poliésztert is bemutatott. „Az öko-szövetek kevésbé színtartóak lehetnek, a kézzel fonott szövetek pedig összezsugorodhatnak. A Tencel szállítási lábnyoma nagyobb, az organikus pamut pedig hatalmas mennyiségű vizet használ fel"- mondja Sophie Slater társalapító. "Az újrahasznosított műanyagok keményebbek, ezért szerettük volna bemutatni ezeket az információkat, és a vásárlókat megalapozottabb döntésre bírni."

Alkotói a Guppyfriend-et hézagpótló megoldásnak szánják, elősegítve a fogyasztók oktatását és a párbeszéd megkezdését a szintetikus szöveteket használó ruházati márkákkal. Ez a fogyasztóra hárítja át a probléma felelősségét, csakúgy, mint a Cora Ball, amely egy olyan golyó, amely a korall felületét utánozza, hogy ezzel összegyűjtse a mikroszálakat a mosógépben, vagy az olyan külső szűrők, amelyeket vízvezetékszerelők szerelhetnek fel a mosógépekre.

A jogszabályokkal többet (is) el lehetne érni. Franciaország például azt javasolta, hogy 2025-től minden új mosógépben legyen beépített mikroműanyag szálas szűrő. A Patagonia márka egyik vezetője, Elissa Foster egyetért azzal, hogy ha minden új mosógépben lenne ilyen szűrő, akkor nem is lenne szükség további kiegészítőkre. A szabályozás lenne a legnagyobb léptékű változás a mikroműanyag szálak kezelésének módjában" - mondja.

Nolte, a Guppyfriend tervezője csak annyit szeretne, hogy a fejlődés felgyorsuljon. "A Guppyfriend nem lehet egy teljes értékű megoldás, de legalább működik, és azonnal felhasználható" - mondja, hozzátéve: "a halak teljesen mindegy, hogy az eredeti műanyagtól vagy újrahasznosított műanyagtól haldokolnak".

Forrás: Voguebusiness.com