Visszapattanást jelez a rendkívül jó negyedéves magyar GDP

Dolgozó a koronavírus ellen védő műanyag lapot vesz ki egy autó csomagtere és utastere közül, miután berakta a pótkereket az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárának járműszerelő részlegében 2020. április 27-én. Ezen a napon sikeresen újraindult az Audi Hungaria járműgyártása, mind a présüzemben, karosszériaüzemben, lakkozóban és a járműszereldében.

Két számjegyű mértékben, több mint 11 százalékkal nőtt Magyarország bruttó nemzeti összterméke a legutóbbi negyedévben. A GDP bővülése azt mutatja: az ország gazdasági teljesítőképessége gyorsan magára talált a koronavírus-járvány első, tavaszi hullámát, majd a nyári hónapokat követően.

Az előző negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért, pénteken publikált 11,3 százalékos, előző negyedéves gazdasági növekedés azt mutatja, eredményesek a kormány gazdaságvédelmi intézkedései - számolt be az Origo a friss adatok kapcsán kiadott pénzügyminisztériumi kommentárról. Ez az adat a piaci elemzők várakozásait is felülmúlta, egyúttal fontos visszacsatolás az év során eddig meghozott gazdasági, illetve a járvány miatt kifejezetten a válság enyhítését célzó intézkedésekre.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Ezért rendkívüli a visszapattanás

A KSH megállapítása szerint a harmadik negyedévben megindult a járványból való kilábalás, az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült. A gazdasági teljesítmény előző év azonos időszakához mért csökkenését legnagyobb mértékben az információ, a kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése mérsékelte.

A negyedéves adatok azért különösen figyelemre méltóak, mert - mint emlékezetes - a tavasszal meghozott járványvédelmi intézkedések részeként a gazdaság működése jelentős mértékben lelassult.

A most közölt KSH-adatok azonban nem egyszerűen a kilábalás megindulásáról, hanem nagyon rövid idő, lényegében néhány hónap alatt lezajlott visszapattanásról tanúskodnak.

Bár - emlékezetett a szaktárca - éves összevetésben a járvány hatásai 4,6 százalékkal csökkentették a magyar GDP-t, a negyedéves adatok azt jelzik, hogy

a gazdaság beindulásának üteme és a felfutás sebessége a vártnál is nagyobb lehet.

A visszapattanás tényét egy másik módszertani megközelítés talán még markánsabban kifejezi: az amerikai tájékoztatási gyakorlatban használnak egy úgynevezett évesítési indexet. Ennek mostani mértéke a magyarországi adatok alapján 53,5 százalékos növekedést mutat a lezárult negyedévre úgy, hogy a visszaesés az előző negyedévben volt. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az aktuális negyedéves – az előző negyedévhez viszonyított – volumenváltozás négy negyedévig folytatódna.

Mit jelent az, hogy visszapattanás, és miért ez igaz a magyarországi helyzetben?

A gazdasági eseményekről, hírekről való tudósításokban, tőzsdei elemzésekben néha meglepően nagy jelentősége lehet annak, a beszámolókban milyen kifejezéseket használnak az adott fejlemény kapcsán. Visszapattanásról szokás és kell is akkor beszélni, ha egy ország vagy régió - vagy épp egy tőzsde - teljesítménye rövid idő alatt eléri teljesítményének korábbi szintjét. A tőzsdék működésénél ez lehet a különböző kereskedési mutatók néhány nap alatti visszaállása egy korábbi szintre, míg vállalatok vagy nemzetgazdaságok esetén negyedéves-féléves periódusok alapján már látható, hogy a konjunktúra növekedésbe fordult egy hirtelen bekövetkezett zuhanás után. A magyarországi negyedéves adatok pontosan ezt a képet mutatják: ahogy globálisan, úgy a hazai gazdasági teljesítmény is rövid idő alatt esett vissza drasztikusan a járvány miatti szükséges intézkedések okán, ám a közel korábbi teljesítményre való visszaállás nagyjából hasonló - igen rövid - időszak alatt be is következett.

A koronavírus-járvány első hulláma után regisztrált, a várakozásokat általában túlszárnyaló magyarországi adatok azt mutatják, hogy az országban rendelkezésre állnak azok az erőforrások, amelyek a gazdaság teljesítményének gyors visszaállításához szükségesek. Gazdasági visszapattanásra számos történeti példa van: a II. világháború utáni, gyors és különösen erőteljes német vagy japán kilábalást gyakran hívják a 20. század "gazdasági csodáinak", közös bennük, hogy rendkívüli mélypontról indultak meg - azaz nagyon alacsony bázisról számítva zajlott le jelentős makrogazdasági bővülés. A koronavírus-járvány - bár nem jár tényleges háborús pusztítással - szintén számos régióban és országban mélybe taszította a gazdaság teljesítményét. A hangsúly ezért azon van, sikerül-e adott gazdasági ciklus alatt a visszaeséssel összemérhető nagyságú növekedést produkálni.

A KSH által kiadott grafikon a GDP negyedéves változásáról:

Forrás: KSH

Nagyon jók a számok

A visszapattanást jól mutatja több, a gazdaság teljesítményét és a pénzügyeket leíró adat.

Például:

• A gyárleállások következtében az ipari termelés áprilisban érte el mélypontját, azonban ezt követően folyamatosan emelkedett az ágazat kibocsátása, szeptemberben már meghaladta a tavalyi szintet.
• A májusi visszaesést követően az építőipar is fokozatos kilábalást mutatott, így mélypontjához képest szeptember végéig már 10,9 százalékkal emelkedett a szezonálisan igazított adatok alapján.
• Erős hónapokat tudhat maga mögött a belföldi turizmus, és ameddig a járványügyi védekezések miatt nem kellett lezárni az országhatárokat, addig sok külföldi látogató is érkezett Magyarországra.
• Fontos iránymutató a munkaerőpiac helyzete is. A munkahelyek megvédése és új munkahelyek létrehozása a kormány tavasszal elindított gazdaságvédelmi intézkedéseinek központi elemei. A Gazdaságvédelmi Akcióterv az adatok szerint eredményes ebben a célkitűzésben is: 2020 szeptemberében ugyan 23 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint az előző év azonos időszakában, de most több mint 740 ezerrel több embernek van munkája, mint 2010 januárjában. A munkaerőpiacot érintő intézkedésekkel pedig közel 1 millió állampolgár részesülhet munkaerőpiaci vagy képzési támogatásban.

A Pénzügyminisztérium épülete Forrás: Wikipedia

• Látható a külföldi bizalom is: a KSH közzétételét megelőző napon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) rendkívül kedvező kamatozás és kiemelkedő, közel ötszörös kereslet mellett összesen 2,5 milliárd euró értékben bocsátott ki 10 és 30 éves futamidejű devizakötvényeket a Magyar Állam nevében. A tranzakció több szempontból is kedvező az állam szempontjából. A sikeres tranzakció az államadósság hátralévő átlagos futamidejét javítja, és a világgazdasági bizonytalanságokra tekintettel szükséges, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon. A mostani tranzakció sikere azt jelzi, hogy a befektetők bizalma töretlen a magyar gazdaság iránt. Ezt a bizalmat a hitelminősítők is igazolták: szeptember végén stabilról pozitívra változtatta a magyar államadósság besorolásának kilátását a Moody's - közölte az ÁKK.

Prognosztizálható a további erőteljes növekedés

A szaktárcánál arra számítanak, hogy a magyar gazdaság ezt a bravúrt képes lesz újra megismételni. Mint közleményükben írják, arra számítanak, hogy

a novemberi intézkedések után is gyorsan visszatérhet a magyar gazdaság a korábbi növekedési pályára.

A Pénzügyminisztérium becslése szerint idén 6,4 százalékkal eshet vissza a gazdaság teljesítménye, ugyanakkor 2021-re a tárca már 3,5 százalékos növekedést valószínűsít.