Újabb, ezúttal egy sajátos gazdasági konfliktus árnyékolhatja be India és Pakisztán történelmileg amúgy is feszült viszonyát. India célja ugyanis, hogy kizárólagos jogot szerezzen magának a basmati rizs felett, ami egyáltalán nem tekinthető mellékes kérdésnek, sem mezőgazdasági, sem presztízs okokból. Ezzel ugyanis kiszorítaná a másik nagy termelőt, Pakisztánt a leggyorsabban növekvő exportpiacról, az Európai Unióból.

Komoly kereskedelmi konfliktusba kerülhet egymással India és Pakisztán, melynek tárgya a basmati rizs. A tét pedig nem kicsi, ugyanis, ha India kizárólagos jogot szerzene az elnevezés fölött, akkor ezzel lényegében egyeduralkodóvá válna az Európai Unióban, amely jelenleg a leggyorsabban növekvő rizsexport piac a két ország számára – írja az Asia Times.

Hagyományos rizsfajta a kereskedelmi konfliktus oka

A basmati rizs egy aromás rizsfajta, melyet hagyományosan Dél-Ázsiában fogyasztanak, azonban mára nemzetközileg ismert és közkedvelt lett. A termelői piacot pedig India és Pakisztán uralja, ők látják el a Közel-Keletet, az EU-t és az Egyesült Államokat is azzal.

Az indiai vezetés azonban most azért harcol, hogy az EU-ban saját magának ismertesse el a basmati rizs védjegyét, ami ha sikerrel zárul, akár a világ más tájain is kizárólagosságot hozhat Indiának a kereskedelemben. India a teljes globális basmati rizs kereskedelem 65 százalékát, míg Pakisztán a 35 százalékát bonyolítja jelenleg.

Új-Delhi előnye tehát tetemes, azonban az EU-ba irányuló pakisztáni export több mint duplájára nőtt az elmúlt három évben – a 2017-ben mért 120 ezer tonnáról 2019-re 300 ezer tonnára.

IllusztrációForrás: robertharding/Alex Treadway/Alex Treadway

India egyébként azért harcol, hogy elfogadtassa, a basmati rizs megnevezést csak olyan rizsre lehessen használni, melyet az ország bizonyos területén termesztenek. Az ilyen követelések ügyében, nemzetközi szinten, a Szellemi Tulajdon Világszervezete az illetékes.

Az iparági elemzők úgy számolnak, hogy amennyiben India megszerzi a kizárólagos jogot a basmati rizs elnevezés fölött, az rendkívül súlyosan érintetné a pakisztáni termelőket és kereskedőket. Pakisztán munkaerőpiacának ugyanis több mint 40 százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, miközben az ország étkezési gabonatermesztésének nagyjából 20 százalékát a rizs adja.

A fentiek mellett az is látható, hogy India teljes 2019-20-as rizstermelése 102 millió tonna volt, ami magában foglal 7,5 millió tonna basmati típus rizst is. Az ország eközben 4,4 millió tonna basmati rizst exportált ebben a szezonban, amihez jött még 9,9 millió tonna egyéb rizsfajta is.

Ugyanebben az időszakban Pakisztán rizstermelése 7,4 tonna volt, amiből 2,4 millió volt basmati rizs. A koronavírus-járvány közepén az ország összesen 4,2 millió tonna rizst exportált – amiből 900.000 tonna volt basmati rizs.

Az országnak a basmati rizs exportjából évi 800 millió - 1 milliárd dollárd bevétele származik, így sok helyi termelőt valósággal sokkolt az, hogy India kizárólagosságot szerezne az árura

- derül ki a beszámolokból.

Továbbá a pakisztáni növekedés ütemét jól mutatja, hogy a 2019-20-as szezonban az ország basmati rizs exportja 28 százalékkal bővült a megelőző évhez képest.

Jogi csatározás indulhat az EU-s piac miatt

Azt pakisztáni kommentárok is elismerik: jelentős érdeksérelmet és súlyos kereskedelmi fenyegetést jelent az ország számára India törekvése a basmati rizs kapcsán. Többen közülük úgy vélik, Iszlámábád megkésve reagál a piaci fenyegetésre, és a kormánynak sokkal határozottabb lépéseket kellene tennie a saját érdekeik védelmére.

Munka egy indiai rizsföldönForrás: AFP/Narinder Nanu

Idén februrában a pakisztáni szenátus elfogadta a földrajzi eredetjelzésekről szóló átfogó törvényt, melynek egyik folyományaként létrehozzák a földrajzi jelzésekkel foglalkozó adatbázist a régióspecifikus áruk és termékek nyilvántartására és azok védelmének elősegítésére. Egyes sajtóértesülések szerint pedig a pakisztáni kormány hamarosan kiválasztja valamelyik, az ügyet elvállalni hajlandó nemzetközi ügyvédi iroda egyikét, akik az EU-ban Pakisztánt képviselik majd a basmati rizs kapcsán. A pakisztáni miniszterelnök kereskedelmi tanácsadója nemrég azt nyilatkozta a helyi médiának, részletes állásfoglalást dolgoztak ki kérdésben, amelyet hamarosan az Európai Bizottság elé tárnak.

null

null

Egy pakisztáni, kisvállalkozásokat és mezőgazdasági termelőket tömörítő érdekképviseleti szövetség elnöke pedig azt nyilatkozta: Indiának nincs olyan érv a birtokában, amivel saját védjegyeként ismertetheti el a basmati rizst, mert az EU jelenleg India és Pakisztán szomszédos nemzeteinek közös örökségeként" tekinti a rizsfélét, azóta, hogy 1947-ben India kikerült a brit gyarmatbirodalomból.

Az ügyben pedig további érdekes előzményt jelent, hogy India korábban tulajdonképpen már elismerte Pakisztán jogát is a basmati rizsre, mégpedig az 1990-es évek végén. Ekkor ugyanis a két ország együttesen akadályozta meg, hogy egy texasi székhelyű cég, a RiceTec, egy bonyolult jogi procedúra eredményeként, magához ragadja a basmati rizs szabadalmi jogait az Egyesült Államokban.