A világjárvány számos gazdasági szektorban éreztette negatív hatásait, ez pedig nincs máshogy a divatiparban sem, amely szerencsére mindig híres volt a kreatív megoldásokról, ezt pedig ismét bebizonyította a pandémia alatt. Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezetője mesélt az Origónak arról, hogy milyen változásokra volt szükség az elmúlt időszakban, és megtudtuk azt is, hogy az MDDÜ hogyan segíti a piaci szereplőket.

A koronavírus-járvány komoly hatással van a világ számos iparágára, ez pedig arra késztette a cégeket, hogy új megoldásokat alkalmazzanak, és innovációval harcoljanak a számos újfajta probléma ellen. Hogyan tudott alkalmazkodni a Magyar Design & Divat Ügynökség (MDDÜ) ezekhez a kihívásokhoz?

Bata-Jakab Zsófia (B.J. ZS): A divatipar a rugalmasságáról és a gyors változóképességéről híres, ez pedig a mostani helyzetben is megmutatkozott. Akárcsak más cégeknél, úgy nálunk is a mögöttünk álló hónapokban az újragondolás és -tervezés volt jellemző. Az összes programunkat valamilyen szinten át kellett szervezni, mivel a többségük a személyes jelenlétre és kapcsolatokra épít. Szerencsére képesek voltunk olyan megoldásokat találni és alkalmazni, amelyeknek köszönhetően minden programunk tovább tudott működni a pandémia alatt is.

Volt program, amelyet teljesen át kellett vinni a digitális térbe, ilyen például a november 30. és december 1. között zajló III. Budapest Fashion & Tech Summit divatipari konferencia is, de néhány esetben hibrid megoldást tudtunk alkalmazni. A koronavírus-járvány a szakértők többsége szerint elhozta a digitális forradalmat a divat- és designiparban. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a piaci szereplők a digitalizációra, a mostani helyzet viszont felgyorsította a folyamatot. Ennek eredményeképp indítjuk el november végén a Budapest Select Concept Store nevet viselő webshopot, amelynek elsődleges célja a hazai divat- és designvállalatok értékesítési folyamatainak elősegítése.

Amikor a pandémia elérte Magyarországot, akkor készítettünk egy kérdőívet, amellyel felmértük a magyar divat- és designipari cégek helyzetét és azt, hogy az MDDÜ miben tud segíteni nekik. A legtöbb válaszadó a szakmai segítségnyújtást emelte ki első helyen, így ennek érdekében indítottunk egy podcastsorozatot tavasszal, amiben nemzetközi és magyar előadók olyan aktuális témákat és kérdéseket dolgoztak fel, amelyek a kérdőív során is felvetődtek. A korábbi tapasztalatokból azt is láttuk, hogy nehezen találnak egymásra a gyártók és a tervezők, ezért elindítottuk a HDFA Spot digitális felületet, amely éppen ezt a problémát kívánja orvosolni.

Az anyagbeszállítás mellett a gyártási folyamathoz használt különböző elemek is csak késve, vagy egyáltalán nem érkeztek meg Magyarországra tavasszal a pandémia miatt. Miben változott most a helyzet, és milyen helyzetben van a divatipar globális szinten nézve?

B.J. ZS: A járványügyi helyzet teljesen átírja a gazdaság egész működését. Az első és legjelentősebb probléma, amellyel szembesült az iparág, hogy mekkora kitettsége van hazánknak az ázsiai piaccal szemben. A pandémia kezdetekor leállt az alapanyaggyártás, és nagy mennyiségű megrendelés ragadt Ázsiában, mindez pedig egy teljes átrendeződést eredményezett az iparágban. Le fognak rövidülni az ellátási láncok, és a jövőben sokkal nagyobb érték lesz az Európai Unióban és a Magyarországon való gyártás. Ezzel nemcsak a tavasszal kialakult helyzetet lehet elkerülni, vagy csökkenteni a szállítási időt, de a divatipar ökológiai lábnyomát is mérsékelni lehet.

A divatipar a világ második legszennyezőbb iparágának számít, és már régóta cél, hogy ezen változtassunk, most pedig ezek a szándékok még inkább felerősödni látszanak. Nemcsak a fogyasztók váltak sokkal tudatosabbá, hanem a gyártók és a márkák is. Ez az együttállás pedig komoly változást fog előidézni a szektoron belül. Csökkenni fog az évente megjelent kollekciók száma és azoknak mérete is. Korábban volt olyan márka, amely 52 kollekciót gyártott egy évben, ez a gyakorlat viszont teljes mértékben el fog tűnni, és visszaáll a rend a korábbi 2-6 kollekcióra évente.

Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezetőjeForrás: Origo

Egy ilyen pandémiás helyzetben a szektornak azzal is szembesülnie kellett, hogy az emberek, ha bizonytalan anyagi helyzetbe kerülnek, akkor nem feltétlenül költenek divatcikkekre. Ugyan tavasz óta javult a helyzet, a divatipar viszont még továbbra sem állt talpra. Szintén fontos, hogy az emberek előszeretettel vásárolnak ruházati cikkeket az utazások során. Ettől a bevételtől viszont most gyakorlatilag teljesen elesett a szektor.

Nemrég bejelentették, hogy a divat- és designipar tízmilliárd forintos támogatást kap a gazdaságvédelmi akcióterv keretében, amellyel a mikro-, kis- és középvállalkozásokon szeretnének segíteni. Mit érdemes tudni az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által meghirdetett pályázatról?

B.J. ZS: Az idei évben nagyon sok működési elvünket a korábban készített kérdőíves felméréseinkre, iparági egyeztetéseinkre, workshopjainkra és kerekasztal-beszélgetéseinkre alapoztuk. A divatipar szereplői a tudást és a szakmai segítséget rakták a fontossági sorrend első helyére, ezt viszont a pénzügyi támogatás követte. Éppen emiatt már a kezdetekkor is több javaslatcsomagot dolgoztunk ki a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport számára. Ezt követően az iparág hatalmas elismeréseként értékeltük, amikor a kormány kiemelt szektorrá nyilvánította a kreatívipart. Egy óriási iparágról beszélünk, hiszen a teljes szektorban Magyarországon százezren dolgoznak, és 12 ezer vállalat tartozik bele. A szektor támogatására kiírt 10 milliárd forintos keretösszegű pályázatot az MDDÜ szakmai javaslatai alapozták meg, és kidolgozásában is szakmai partnerként vett részt, de a konkrét lebonyolítására a kormány az ITM-et jelölte ki.

A pályázat legfőbb célja a technológiai fejlődés lehetőségének biztosítása a kis- és középvállalkozások számára, valamint a munkahelyek megőrzése is. A koronavírus-világjárvány bár számtalan kedvezőtlen gazdasági következményt idézett elő a szektorban, ugyanott lehetőséget nyújt a hazai szereplők számára, hogy nagyobb szerephez jussanak az átrendeződő környezetben. A McKinsey éves elemzései arra engednek következtetni, hogy az európai gyártás versenyképesebbé válhat a közeljövőben. Az 5 és 150 millió forint közötti támogatást olyan technológiai fejlesztésekre és beruházásokra fordíthatják a vállalkozások, amelyekkel a megváltozott gazdasági helyzetben is képesek lesznek megőrizni és növelni versenyelőnyüket.

Október 15-én kezdődött meg a társadalmi egyeztetés a pályázattal kapcsolatban, az érdeklődőknek két hét állt rendelkezésükre, hogy véleményezzék a felhívást. Ezt követően érkeztek megkeresések hozzánk a piaci szereplők részéről, amelyeket beépítünk a kiírásba. A konvergenciarégiókban működő divat- és designipari vállalkozások számára elérhető végleges pályázatot várhatóan januárban fogjuk kiírni, november végén pedig az előregisztráció indul.

Az Ügynökség az ITM-mel közösen dolgozik a közép-magyarországi régiót érintő támogatás kidolgozásán, ezzel kapcsolatban további információ és a kiírás 2021 első negyedévében várható.

Említette, hogy a cégek a pandémia miatt elkezdték visszahozni a termelést Ázsiából az Európai Unióba, és ennek a folyamatnak Magyarország is nagy nyertese lehet. Az MDDÜ nemrég a gyártók számára is indított programot. Elképzelhető, hogy az ország a gyártás területén is csatlakozik Európa élmezőnyéhez?

B.J. ZS: Az MDDÜ tevékenységét négy fontos pillér köré építjük, és az összes projektet ezek alapján indítjuk el. Az egyik ilyen éppen a gyártásfejlesztés volt. 2019 őszén indítottunk egy kérdőíves kutatást, amely során hazai gyártók véleményét kértük ki. Ez egy rendkívül fontos szegmens a divatiparon belül, hiszen Magyarországon 7400 cég 38 ezer embert foglalkoztat ezen a területen, a bevételük 81%-a pedig exportból származik. Azért döntöttünk úgy a kérdőívek kielemzése után, hogy a gyártók számára is indítunk egy mentorprogramot, mert nekik is szükségük van a tudásra, a kapcsolati háló építésére és a szakmai támogatásra ahhoz, hogy előre tudjanak lépni és a nemzetközi piacon is képesek legyenek felvenni a versenyt. Az ügynökség figyelembe véve a visszajelzéseket, az iparág szereplőivel egyeztetve dolgozta ki a Gyártó mentorprogramot, amely a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) szakembereinek bevonásával nyújt előremutató ismereteket a cégvezetés, technológia, értékesítés és fenntarthatósági innovációk terén.

A Gyártó mentorprogramban alapvetően a gyártói bázis megerősítésére helyezzük a hangsúlyt. Fontos, hogy növeljük a gyárak exportképességét, hogy nagyobb számú külföldi megrendelésnek is eleget tudjanak tenni, de ebben a helyzetben a hazai szektor stabilitásának elősegítésére is kiemelten figyelünk. A programra nyílt pályázat útján lehetett jelentkezni, így választottuk ki a részt vevő gyártókat, akik egy négy hónapos képzésen vehetnek részt, ami szeptemberben el is indult.

Az utóbbi időben a baloldali sajtó többször is foglalkozott az MDDÜ pénzügyeivel és az Ön bérével is. Mi a valóság az MDDÜ bérezési politikájával kapcsolatban?

Az MDDÜ egy állami forrásból gazdálkodó szakmai szervezet, ezért természetesnek vesszük, hogy kiemelt figyelmet élvezünk a sajtó részéről. A tevékenységünk és a pénzügyeink tekintetében mindig a jogszabályi előírásoknak megfelelően járunk el. A sajtó irányából érkező megkeresésekre nyitottak vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy a sajtó jelentős részével sikerült jó szakmai kapcsolatot kiépítenünk az elmúlt években. Az MDDÜ bérezésével kapcsolatban megjelent cikkek esetében nem történt megkeresés az irányunkban, így érdemben nem is tudtunk az azokban megfogalmazott állításokra reagálni.

Az említett cikkekben sajnos számos téves állítás szerepel, ami arra vezethető vissza, hogy a 2019-es pénzügyi beszámolónkban egy adminisztrációs hiba miatt – amelyet azóta természetesen javítottunk - a tavalyi átlagos 22 fő bejelentett munkavállaló helyett tíz szerepelt, így ebből vontak le téves következtetést a bértömeg alapján az átlagos bérekre vonatkozóan. Ráadásul a 22 fő alkalmazott mellett 11 fő állandó külsős szakértőnk is van, az ő javadalmazásuk is beletartozik a bértömegbe. A cikkekben szereplő állításokkal ellentétben az átlagos vezetői bérekben sem történt változás az előző évhez képest. Az alapítás évében, 2018-ban csak hat hónapig működött az Ügynökség. Ezek a félreértések mind elkerülhetőek lettek volna, ha megkeresnek minket a cikk publikálása előtt, hiszen ez esetben egyből fel tudtuk volna hívni a figyelmet a hibás adatra.