Hatékonyabb vízfelhasználással megvalósíthatók a globális fenntarthatósági célok

Vágólapra másolva!

Meghaladja a három milliárdot azon emberek száma, akik vízhiányos agrártérségekben élnek, közülük közel 1,5 milliárd helyzete súlyos. Ezen felül az egy főre eső édesvízkészlet több mint 20 százalékkal csökkent az elmúlt 20 évben, kihangsúlyozva az erőforráshatékonyság fontosságát az agrárium – a világ legnagyobb vízhasználója esetén.

Origo

Vágólapra másolva!

élelmiszer ENSZ ivóvíz FAO vízhiány mezőgazdaság

A hatékony kormányzati és erős intézményi struktúrák által (a használat jogának biztosítása, átlátható elszámolással és ellenőrzéssel) támogatott megfelelő vízgazdálkodás alapvető fontosságú a globális élelmezésbiztonság és táplálkozás szempontjából, továbbá hozzájárul a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításához – olvasható Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete 2020 jelentésben, amelyet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jegyez.

Csapadékos területeken megoldást jelenthet az esővíz hasznosításába és gyűjtésébe való befektetés, illetve az öntözött területeknél a fenntartható öntözőrendszerek megújítása és modernizációja.

Ezeket helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal kombinálva, mint például a szárazságtűrő növények és jobb vízgazdálkodási eszközök használata (hatékony árazás és elosztás, vízhez való jog és kvóták) biztosítható a méltányos és fenntartható hozzáférés. A vízhasználat pontos nyomon követése és ellenőrzése képezi a hatékony vízkezelési stratégiák alapját.

Hogy megértsük a víz értékét, ne várjuk meg, míg a kút kiszárad"

– tanácsolja a jelentés.

Egy kisfiú vizet iszik egy forró nyári napon Új-Delhiben Forrás: AFP/NurPhoto/Nasir Kachroo

A FAO jelentés szerint

a globális fenntarthatósági és élelmezési célok megvalósíthatók, ha biztosítva van a hatékonyabb, valamint fenntarthatóbb édesvíz- és esővízhasználat a mezőgazdaságban,

amely a teljes vízfelhasználás 70 százalékáért felel. (A FAO 1993-as, ugyanebben a témában készült elemzésének megállapításai javarészt még mindig megállják a helyüket.)

A víz nyomában

A mostani kiadvány először mutatja be területi lebontásban az emberi tevékenység hatását a természetes vizekre, ami, összevetve a múltbéli aszályokra vonatkozó adatokkal, átfogóbb képet ad a vízhiányról az élelmiszertermelésben.

Mintegy 1,2 milliárd ember él vízhiánnyal sújtott területeken – 44 százalékuk vidéken, a többi kisebb városokban.

Öngyilkossági hullámot hozott a világ talán legnagyobb jelenlegi vízkrízise
Június második felére kilencvenre emelkedett a szokatlan hőség okozta halálesetek száma az észak-indiai Bihar államban, mindössze néhány nap leforgása alatt. A hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el az extrém időjárás miatt. A térségben a 45 Celsius-fokos napi csúcsértéket is elérő hőmérséklet miatt hozzávetőleg 130 embert kellett kórházba szállítani. Az áldozatok többsége ötven évnél idősebb.

Negyven százalékuk Kelet- és Dél-Kelet Ázsiában, ennél valamivel többen Ázsia déli részén. Közép-Ázsia, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia súlyosan érintettek ebben a kérdésben: ott minden ötödik ember van ilyen helyzetben, szemben Európa és Amerika 4 százalékos értékével.

Érdekességek Földünk vízkészleteiről

- Egy főre vetítve a rendelkezésre álló édesvíz mennyisége 2017-ben 43 000 m3 volt a Csendes-óceán térségében, míg Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában csupán 1 000 m3.

-A teljes fejenkénti vízfelhasználás Közép-Ázsiában meghaladta a 2 000 m3-t 2017-ben, ami a szubszaharai Afrikában nem érte el a 130 m3–t sem.

- A legkevésbé fejlett országokban élő vidéki lakosság 74 százaléka nem fér hozzá tiszta ivóvízhez. 91 ország dolgozott ki tervet ennek megoldására, ám csupán 9 biztosított pénzügyi keretet ehhez.

- A jelenlegi öntözési megoldások 41 százaléka káros a természetes ökoszisztéma folyamatokra.

- A bioüzemanyagok előállítása 70-400-szor több vizet igényel, mint a kiváltott hagyományos üzemanyag mennyisége.

- A kiterjedt folyó-menti erdőségek, mint az Amazonas, Kongó és Jangce folyók medencéje, globálisan fontos forrásai a vízpárának, és ezért kritikus jelentőségűek a mezőgazdaság számára.

A szubszaharai Afrikában élők 5 százaléka – vagyis mintegy 50 millió ember – tapasztal vízhiányt, és átlagosan háromévente a súlyos aszály katasztrofális hatásait.

A nem öntözött szántóterületek 11 százalékán (128 millió hektár) és a legelők 14 százalékán (656 millió hektár) jellemző a súlyos szárazság. Továbbá 60 százalék (171 millió hektár) fölött van a súlyosan vízhiányos öntözött szántók aránya. Tizenegy észak-afrikai és ázsiai ország mindkét kihívással küzd, szükségessé téve a megfelelő vízelosztás, a modern technológiák és a szárazságtűrő növények használatát.

Vízi matematika

A víz – természetéből adódóan – nehezen irányítható"

– olvasható a jelentésben.

Ivóvíz szállítása India egyik vízhiánnyal sújtott területén Forrás: AFP/Punit Paranjpe

A vizet termékként kellene kezelnünk, aminek értéke és ára van - vélekedik a FAO tanulmánya, miközben a hagyományos megoldások úgy tekintenek rá, mint ingyenes árucikkre, piaci torzulásokat okozva. Ezzel szemben a megfelelő árazással biztosítható lenne a helyes vízhasználat. A szabályozásnak hatékonynak, méltányosnak és fenntarthatónak kell lennie.

A jelentés kitér arra is, hogy egyes esetekben, a kisebb, gazdák által üzemeltetett öntözési rendszerek hatékonyabbak, mint a nagyobb projektek. Több millió ember számára jelenthet ez megoldást a szubszaharai Afrikában, ahol a felszíni és talajban lévő vízkészletek szűkösek és a szántóterületek csupán 3 százalékán van kialakítva öntözőrendszer.

Azonban számtalan tényező akadályozhatja a megvalósítást, mint a vízhasználathoz való jog és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés hiánya.

Kiszáradt ivóvíztározó bolygónk egyik vízhiányos régiójában Forrás: AFP/Arun Sankar

Ázsiában a széleskörű, állami öntözéses beruházások visszaszorulása miatt a gazdák közvetlenül a talajvizet kezdték el használni, nagy nyomás alá helyezve a készleteket. Ezen problémák megoldásához a régi öntözési rendszerek modernizálására és a hatékony szakpolitikákra van szükség.

A teljeskörű vízpiacok, ahol a vízzel való kereskedelem is lehetséges, viszonylag ritkák. Ha a vízzel való elszámolás és annak ellenőrzése megfelelően működik, a vízhasználat joga garantált, a végfelhasználók és a szabályozó intézmények részvétele adott, a rendszeres vízpiacok hozzájárulhatnak a hatékony, méltányos és fenntartható vízelosztáshoz.