Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kína állami pénzekkel kipárnázott hadiipari vállalatai nagy sebességgel jönnek fel, gyors tempóban erősödnek - derül ki a Növekedés.hu elemzéséből. Egyelőre az USA még szilárdan, nagy fölénnyel tartja az első helyet a világ hadiiparában,
ám ha ilyen tempóban jön fel a kínai gazdaság hátterében Peking hadiipara, nem kell hozzá egy emberöltő, hogy Kína legyen a világelső a fegyvergyártásban, és az exportban is.
Már ma három kínai van a világ tíz legnagyobb fegyvergyártó vállalata között, de igen jelentős a használt fegyverek kereskedelme is.
Az Egyesült Államok kezdetben nyomasztó, majd napjainkra csökkenő világgazdasági dominanciájára, a második világháborúban játszott ellátó szerepére építve tartja mozgásban hadiiparát.
Máig arra alapoznak, hogy a második világháborúban az USA volt a világ fegyverműhelye, elképesztő nagyságú ipari kapacitásokat kiépítve.
Ezt az Origo ebben a cikkében mutatta be.
Napjainkban Szaúd-Arábia az amerikai fegyverrendszerek legnagyobb vásárlója, egyben a világ legnagyobb fegyverimportőre. Ugyanakkor a szaúdiak híresek arról, hogy hajlamosak megafegyverüzleteket kötni, aztán amikor megvalósítani kellene a szerződéseket, ilyen-olyan indokkal kihátrálnak a teljesítés, a vásárlási kötelezettség alól.
Ami a globális képet illeti, Amerikának a franciákkal és másokkal együtt sikerült visszaszorítania az orosz cégeket Indiában,
a világ második számú fegyverimportőrénél. Az USA fegyverexportjának a felét a Közel-Kelet vette fel az elmúlt öt esztendőben - derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, a SIPRI tanulmányából.
Észak-Afrikában a kép vegyesebb. Algéria, amely a szomszédos Marokkóval áll vitában, hatalmas tempóban vásárolja a fegyvereket – nem keveset belőlük Moszkvától. A másik nagy regionális importőr Egyiptom, amely katonailag Jemenben és a szomszédos Líbiában is érdekelt – és déli szomszédjánál, Szudánban sem nyugodt a helyzet. Egyiptom az utóbbi fél évtizedben a világ harmadik legnagyobb fegyverzetimportőrévé vált.
Ami Afrika egészét illeti, 2000 óta vizsgálva, a SIPRI adatai alapján Moszkva volt a legnagyobb fegyverszállító a kontinensre.
2018-ig csaknem kétszer annyi fegyvert adott itt el, mint a második helyezett Egyesült Államok, vagy a csaknem az amerikaiakéhoz hasonló mennyiségű-értékű fegyvert szállító Németország.
Oroszország belső gazdasági gondjait tükrözve azonban az ország fegyverkivitele is csaknem ötödével visszaesett, eközben Kínáé felgyorsult.
Nemcsak Afrikában, hanem a másik nagy piacon, Latin-Amerikában is egyre gyakrabban szorították meg kínai versenytársaik az oroszországi és az egyesült államokbeli fegyverkereskedőket.
A Kínai Népköztársaság a többiekétől teljes mértékben eltérő üzleti-politikai filozófiára építi latin-amerikai térnyerését, így fegyverexportját is.
Élve a hatalmas, az oroszországinál csaknem egy nagyságrenddel erősebb gazdasági hátterével, Kína hitelekkel, az adott ország katonai-biztonsági struktúráiba beszállító helyi vállalatok támogatásával igyekszik megágyazni fegyverkivitelének, politikai-gazdasági-katonai befolyása növelésének.
Az Egyesült Államok Kongresszusi Kutató Szolgálata (CRS) adatai szerint Kína 2005 és 2019 között több mint 137 milliárd dollárt fektetett be Latin-Amerika országaiba.
Ezek egy része kedvező feltételekkel nyújtott, támogatott hitel. Négy országra összpontosított: Venezuelára (62,2 milliárd dollár), Brazíliára (28,9 milliárd), Ecuadorra (18,4 milliárd) és Argentínára (17,1 milliárd).
Kína a fegyverexportban is érvényesíti az „ezeréves horizont", a rendkívül hosszú időre előre tervezés hagyományos politikáját. Mint az amerikai hadsereg folyóirata, a Military Review megjegyzi, ennek jegyében például magas rangú venezuelai tiszteket látnak vendégül Kínában és jelentős számú venezuelai kadét tanul kínai felsőoktatási intézményekben.
Ami kiváltképpen aggasztja az amerikaiakat, azok a kínai katonai-biztonsági szuper-technológiai (high-tech) eszközök, például az 5G (majd tervben a 6G) távközlési, IT berendezések szállítása, amelynek révén belehallgathatnak-beleláthatnak az amerikai hadsereg hasonló rendszereibe.
A statisztikai adatok is alátámasztják az amerikai aggályokat, hiszen tavaly az e tekintetben világelső Kína több mint 654 milliárd dolláros összértékkel jóval több high-tech berendezést exportált a világba (így Latin-Amerikába is), mint amennyit az utána következő három ország,
Németország (209,6 milliárd dollár), Dél-Korea (192,8 milliárd) és az Egyesült Államok (156,4 milliárd) együttvéve.
A SIPRI adataira való hivatkozással, a Japan Times is arról számolt be, hogy a hihetetlen léptekkel bővülő kínai hadiipar már a második helyre lépett elő globális szinten. Ez azért is jelentős fejlemény - teszik hozzá -, mert egy évtizeddel ezelőtt Kína még importra szorult ezen a téren.
