A Tesco lengyelországi kivonulása nem vészjósló jel, sokkal inkább jó lehetőség a hazai leányvállalatnak a régiós szerep megerősítésére – mondta a Világgazdaságnak Pártos Zsolt, a Tesco magyarországi ügyvezetője, aki a lapnak adott interjúban emellett a járványhelyzetre és a kijárási korlátozásokra adott válaszaikról is beszélt.

Az áruházlánc működésében természetes módon változásokat hozott a kijárási korlátozás, illetve az idősek védett vásárlási idősávja. Mivel a koronavírus-járvány márciustól a mindennapok része, már a második hullámmal összefüggésben hozott intézkedések előtt több fogatókönyvvel készültek. Így nem érte őket felkészületlenül a nyitvatartási idő rövidülése, illetve a 65 éven felülieknek fenntartott kétórás délelőtti idősáv kijelölése - nyilatkozta a Világgazdaságnak Pártos Zsolt. Rájuk is hatalmas nyomás nehezedett a pandémia tavaszi szakaszában, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak, azaz gondoskodhassanak munkatársaik és vásárlóik biztonságáról, emellett ki tudják szolgálni a pánikvásárlókat. Az első ösztönös reakciók után a lakosság hamar felhagyott a fölösleges készletezéssel, miután belátta, gördülékeny az ellátási lánc, nincs élelmiszerhiány. Azt tapasztalják: ez azóta sincs másképp. Ugyanígy a maszkhasználatot és a távolságtartást sem kellett ráerőltetni a vásárlókra, a döntő többség az első perctől partner volt az óvintézkedések alkalmazásában.

Nagy kérdés most, hogy a cég lengyelországi kivonulása után inkább erősödhet-e a magyarországi Tesco régiós szerepe, vagy előfordulhat, hogy a vállalat ezt a piacot is elhagyja. Pártos Zsolt hangsúlyozta, hogy ezzel négyről három országra olvadt az a piac, amelyre globálisan sok esetben egy közös halmazként tekint az anyavállalat. Az már jó ideje látható volt, hogy a lengyelországi helyzet teljesen más, mint a magyar, a cseh vagy a szlovák, hosszú évek óta veszteségesen működött, és a piaci részesedése mindössze 5 százalék körüli szinten állt, míg a többi országban kiegyensúlyozott jövedelmezőség volt a jellemző, 10-15 százalék feletti súllyal az élelmiszer-kiskereskedelemben. A lengyel jó ideje különutas Tesco-leány volt egyedi kihívásokkal és megoldásokkal, a másik három piac, köztük a magyar pedig a növekedési potenciál, a profittermelés lehetősége szempontjából kisebb, de ígéretesebb egységet alkothat. Jó lehetőség a magyar Tesco számára is, hogy a központi struktúra hozzáadott értéke ezután erre a három országra koncentrálódhat, nagyobb támogatást kaphat a tervezés, eredményesebb lehet a működés.

A Tesco egyik regionális elosztóközpontjaForrás: Tesco-Global Áruházak Zrt.

Szó esett arról is, hogy átalakították a magyarországi hálózatot, ami számos esetben az alapterület és a termékkínálat csökkenésével járt. Jó néhány áruház több mint húsz évvel ezelőtt nyílt meg, és azóta a vásárlói igények sokat változtak, amit hosszú ideig fizikailag nem képeztek le. Előbb a nem élelmiszertermékek számottevő részének beszerzése terelődött át a virtuális térbe, majd most már az élelmiszereknél is hasonló trendek körvonalazódnak. Az áruházak alapterületének észszerű csökkentése egyúttal lehetőséget kínált arra, hogy helyet adjanak ruházati üzleteknek, éttermeknek, gyógyszertárnak vagy postának, komplexebb, vonzóbb szolgáltatási palettát létrehozva.

Hamarosan lakni lehet a régi Tesco áruházak helyén

Lengyelországi kivonulása után, számos régi, ottani ingatlanát értékesíti a Tesco. Most kiderült az is, mi lesz ezek egy részének a sorsa. Ahogy az Origo megírta, már tavaly év végén biztos volt, hogy a Tesco kivonul a lengyel piacról. A Tesco Lengyelországban mintegy 350 üzletet, illetve hipermarketet működtetett, és már ősztől felgyorsították a tárgyalásokat azokkal a lehetséges jelöltekkel, akik átvennék az üzleteket.

Az idei éves beruházási keretük üzleti titok, de Pártos Zsolt a lapnak elárulta, hogy folyamatos a megújulás: egyrészt jelentős erőforrásokat fordítanak a korosodó kereskedelmi ingatlanok modernizálására, másrészt a digitális fejlesztésekre is hangsúlyt helyeznek, beleértve az online csatornát.