Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley-fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak. A Ford T-modellt tervező Galamb József nevét még viszonylag sokan ismerik, de tudta, hogy az áramvonalas karosszéria vagy az autóbiztonság egyik atyja is magyar származású?

Az autózás első korszaka akkor kezdődött, amikor két rivális német mérnök, Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az egyéni mobilitás forradalmának alapjait; ez az első mérföldköve az autók felemelkedésének. Az akkoriban megszülető iparág történetében magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. A History ismeretterjesztő televíziós csatornától kapott információk segítségével felidézzük az autóipar legfontosabb magyar pionírjainak alakját.

A karburátor megszületése

Csonka JánosForrás: History Channel

Az első benzinmotoroknál még a felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta át a Ganz-gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Az ötletet a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg nekik, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot. Világszerte mind a mai napig a két magyar zsenit tekintik a karburátor feltalálóinak. 

Bánki DonátForrás: Wikimedia Commons

A két feltalálóra a magyar autógyártás úttörőiként tekintünk, nevükhöz fűződik még többek között a gáz- és petróleummotor megalkotása is, nevük gyakorlatilag egyet jelent a hazai autó- és motorgyártás kezdetével.

Makótól Detroitig

Galamb JózsefForrás: Origo

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. A "bádog böske" az első futószalagon gyártott jármű, igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során a magyar származású mérnök több újítást is bevezetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó. Nyugdíjba vonulásáig a Ford megbecsült alkalmazottjaként, több modell tervezésében is részt vett Galamb József, azaz Joe Galamb, aki 1955-ben, 74 éves korában hunyt el Detroitban.

Az áramvonalak atyja

Járay PálForrás: History Channel

Az első autók szögletes, lovaskocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres német Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó" fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Járay kimutatta, hogy nem elegendő a szögletes részeket csupán lekerekíteni, ugyanis a levegő csak bizonyos formákat részesít előnyben. Döntött szélvédőt alkalmazott, a kerekeket a karosszéria alá helyezte, és az utasteret is csepp alakúra tervezte. 1922-ben szabadalma alapján elkészült az aerodinamikailag tudományosan megalapozott tervezésű autó, amely túllépte a 100 kilométeres óránkénti sebességet 1,5 literes, 20 lóerős motorjával. Egykori számítás szerint, egy akkor általános felépítménnyel az autó maximális sebessége 70–75 kilométer per óra lehetett volna. Az igazi sikert egyébként a Tatra márka hozta meg számára, amely még az 1960-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Olasz versenyautók magyar szívvel

Vittorio JanoForrás: History Channel

A mai Forma-1 története 1950-ben vette kezdetét, de a II. világháború előtt is rendeztek nagydíj-szezonokat, sőt konstruktőri világbajnokságot is. Az elsőt 1925-ben az Alfa Romeo nyerte: a négy vb-futam közül Spában és Monzában is a P2 nevű versenyautójuk diadalmaskodott. Tervezőjét pedig úgy hívták, hogy János Viktor – igaz, a világ nem így ismerte, hanem mint Vittorio Jano, ugyanis ő már Itáliában látta meg a napvilágot magyar kivándorlók gyermekeként. Az 1920-as és 1930-as évek egyik meghatározó tervezője volt az autóiparban. Később a Lanciához került, majd a Ferrarihoz, ahol ő tervezte meg azt a Jano V12 motort, amellyel a híres márka az 1950-es években két sportkocsi-világbajnokságot nyert. Munkásságát a legjobban talán Henry Ford mondásával méltathatjuk: "Ha elsuhan mellettem egy Alfa Romeo, mindig megemelem a kalapom."

Az autósok őrangyala

Barényi BélaForrás: Daimler AG

Detroittól nem messze található az Automotive Hall of Fame, az autóipari halhatatlanok csarnoka, amelynek máig egyetlen magyar származású tagja van, akit ráadásul példa nélküli módon, még az életében beválasztottak ide. Barényi Béla egy magyar katonatiszt és egy gazdag osztrák gyárörökösnő gyermeként született, de miután apja elesett az I. világháborúban, a család elszegényedett. Barényi mégis kitanulta a mérnöki hivatást, és a német autóiparba került. Részt vett a Volkswagen Bogár tervezésében, majd 1939-től a Mercedesnél dolgozott, ahol elsősorban a biztonsági fejlesztéseknek szentelte az életét.

A nevéhez fűződik az összecsukódó biztonsági kormányoszlop, a gyűrődőzóna, a biztonsági fejtámla vagy a nem deformálódó utastér, de ő kezdte el az ütközéses tesztelést is a Mercedesnél. Kétezer-ötszáz találmányt, szabadalmat köszönhet neki a német autógyár, köztük olyanokat is, amelyek azóta is meghatározzák nemcsak a Benz gyártmányait, hanem általában véve az autógyártás egészét.

Források: a History Channel mellett az Alapjárat.hu, az Autopro.hu, az Autotechnika.hu, a Magyarjármű.hu és a Roadster.hu