Mutatjuk a családi gazdaságok új szabályozásának részleteit és a tennivalókat

Boldog, 2009. június 25. Dudás Ferenc őstermelő családja, Zsuzsa asszony (j), leánya Melinda (k) és unokájuk Noel szedi a lecsópaprikát. A paprikatermesztéséről nevezetes Boldogon megkezdődött a korai lecsópaprika szezonja. Dudás Ferenc őstermelő 400 négyzetméter fóliasátor alatt, 1600 tő keceli bőtermő fehér fajtát nevel. A csomagolásban a család tagjai segédkeznek a fólia alatt a trópusi melegben. Az idei termés jónak mondható, több mint 50 mázsára számítanak. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Megjelent a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény. A Világgazdaság által készített összefoglalóból kiderül, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, 2021. január 1-én hatályba lépő jogszabály révén kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.

Jövő évtől három szervezeti forma mentén alakul a családi működési formák szabályozása. Ezek

• az őstermelők,
• az őstermelők családi gazdaságai (ŐCSG)
• és a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT).

Azon működési formák, amelyeket a törvény nem érint (például egyéni vállalkozók), változatlan szabályok szerint működhetnek a továbbiakban is.

Cél az agrártársadalom számára kedvezőbb gazdasági környezet kialakítása, az adókedvezmények bővítése, az adminisztráció csökkentése.

Arra ösztönözik a családi gazdaságokat, hogy fejlesszenek, állítsanak elő nagyobb hozzáadott értéket, álljanak több lábon. Az új jogszabály ráirányítja a figyelmet arra, hogy a termelőknek társadalmi elismerés az adókedvezmény. Abban bíznak, hogy ezáltal még több fiatal lát majd jövőképet az agráriumban.

Mezőgazdasági idénymunkások jonagored almát szednek Forrás: MTI/Balázs Attila

Őstermelők

Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekkel. Az ezekből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel 25 százalékát teheti ki.

Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére, megközelítőleg 1 millió forintra nő azon értékhatár, amelyet ha nem ér el a mezőgazdasági őstermelő, akkor nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem kell személyi jövedelemadó bevallást készítenie.

Ezen értékhatáron felül az őstermelők kétféle adózás – az átalányadózás és a tételes költségelszámolás – közül választhatnak.

• Átalányadózás esetén az eddigi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra nő. A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel számolva körülbelül 20 millió forint – eddig van lehetőség kedvezményes átalányadózásra.
• Ennél nagyobb árbevételnél már tételes költségelszámolásra kell áttérni.

Kedvező változás, hogy az adómentes sáv átlépése esetén csak az a feletti összegre vetítve kell megfizetni az adót. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azok adómentessé válnak.

Egy őstermelő karalábét szed fóliasátrában Forrás: MTI/Rosta Tibor

A kistermelői rendelet hatálya alatt tevékenykedők is részesülhetnek az őstermelők számára nyújtott kedvezményekből. Esetükben őstermelői (nem kiegészítő) tevékenységnek minősül a termékfeldolgozás – így nem számít majd bele a 25 százalékos bevételi korlátba –, ha saját maga dolgozza fel a saját gazdaságában előállított alapanyagot, és az a kistermelői rendeletben szabályozott mennyiséget nem haladja meg.

Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)

A jelenlegi közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaság egyesített formája az őstermelők családi gazdasága, jövő évtől ez a működési forma áll rendelkezésre a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára. Adózásuk az őstermelőknél megszabott értéket többszörözi a résztvevők számával, a kedvezményes adózás felső értékhatára viszont nem haladhatja meg a 4 személyre számított összeget, tehát jelenleg a megközelítőleg 80 millió forintot.

Fontos tudnivalók

- Megszűnik a fizikai őstermelői igazolvány.
- Megszűnik az őstermelői értékesítési betétlap érvényesítési funkciója.
- Aki 2020. december 31-én hatályos őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, az 2021. január 1-től is őstermelőnek minősül. Ha egy termelő az őstermelő nyilvántartásba felveteti magát, őstermelői tevékenységének megszüntetésének bejelentéséig őstermelő marad, így nem kell évente felkeresni a falugazdászt március 20-ig az őstermelői igazolvány meghosszabbítása miatt.
- Akik 2020. december 31-én közös őstermelői igazolvánnyal rendelkeztek, ők 2021. január 1-től ŐCSG-ként működnek. (A NAK ez ügyben adategyeztetést végez 2021. június 30-ig).
- Akik 2020. december 31-én családi gazdaság tagjai voltak, jövő év elejétől személyükben őstermelőknek minősülnek, együttesen pedig ŐCSG-ként működnek tovább.

Őstermelők lecsópaprika szedése közben Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)

Új minősítő kategória jön létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azon gazdasági társaság, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat kaphatja meg, amelynek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak.

A minősítést a NAK-nál kell majd kérelmezni.

A CSMT-k tagjai számára – ugyanúgy, mint az őstermelők családi gazdaságainak – a termőföld-adásvételeknél és –haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.

A gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e CSMT-minősítéssel vagy sem – adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatásként kapott összeg, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot - zárul a Világgazdaság ismertetője.