Hamarosan törlik az osztatlan közös földek ismeretlen tulajdonosait

ÉVSZAK FOTÓ FOTÓTÉMA haszonnövény napraforgó NÖVÉNY szántóföld TÁJ tavasz természetfotó mezőgazdaság magyar mezőgazdaság Magyarország
Debrecen, 2020. május 10. Friss kelésű napraforgó. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Vágólapra másolva!
Az Országgyűlés abból a célból, hogy az osztatlan közös földtulajdoni viszonyok felszámolását gyorsítsa, az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyait rendezze, még 2020. július harmadikán törvényt alkotott, mely néhány nap múlva, 2021. január 1-jén lép hatályba. Ez alapján törlik azokat a földtulajdonosokat, akik az erre vonatkozó felhívás dátumától számított 90 napig nem pótolják a hiányzó adatokat.
Vágólapra másolva!

A törvény hatálya a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló Földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanokra terjed ki, kivéve egyes alrészletet is tartalmazó ingatlanokat, a tanyákat és a tényleges használatuk alapján mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak nem minősülő, zártkerti nyilvántartás alá eső földrészletek teljes területét.

A törvény szerinti osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával többek közt magában foglalja a tulajdonostársak tulajdoni hányadainak önálló ingatlanként történő kialakítására vonatkozó egyezség létrehozását, ezek térképi megjelenítését és a változások ingatlan-nyilvántartási átvezetését.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját, kivéve azokat, akik személye bizonytalan, vagy lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.

A tulajdonostárs személye akkor minősül bizonytalannak, ha közokirattal igazolt, hogy azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján,

vagy természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.

A törvény meghatározza a beazonosítatlan és a nem beazonosítható személyeket is. Előbbi körbe azok tartoznak, akik az ingatlan-nyilvántartásban természetes személyként tulajdonosként vannak bejegyezve,

személyazonosító adatai azonban hiányosak, személyi azonosító jelük hiányzik vagy téves.

Nem beazonosítható személynek pedig az a természetes személy minősül, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként van bejegyezve és akinek a természetes személyazonosító adatainak feltárása eredménytelen volt és ezáltal személye egyértelműen nem határozható meg.

A beazonosítatlan, ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szereplő személyeket az ingatlanügyi hatóság hivatalból tárja fel a földnek minősülő ingatlanok esetében.

Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés adatai a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban több természetes személy adataival is azonosságot mutatnak, az ingatlanügyi hatóság ezeket a személyeket mind bevonja az adategyeztetésbe, hogy az adatokat kijavíthassák.

A rendezetlen státuszú, osztott közös földtulajdonnal rendelkező természetes személyek tulajdonait 2021-től törlik az ingatlan nyilvántartásból Forrás: MTI/Oláh Tibor

Ha a beazonosítás céljából végzett adategyeztetés nem vezet eredményre, úgy az ingatlanügyi hatóság 90 napra településenként és fekvésenként hirdetményt tesz közzé az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján, az ingatlanügyi hatóság honlapján, továbbá a kormányzati portálon, emellett értesítést küld az érintett ingatlan közigazgatási címére, illetve a bejegyzett tulajdonos ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímére is.

Akinek tudomása van a tulajdonosként bejegyzett személy hiányzó természetes személyazonosító adatairól, tartózkodási helyéről, illetve esetleges halálának időpontjáról, úgy ezt

a hirdetmény közzétételétől számított 90 napon belül jelentheti be az ingatlanügyi hatóság részére.

Ha az adategyeztetés nem vezet eredményre, az ingatlanügyi hatóság hivatalból megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy nem beazonosítható, ezáltal az ingatlan tulajdoni helyzete rendezetlen.

Az ingatlanügyi hatóság egy másik eljárás szerint, évente egy alkalommal hivatalból is megállapíthatja, hogy az ingatlan tulajdoni helyzete rendezetlen. Ha a bejegyzett természetes személy születési évétől számított 120 év az adatfeltárás megindulásakor már eltelt, és e személy halálának időpontjára vonatkozóan hiteles adat nem áll rendelkezésre, az ingatlanügyi hatóság újabb értesítést küld, melyre reagálva az ingatlan tulajdonjoga tekintetében érdekelt személy a hirdetmény közzétételétől számított 1 éven belül igazolhatja, hogy tulajdonjogot keletkeztető okirat szerint az ingatlannak ő a tulajdonosa, vagy a tulajdonjogának megállapítására irányuló eljárást megindította, és az erre irányuló eljárás folyamatban van.

Ha az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett személy haláláról az ingatlanügyi hatóság maga szerez tudomást, akkor hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából.

A fentiek alapján, a rendezetlenségről szóló döntés véglegessé válását követő 60. napon a nem beazonosítható személynek az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonában álló ingatlan az állam tulajdonába kerül.

Az állam tulajdonszerzése az ingatlant terhelő, illetve az ingatlanra vonatkozó és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat nem érinti.

Az ingatlannak az állam tulajdonszerzését megelőző tulajdonosa az állammal szemben kártalanításra jogosult, amelyre vonatkozó igényét az állammal szemben az állam tulajdonszerzését követően érvényesítheti, ha az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogának megállapítása ugyan eredményes volt, de a tulajdonjogának helyreállítását nem kívánja, vagy az állammal szemben erre már nincs lehetősége.

A fenti szabályokat a 2021. január 1-jén, a törvény hatályossá válásától kezdve alkalmazzák majd. A további részletekről a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényből lehet tájékozódni.