Tudta, hogy honnan kapta a nevét a szaloncukor?

Szaloncukor
Vágólapra másolva!
Akár hungarikum is lehetne a szaloncukor, amelynek készítésével a 19. század első harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok. Ha bárhol a világban ilyen fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességgel találkozunk, az feltehetően Magyarországon készült, vagy innen elszármazott mesterek keze munkáját dicséri. Holott maga a fondantcukor, amely minden szaloncukor őse és alapja, franciaországi eredetű.
Vágólapra másolva!

A szaloncukrot hagyományosan magyar édesipari terméknek tekintjük: a darabonként selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, csokoládébevonatos cukorkát a magyar családok a karácsonyfa díszítésére használják.

A karácsonyfa-állítással terjedt el a szaloncukor

A szaloncukor őse (a fondant-cukor, amely túltelített cukoroldatból felfőzéssel készülő, puha, kikristályosított massza) Franciaországból a 14. századból származik, tőlük német bevándorló cukorműves mesterek közvetítésével, a 19. század első harmadában érkezett Magyarországra. A fondant alapú cukorka gyártása az 1800-as évek végén terjedt el hazánkban.

A polgári és főúri házak szalonjában kis tálkákban kínálták ezt a fajta édességet az érkező vendégeknek - innen ered a szaloncukor elnevezés.

Sokan hungarikumként tekintenek erre a finom édességre Forrás: Shutterstock

A szaloncukor-készítés elterjedése a karácsonyfa-díszítés megjelenéséhez és térhódításához köthető. Magyarországon az első karácsonyfákat a tehetősebb családok engedhették meg maguknak, amelyeket eleinte mézeskaláccsal, aszalt gyümölcsökkel, papírból készített díszekkel ékesítettek. Később, a szalonban addig tálkából kínált cukorkát is felhelyezték díszként a karácsonyfára. A szaloncukor népszerű karácsonyi édességgé és egyúttal a magyar karácsonyfák csillogó díszévé vált.

A karácsonyfa-állítás szokása ugyan Németországból érkezett hozzánk, szaloncukorral való feldíszítése azonban nálunk alakult ki.

Noha a szaloncukor nem magyar találmány, azt, hogy a fának ékes dísze lehet, Magyarországon alakult ki és terjedt vel általános szokásként, nagyjából mintegy 140 éve.

Így lett a szalonczukkedliből szaloncukor

Magyarországon a szaloncukrot kezdetben kézzel készítették, de a 19. század végén megjelentek a fondantkészítő gépek, amelyek a Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester által alapított, első magyar gőzüzemű csokoládégyárban működtek, és gyártották a karácsonyi édességet a Gerbeaud cukrászda számára.

Ma már a szaloncukor számtalan változatával találkozhatunk az üzletekben Forrás: Origo

Jókai Mór még "szalonczukkedlinek" nevezte a szaloncukrot, ugyanis a cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered.

1891-ben jelent meg Hegyesi József magyar-franczia szakács és vállalkozó "A legújabb házi czukrászat" című kézikönyve, amelyben tizenhétféle szaloncukrot ír le, így például:

  • szalon-ananász czukorkák,
  • szaloncréme-bonbonok,
  • szalon-marasquin-czukorkák,
  • szalon-pisztácz-czukorkák.

Kugler Géza az 1891-ben megjelent „Legújabb nagy házi cukrászat" című könyvében már szintén 17-féle szaloncukorreceptet közölt.

A magyar cukrászdák szaloncukrait annak idején a vevők készletről vásárolhatták vagy meg is rendelhették. A megrendelő határozhatta meg, hogy milyen ízű szaloncukrot, milyen színű szaloncukorpapírba, valamint milyen színű és minőségű (sima vagy préselt mintájú) sztaniolba csomagolva kér. Vagyis nagyon széles skálán mozgott ennek a finom édességnek a kínálata.

Magyarországon a karácsony elmaradhatatlan kelléke a szaloncukor Forrás: Shutterstock

A szaloncukor-készítési műveletek közül legtovább a csomagolópapír rojtozása maradt kézi, de később az ún. ricselő gép segítségével ezt is gépesítették. Hajdanvolt híres budapesti és vidéki cukrászdákban az inasok tiszte volt működtetni ezt a gépet.

A titkos receptektől a tömegtermelésig

A legnevesebb cukrászdákban óriási mennyiségű szaloncukrot készítettek. Ennek menete az volt, hogy a formákat átszitált rizslisztbe mártották, ezután öntötték a folyékony, főzött cukormasszát a mélyedésbe. A cukor megdermedése és megszáradása után csomagolták a szaloncukrot a szivárvány minden színében pompázó, csillogó sztaniolpapírba. Később a híres budapesti cukrászdáknak is volt egy-egy titkos szaloncukor receptje.

Emellett sokan készítettek otthon, házilag szaloncukrot, akik nem engedhették meg maguknak a drága édességet.

Az is előfordult, hogy ahol a család kevésbé volt tehetős, gyakran megtartották a cukorka eredeti csomagolását és következő évben a háziasszony ebbe csomagolta a maga által készített édességet.

Napjaink egyik népszerű íze, a kókuszos szaloncukor Forrás: Origo

Az első és a második világháború miatt bekövetkezett elszegényedés idején, valamint az alapanyagok hiánya miatt, a gyári szaloncukor-termelés azután jelentősen lecsökkent.

A szaloncukor tömegtermelése az 1950-es években indult újra, azonban ez is egységesítve, immár elvesztve sokféleségét, így csak néhány ízben lehetett kapni ezt az édességet.

Ettől kezdve csokoládébevonat nélküli rózsaszín, sárga, barna konzum szaloncukrot is gyártottak. Majd a hetvenes években terjedt el a zselés szaloncukor, amely mind a mai napig megtalálható az üzletek polcain.

Csak a fantázia szab határt az ízváltozatoknak

A széles választék csak a piacgazdaság megjelenésével vált ismét jellemzővé.

Napjainkra pedig hihetetlen módon kibővült a kínálat, hiszen számtalan csokoládégyár több mint 150-féle szaloncukrot kínál, és megjelentek a kézműves szaloncukrok is.

Ma már a legkülönbözőbb ízesítésekkel találkozhatunk: joghurtos, trüffelkrémes, epres, ír krémlikőrös, tojáslikőrös, mogyorókrémes, kókuszos, mézeskalácsos, mákos, vagy akár narancsos-fahéjas változatot is tehetünk a karácsonyfára.

Ennek megfelelően az árkategóriák is elég szélesek, az egészen drága különlegességektől kezdve a legolcsóbbakig bőséges a választék, és egyre népszerűbbek a kézműves szaloncukrok is. Manapság már szinte szó szerint csak a fantázia szabhat határt annak, hogy milyen szaloncukrot gyártanak.

Azt cikkünk készítésekor persze még nem lehet tudni, pontosan mekkora lesz az idei évben a szaloncukrok hazai forgalma.

A belföldi édességpiac az előző években 250-260 milliárd forintos forgalmat ért el, melynek jelentős része kötődött az év végi ünnepi időszakhoz.

Várhatóan hamarosan kiderül, a decemberi édességköltéseket milyen irányba befolyásolta az idei világjárvány.