A Tibeti-fennsíkon soha nem látott nagyságú beruházások indulhatnak a vízenergia miatt

(181020) -- MENLING, Oct. 20, 2018 (Xinhua) -- Aerial photo taken on Oct. 20, 2018 shows the Yarlung Tsangpo River after an overflow from a landslide-caused barrier lake on the river in Menling County, southwest China's Tibet Autonomous Region. Water levels are dropping after an overflow at a barrier lake formed after a landslide in the Yarlung Tsangpo River in southwest China's Tibet Autonomous Region, local officials said Friday. TO GO WITH: Water level in Tibet barrier lake drops after overflow (Xinhua/Purbu Zhaxi) (sxk)

A világ legnagyobb magasságon haladó folyója, amely festői tájakon vágja át a Tibeti-fennsíkot és a kínai-indiai határvidéket, ideális lenne Kína számára vízerőművek létesítésére. A baj csak az, hogy India ezt nem így látja, ezért a terv jelentős feszültséget szült a két ázsiai óriás között, és újabb jövőbeni konfliktusok forrása lehet.

A kínai vezetés új terve, amely mega-vízerőműveket és gátakat eredményezne a mintegy 2900 kilométeres Yarlung Tsangpo folyón, 15 év alatt válhat valósággá. A projekteket valószínűleg annak ellenére sem vizsgálják felül a közeljövőben, hogy

Peking elképzelése komoly ellenérzéseket váltott ki Új-Delhiben a Yarlung Tsangpo (Cangpó) folytatásaként Indiában továbbfolyó Brahmaputra folyam medencéjének vízbiztonsága miatt.

Ez a kérdés különösen az északkeleti Asszám államban és a közeli régiókban érzékeny téma, melyek Kína déli határvonalán elhelyezkedő tibeti területét határolják Északkelet-Indiánál.

Kína Yarlung Tsangpo folyója a déli, tibeti fennsíkon, majd az indiai területen továbbfolyó Brahmaputra folyam - a vitatott beruházás a kínai-indiai határ régiójában jönne létre, ahol a hegyekből leereszkedve sokat esik a folyó vízszintje Forrás: Wikimedia Commons/DEMIS/Shannon1

Mivel a közelmúltban halálos kimenetelű katonai összecsapások zajlottak a két ország határán, Új-Delhi különösen idegesen reagált Peking újjáélesztett tervére, mellyel Dél-Ázsia egyik legnagyobb és legfontosabb, regionális jelentőségű folyamának vízhozamát aknázná ki.

Kiváltanák az eddigi csúcstartó Három-szurdok-gátat?

A Yarlung Tsangpo szorosai mentén található gátak, tározók és vízerőművek kínai tervrajzai november végén láttak napvilágot.

A technikai részletek még nem pontosak,

de Kína távolabbi, Hupej tartományában, a Jangce-folyón épített, gigantikus vízerőműnek, a Három-szurdok-gátnak a nagymértékű kiváltására vonatkozó tervet mindkét országban egyértelmű pekingi taktikaként értelmezték. A cél - vélik többen - a Brahmaputra északkelet-indiai blokkolása és elterelése lehet, amennyiben új ellenségeskedések törnének ki a két ország között.

A Három-szurdok-gát képe madártávlatból, Kína keleti részén, a Jangce folyón Forrás: AFP/Imaginechina/Stringer

A Yarlung Tsangpón kitermelhető villamos energia mennyisége akár a háromszorosa is lehet annak, amit a Három-szurdok-gáton megtermelnek,

amely névleges, beépített teljesítményét tekintve a világ legnagyobb vízerőműve (bár az éves energiatermelés szempontjából "csak" a második a dél-amerikai Itaipu-gát után). A létesítmény idén november közepe óta 103,1 milliárd kilowattóra teljesítményt adott a kínai országos hálózatba.

A Yarlung Tsangpón 2010 óta már legalább 11 kicsi vagy közepes vízerőmű jelenleg is üzemel.

Egy kínai lap nemrégiben idézte az állami tulajdonú China Power Construction Corporation nevű cég elnökét, aki azt mondta, hogy a központi vezetés jóváhagyta a Yarlung Tsangpo mentén zajló projekteket a kommunista párt októberi plénumán,

amellyel a világ legmagasabban futó folyóját jelentős mértékben hasznosítanák a kínai vízenergia-ágazat számára.

Az elnök azt is hozzátette, hogy néhány előkészítő munkát már beépítettek a 2021-2025 közötti 14. ötéves tervbe is.

Festői tájakon halad át a Yarlung Tsangpo folyó Kínában, melynek ereszkedését vízi energiatermelésre fognák - különleges látvány, hogy a folyó völgyében a nagy magasság miatt felhők találhatók Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Purbu Zhaxi

Akár mindkét ország jól járhat a beruházásokkal

A China Energy Daily című újságban megjelent cikkből kiderül, hogy a Yarlung Tsangpo a Himalája északi lejtőjétől lefelé eső völgye, különösen az úgynevezett Yarlung Tsangpo Grand Canyon, a világ leggazdagabb vízi erőforrásaival büszkélkedhet. A cikk szerint a folyó erőforrásai jórészt még mindig nincsenek kihasználva, és hogy a természeti környezetben rejlő ilyen jellegű tartalékok, nagyobbak lehetnek a Három-szoros-gáténál is, utóbbi alacsonyabb magassága miatt.

A hongkongi Ming Pao és a szingapúri Lianhe Zaobao lapok korábban arról számoltak be, hogy

Kína egy óriási gát felállítását tűzte ki célul az említett kanyon környékén, amely legalább kétszerese a 3335 méter hosszú és 185 méter magas Három-szoros-gátnak.

Az Asia Times nevű lap viszont nem kapott választ a China Power Construction Corporation felé intézett kérdéseire a tervezett gáttal kapcsolatban.

Az elmúlt évtizedekben sok más, tibeti gátakra vonatkozó nagyszabású tervet megvétóztak vagy más módon ejtettek már ebben az etnikai és geopolitikai feszültségekkel terhelt régióban, ezért a jelenlegi tervekkel kapcsolatban sem bizonyos még, hogy vajon tényleg megvalósulnak-e. Az új vízerőmű vagy erőművek terve mindenesetre megerősítheti Peking új, Tibettel kapcsolatos jövőképét is. A kínai vezetés ugyanis a gazdasági fejlődés ösztönzése, a helyi szegénység enyhítése és a természeti erőforrások jobb kiaknázása érdekében infrastrukturális programokat indított a régióban.

A kínai állami Global Times szaklap azt írta a tervezett vízerőmű kapcsán, hogy Kínának nem célja, hogy az indiai Asszám államban Brahmaputra néven továbbfolyó folyamnak már ne maradjon vízhozama. Azt írták, az indiai hatóságok és a média részéről felelőtlenség, és a józan ésszel is dacol az, hogy emögött külső "összeesküvést" sejtenek. A jövőbeli gátak nem azért kerülnének a kínai-indiai határ közelébe, mert Kína megcsapolná a folyam hozamát, hanem egyszerűen csak azért, mert alapos szakmai vizsgálatok szerint az ottani vízáramlás a legmegfelelőbb a maximális áramtermelő kapacitás kiaknázásához.

A Yarlung Tsangpo Grand Canyon képe, amely a világ leggazdagabb vízi erőforrásaival büszkélkedhet Forrás: AFP/Imaginechina/Zhang Zirong

A Sanghaji Fudan Egyetem egyik dékánja is megszólalt a cikkben, közölve, hogy

a tibeti folyó feletti víztározóknak még az árvíz csúcsidényében is kell vizet engedniük a Brahmaputrába ahhoz, hogy áramot lehessen vele termelni.

A szakember hozzátette, hogy hacsak Kína nem jelent be új tervet a készülő víztározókra vagy a folyó vezetésének megváltoztatására, amely terv tudomása szerint nem létezik, akkor Indiának nem szabad túlgondolnia Kína vízerőmű-projektjeit a saját földjei szempontjából.

Sőt, a dékán szerint az új gátakkal Kína segítheti a vízmennyiség fokozatos elosztását, valamint szabályozhatja a Brahmaputra mentén történő szezonális vízáramlást, egyenletesebbé téve azt.

Így az asszámi gazdálkodóknak száraz idényben is elegendő vizük maradhat az öntözéshez

- feltéve, hogy Peking és Új-Delhi el tudják simítani a nézeteltéréseiket és vitáikat és javítani tudják a kapcsolataikat.

A gazdaság, és általában az országok fejlődése miatti óriási duzzasztógátak jelentette feszültségre a világ más tájairól is akad példa. Etiópia és Egyiptom, illetve Szudán között rendszeresek a diplomáciai pengeváltások az etióp kormány által a Nílus forrásvidékére telepített Grand Ethiopian Renaissance Dam nevű, gigantikus erőmű miatt, melynek elsődleges szerepe Etiópia energiaellátása. Kairó azonban amiatt aggódik, hogy ha Etiópia "megfogja" a Nílust annak felső folyásánál, annak beláthatatlan következményei lehetnek az alsóbb szakaszokon, Egyiptom pedig egyszerűen zsarolhatóvá válhat.

A Global Times azt közölte, hogy a Kína és India közötti folyamatos feszültség ellenére

a kínai és indiai vízügyi hatóságok továbbra is tartják a kapcsolatot, és megosztják egymással a Yarlung Tsangpo vízáramlási adatait.

A kínai állami újság hozzáteszi, hogy Új-Delhi javasolhatna egy hasonló platformot India, Kína és Banglades részvételével arra a folyamszakaszra, ahol a Brahmaputra az Indiai-óceánba ömlik.

Forrás: Asiatimes.com