Miközben késő ősszel a világ lélegzetvisszafojtva várta a koronavírustól védő vakcinákról érkező, egyre több bizakodásra okot adó híreket, a földkerekség legelzártabbnak tartott államában, Észak-Koreában, egészen elképesztő dolog történt: novemberben katonai zárlat alá vonták az ország egyik legészakibb, a kínai határszakaszon fekvő városát, Hjeszant. De nem a koronavírus miatti városnyi karantén felállítása volt a cél. Az értesülések szerint ugyanis komoly, a városhoz köthető aranycsempész-tevékenységet lepleztek le, amely vélhetően a hivatalosan teljesen lezárt határon át irányult. A különleges katonai erők kivezénylésének pedig állítólag az az oka, hogy a várost és tartományát "a káosz szélére" sodorta az incidens.

Különösen kínos ügy pattant ki néhány éve Bangladesben, amikor Dakka repülőterén letartóztatták Észak-Korea egyik diplomatáját, táskájában mintegy 1,4 millió dollár értékű arannyal. A helyzet teljesen egyértelmű volt: Phenjan állami megbízottja, Szingapúrból érkezve, nemesfémet próbált csempészni egy másik országba. Lebukása valóban kellemetlen volt - illetve az lett volna, ha nem rendelkezik diplomáciai mentességgel, ami alapján így rövid idő alatt el is engedték. A vámtisztviselőknek ugyan nem kellett nagyon szemfülesnek lenniük ahhoz, hogy fülön csípjék, csupán el kellett érniük, hogy magától nyissa ki kézitáskáját, amire eleinte nem volt hajlandó. Ám hiába fénylett abban a rengeteg arany: az észak-koreai diplomatát rövidesen szélnek kellett, hogy eresszék, aki vélhetően Dakka hatalmas aranypiacán értékesítette a portékát.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Értékes kincsek vannak az elzárt országban

Az, hogy Észak-Korea sokszor jár a tilosban, és a korábbi vagy a mostani nemzetközi szankciókat megkerülve üzletel a világban, ad és vesz fegyvereket, nyersanyagokat, élelmiszert, és még ki tudja, mit, önmagában kevés újdonságértékkel bír. Ahogy a Foreign Policy is jelzi: ezeknek az ügyleteknek elsődleges célja, hogy bevételhez - keményvalutához - juttassák az országot örökletes dinasztiaként uraló Kim családot, megszilárdítva annak hatalmát. Nem újdonság ebben az arany sem.

Észak-Korea különösen gazdag értékes, a világ számára fontos ásványkincsekben. Erről az Origo a korábbiakban már készített egy összeállítást:

Azt, hogy aranyból pontosan mekkora tartalékuk lehet, nem ismert pontosan. Észak-Korea néhány éve azt közölte, természeti tartalékuk 2000 tonna körüli, évente abból 12 tonnát termelnek ki. Viszonyításként: 2020 augusztusában - változatlanul - az USA-nak volt a világon a legnagyobb jegybanki aranytartaléka, több mint 8100 tonna öntött arany. Érdekesség, hogy állítólag Észak-Korea is tartalékol öntött aranyat - ám hogy pontosan mennyit, az rejtély, mivel az ország hivatalosan nem áll kapcsolatban egyetlen külföldi aranyműhellyel sem, sajátjuk pedig - megint csak a legjobb tudomás szerint - nincs.

Csakhogy az arany nemcsak a rezsim és diplomatái számára jelent vonzó lehetőséget, hanem úgy tűnik, állami tisztviselőket, katonatiszteket, és valószínűleg másokat is megigéz a sárga ragyogás. Hjeszan városának lezárása azonban - kívülről ez látszik - egyértelművé tette: ha aranycsempészetről van szó, Phenjan nem tűri a konkurenciát.

20 napra zárt a Vihar-hadtest, de még nincs hír nyitásról

Hjeszan hegyek szomszédságában álló, 200 ezres lakosságszámú határ menti település Rjanggang tartományban. Kína és Észak-Korea közös határai amúgy is a világ legkülönösebb részei közé tartoznak, nemcsak meteorológiai, hanem kulturális és gazdasági értelemben is sajátos mikroklímát jelentenek, derül ki a Reuters két évvel korábban publikált nagyriportjából. Ez a hírek szerint különösen igaz erre a településre.

Munkásoknak épített otthonok, akik Hjeszan városa mellett egy nagy ezüstfejtőben dolgoznakForrás: Imaginechina via AFP/Bai shi - Imaginechina/Bai Shi

Hjeszan Észak-Korea egyik legészakibb városa, melyet november elején katonai zárlat alá vettek, húsz napra, de az értesülések szerint a zárást azóta sem oldották fel. A Daily NK, a főként az országban élő, anonim belső forrásaira támaszkodó dél-koreai hírügynökség információi szerint novemberben később még további 2000 katonát vezényeltek a városba az úgynevezett Vihar-hadtest vagy -alakulat tagjai közül, mégpedig talpig fegyverben, a totális vesztegzár megerősítésére.

Ez utóbbinak akár jelentősége is lehet, hiszen a katonákat nem azért vezényelték a városba, megerősíteni vagy leváltani a helyi rendfenntartó erőket, mert a koronavírus elszabadult volna, a polgárok meg nem hajlandók betartani a járványügyi rendelkezéseket. Észak-Korea hivatalosan amúgy is cáfolja, hogy az országban lenne koronavírusos megbetegedés, pláne járvány. A katonák érkezésének célja az volt, hogy fenntartsák az államvezetés számára kívánatos rendet a városban és a tartományban. Mivel - a belső források szerint - a környék valósággal felbolydult, miután kiderült: magas rangú helyi tisztviselők, tartományi katonai káderek, sőt, a helyi rendfenntartó erők vezetői is érintettek a határon átnyúló aranycsempészetben.

Katonai járőrök a város közelében a határnál (2017-es felvétel)Forrás: Shutterstock

A felfegyverzett katonák érkezése azonban nem nyugtatta meg a kedélyeket, ellenkezőleg: a Daily NK forrásai szerint szinte statáriális szigort vezettek be Hjeszanban, ami csak növelte a feszültséget - ahogy egy helyi forrás fogalmaz, szinte a káosz határára sodorva a tartományt". A hivatalok működését felfüggesztették, az emberek pedig - állítólag - még a legalapvetőbb ügyek kapcsán sem hagyhatják el otthonaikat. Nem egyértelmű, hogy ez azt jelenti, hogy még élelmiszerért sem mehetnek el hazulról, hanem a szűkös fejadagokkal kell beérniük, mert ha elhagyják otthonaikat, a katonák azonnal lefogják őket, vagy pedig csak azt, hogy bár teljes kijárási tilalom nincs, de a városon belüli mozgás is erősen korlátozott.

Az biztos, hogy ami Hjeszanban történt, illetve történik, az egészen Phenjanig ért, köszönhetően az Állambiztonsági Minisztérium jelentésének. Ennek nyilvánvaló jele a katonai alakulatok kirendelése. De jele az is, hogy a Központi Katonai Bizottság alelnökét, Ri Pyong-chol-t - aki egyben Kim Dzsongun egyik fontos tanácsadója, és feleségével rokoni kapcsolatban áll - nemrég a városba rendelték. Egyrészt azért, hogy tegyen rendet, másrészt hogy göngyölítse fel a nyugtalanságot kiváltó aranycsempészeti ügyet.

Ez utóbbival kapcsolatban viszont innentől egyre több a kérdőjel. Az biztos, hogy a katonáknak nem pusztán a lakosság esetleges feszültségét kell tudniuk kezelni, hanem ki kell venniük részüket a határvédelmi feladatokból, miután Phenjan láthatóan bizalmát vesztette a helyi káderekben. 

A rendrakásra kivezényelt Ri Pyong-chol-n ugyanakkor bizonyosan nagy a nyomás - a Daily NK megint csak belső forrásaira alapozva azt írja, a "Hjeszan-incidenst" Phenjanban úgy tekintik, mint amely potenciálisan képes az állam egészének létét, de legalábbis megszokott biztonságát fenyegetni.

Ennek a kijelentésnek valódiságát vagy súlyát persze kívülről nehéz felmérni, de annyi látható: Hjeszanban valami olyasmi történt és valószínűleg történik is, amire nem nagyon van ismert példa. Ennek pedig valószínűleg a szűkös élelem lehet az oka: ahogy egy helyi forrás nemrég fogalmazott, a városban és a tartományban élőknek lassan mindegy lesz, hogy az utcán éri őket a halál, vagy otthonaikban, a fogyó készletek miatt. Ha viszont az indulatokat nem sikerül féken tartani, akkor megalapozott lehet Phenjan félelme attól, hogy a nyugtalanság átterjedhet más országrészekre is, vagy az emberek tömegesen indulnak meg a kínai határ felé.

Hjeszani utcakép (2017)Forrás: Shutterstock/Stefan Bruder

De mi a helyzet az arannyal?

Az igazán különös az, hogy az események mögött álló arany tényleges mivoltáról keveset lehet tudni. Az mostanra kiderült, hogy a nyugtalanságot kiváltó aranycsempészügylet felgöngyölítése egy megvesztegetett határőr letartóztatásával kezdődött, akinek egy társa Kínába menekült. Őt az ottani hatóságok fogták el, egyelőre nem tudni, mi lett vele. Végül az észak-koreai hatóságok - valószínűleg a kivezényelt katonák - az akcióban hat helyi lakost is letartóztattak, majd a hírek szerint négy katonát pedig kivégeztek, akik vélhetően fedezték a korábban zajló csempészetet. Kiderült: a csempészeknek idén szeptember óta már az ötödik útjuk volt, amikor rajtuk ütöttek, miután egy speciális észak-koreai hírszerző ügynökség előkészítette erre a terepet. Az akcióban 20 kilogramm arany került elő, tömbökben.

Ez pedig különös megvilágításba helyezi az ügyet.

A  források szerint a lezárások előtt az arany grammonként 300 jüant, azaz mintegy 13,5 ezer forintot ért Észak-Koreában. A nyomozás szerint a csempészbanda az öt alkalommal 154,8 kilogramm (5460 uncia) aranyat mozgatott meg, körülbelül 6,5 millió dollár értékben. November elejére az arany árának káprázatos emelkedése miatt az érték külföldön már 10,2 millió dollár volt, azaz mintegy 3 milliárd forint.

Egész más kérdés ugyanakkor az arany fizikai jellege, ami egy londoni szakértő szerint biztosan nem lehetett aranytömb. Colin McAskill 1983-tól 1993-ig felügyelte Londonban, a világ aranykereskedelmének központjában Észak-Korea vert aranyának kereskedelmét, akkor, amikor az még hellyel-közzel transzparens volt.

A szakember azt nyilatkozta az Asia Timesnak, hogy a beszámolókból úgy tűnik, Észak-Koreából legfeljebb finomítatlan formában, vagy érctartalmú kőzetként csempészték ki az aranyat. Azt olvasztani, tisztítani, majd formába önteni és hivatalos öntödei jellel ellátni, olyan feldolgozási folyamatát jelenti az aranynak, amire szerinte Észak-Korea nem képes. Ha ez így van, a kicsempészett aranyat máshol kell olvasztatni és finomítani, és elérni azt, hogy újabb, az eredetiséget igazoló logó kerüljön rá

Igen valószínűtlen, hogy [helyiek] képesek lennének már Észak-Korea jelzésével ellátott aranyat külföldre csempészni, mivel az könnyen nyomon követhető. Ha ez így történne, akkor ennek megkerülése érdekében a fogadó félnek kellene azt újrajelölnie, ami viszont komoly bűncselekménynek számítana" - teszi hozzá Collin McAskill.

Ez az állítás azért különös, mert az értesülések szerint az arany viszont megmunkált arany volt, nem pedig valamilyen természetes jellegű formájában átcsempészett. Ha viszont valóban "hivatalos" észak-koreai arany jutott át a határon, mielőtt lekapcsolták a csempészeket, rengeteg olyan kérdés tehető fel annak eredetéről és céljáról, amire a közvetett információkból nehéz valódi válasszal szolgálni.

Egy koreai nő sétál a határnál a város mellettForrás: Hans Lucas via AFP/Jian Luo / Hans Lucas/Jian Luo

Az viszont biztos, hogy a források szerint a letartóztatott személyeknek az aranycsempészettel való elszámolás mellett még egy dologért felelniük kell. Ez pedig a járványügyi izolációs szabályok áthágása a határon átnyúló ténykedéssel - Észak-Korea ugyanis a korán bevezetett, az addiginál is szigorúbb határzárral magyarázza, hogy az állami kommunikáció szerint nincs jelen a koronavírus az országban.

De arra, hogy miért érkeztek azok az információk, hogy a csempészeknél jelölt aranyat találtak, arra egyelőre nincs válasz. Ha viszont ez valóban így volt, akkor az - phenjani szemszögből - indokolná a statáriális állapotok bevezetését az északi városban, amelyet - a rendelkezésre álló információk szerint - egyelőre azóta sem oldottak fel. Egyelőre annyi ismert: Kim Dzsongun, az első számú vezető asztalára arról került javaslat, hogy a helyi rendvédelmi és határvédelmi szerveket teljesen át kell szervezni, cserélni a személyi állományt az ország más részein szolgálatot teljesítőkkel, annyira összefonódott az arany körüli machinációkban polgár és katona, határőr és tisztviselő.

A Daily NK nemrég közzétett összegzése szerint az állapotok súlyosak lehetnek Hjeszan városában, ahol a lakosság elégedetlensége csak fokozódik, mivel a rendelkezésre álló élelmiszer mértéke egyre csökken. Állítólag a város pályaudvarán már több, éhhalált halt hajléktalan holttestét is megtalálták december folyamán.