Hogyan lehetséges, hogy ma már a nevét sem igen ismerjük azoknak a bankoknak, amelyek egykor élet-halál urai voltak a magyar pénzügyi világban? Ahhoz, hogy a semmiből nőhessenek naggyá, nemcsak a 150 éve még szokatlan, manapság viszont közismertnek tekinthető startup-szemlélet kellett, hanem jó adag szerencse is. Mi volt a sikerük titka, és mi volt a legnagyobb hibájuk? - ennek jártunk utána az Otpédia történeti visszatekintésének segítségével. 

Ma már el sem tudjuk képzelni a világot bankok és az életünket megkönnyítő pénzügyi szolgáltatások nélkül. A 19. század elején, a reformkori Magyarországon mindez azonban még hiányzott. Az ország a Habsburg-birodalom része volt, a gazdasági és a pénzügyi élet így főként Bécsre összpontosult. Magyarországon nem voltak bankok, amelyek a megtakarításokat kezelték, vagy hiteleztek volna.

A mindennapi élet, a vállalkozás emiatt óriási akadályokba ütközött. Ezért küzdött hitellehetőségért a legnagyobb magyar, Széchenyi István, ezért lett az 1848-as forradalom 12 pontjának egyik követelése a Bécstől független, önálló magyar bankvilág, és ezért tett annyit néhány modern, újító közgazdász, kereskedő és nemesi származású azért, hogy megteremtse Magyarország gazdasági és pénzügyi függetlenségét.

Gróf Széchenyi István a Bécstől független, önálló magyar bankvilág megteremtéséért is küzdöttForrás: Wikipedia

Garázscégből indult bank

A magyar bankvilág hőskorának első és talán leghíresebb szereplője a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, amely a kortársai által csak a "nemzet mindeneseként" emlegetett Fáy András kezdeményezésére jött létre 1839-ben. Ez volt az első, a bécsi gazdasági és politikai befolyástól független pesti pénzintézet, amelynek létrejötte nagy győzelem volt a gazdasági szabadságharcban.

A bank "garázscégként" egy kicsiny szobából indult, és csak heti három napon volt nyitva. Ám gyorsan fejlődött: az 1867-es kiegyezés utáni látványos ipari és gazdasági fellendülés, a Gründerzeit korszakának megkerülhetetlen pénzügyi szereplője volt, a századfordulóra pedig erős bankcsoporttá nőtte ki magát (Gründerzeitnek nevezi a társadalomtudomány a 19. század második felét, utolsó harmadát, a kapitalizálódás és a modernizálódás viharos korszakát, a szédületes vállalatalapítási, "gründolási" láz idejét). Ahogy a köznyelv emlegette, a "pesti hazai" egyik meghatározó embere a századforduló első évtizedeiben Erney Károly volt, aki gyakornokból lett a bank sikeres vezérigazgatója. A híres pénzintézet "túlélte" az első világháborút, a 1929-es nagy gazdasági világválságot, majd a második világháborút is, de a Rákosi-rendszer államosítását már nem.

Budapesten a Nagykörút - Rákóczi út kereszteződése a mai Blaha Lujza tér felől nézve, szemben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület bérpalotája (a felvétel 1898-ban készült)Forrás: Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Itt nyomtatták a Kossuth-bankókat 

Az első pénzintézetek közé tartozott a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amelynek megalapítása már 1830-ban megfordult Ullmann Móric nagykereskedő fejében, ám a pénzintézet csak 1841-ben kezdte meg működését. Később fontos feladat hárult rá, amely híressé tette: a bank nyomtatta ki az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején a Kossuth-bankóként ismert bankjegyeket.

A bank aranykorát a századforduló utáni évtizedekben élte. 1912 végén a bankcsoport 13 tagból állt, csaknem száz jelentős iparvállalatban volt érdekeltsége, köztük a legendás Weiss Manfréd Művekben is. Az első világháború ugyan visszavetette a bank fejlődését, de utána talpra állt, és hatalmasra nőtt, mígnem ennek a pénzintézetnek is az államosítás lett a végzete a második világháború után.

Budapest V. kerület, Vörösmarty tér, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza (Gerbeaud-ház)Forrás: Fortepan/Klösz György

Az iparmágnás bank

A magyar pénzintézeti hőskor harmadik fontos szereplője a Magyar Általános Hitelbank, amely az 1867-es kiegyezés után nőtt igazán nagyra. A bank 1867-ben kezdte meg működését, és a Gründerzeit időszakában elsősorban vállalatok alapításával, hitelezési és beruházási tevékenységgel foglalkozott. Az első világháború előtti évekre jelentős cégbirodalommá nőtte ki magát: befektetéseivel jelen volt a gazdaság és az ipar szinte minden területén, továbbá érdekeltségébe tartozott másik 29 bank is.

A bank egyik elhibázott döntése volt, hogy az első világháború idején az állam háborús kiadásainak fedezésére szolgáló hadikölcsönöket jegyzett, ami súlyos pénzügyi veszteséget okozott. Az 1929-ben kirobbant nagy gazdasági világválság hatását is megérezte a pénzintézet, ekkor ismét rossz pénzügyi helyzetbe került. A második világháború időszakában ráadásul ismét beszállt a hadikölcsönök piacára, amellyel megint hatalmasat bukott. Végül ez a bank sem tudta elkerülni az államosítást.