Tudja, mire használták az első számítógépet?

Operators on a "Eniac" calculating machine, with, on the left, two reading panels. United States, 1946.

Az idősebb generációk tagjai még emlékezhetnek a tranzisztor előtti időkre, melyet az elektroncsövek uraltak, hosszú évtizedekig. Annak idején onnan tudhattuk, hogy csöves egy rádió vagy tévé, hogy bekapcsolás után nem adott egyből hangot. A korabeli rádiók 6-8 ilyen elektroncsővel működtek, a világ legelső számítógépe, még a félvezetők felfedezése előtt, viszont közel 18 ezer elektroncsővel. De vajon mihez használtak ennyi áramkört?

A történelem egyik legnagyobb újítása a számítógép felfedezése volt, melyet nem szabad összekeverni a számológéppel, aminek egészen más története van. A mai értelemben vett első számítógépet persze ne a mai asztali számítógépek mintájára képzeljük el. Az ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Computer) névre hallgató gépet még az elektroncsöves korszakban, 1938-től kezdve fejlesztették ki Philadelphiában, az Egyesült Államokban. A világ első általános célú elektronikus számítógépét, mely radikális, forradalmi újításokat tartalmazott, 1946. február 14-én mutatták be nyilvánosan.

Az ENIAC - mint később láthatóvá vált - olyan jelentőséggel bírt, mint régen a kerék felfedezése.

A ráépülő számítógépes forradalom hatalmas új ipari infrastruktúrákat, új óriásvállalatokat és hihetetlen mennyiségű és minőségű információk hétköznapi elérését hozta el a 2000-es évekre.

Az ENIAC egy mérnökökből és tudósokból álló csoport ötlete és alkotása volt a Pennsylvaniai Egyetemen. A találmány hátterében John W. Mauchly, a Penn's Moore Villamosmérnöki Iskola 38 éves professzora és J. Presper Eckert, kreatív mérnök volt, aki 22 éves diplomás hallgatóként állt össze Mauchlyval.

Abban a korban a tudományos világ még egészen más koncepció alapján működött, így a „mechanikus számítógépek" képességeinek kibővítését kerekekkel és tárcsákkal képzelte el.

A valódi általános célú digitális elektronikus számítógép koncepciója egy komoly ugrást jelentett ezekhez képest.

Mauchly 1935-ben kezdett el bütykölni használt elektroncsövek megvásárlásával, hogy saját pénzéből építse meg az áramköreit. Elsődleges célja a kódok feltörése módszertanának kidolgozása volt, utat mutatva a titkosított üzenetek dekódolásához. A szakember erőfeszítései arra irányultak, hogy egy teljesen elektronikus számítástechnikai gépet alkosson, bármilyen típusú matematikai probléma megoldására. Ez elég merész kihívás volt, hiszen

minden problémát az elektromosság sebességével kellett kiszámítani úgy, hogy kizárólag áramot használjon, mozgó alkatrészeket, így mozgó vezérlést vagy mozgatva tárolt adatokat ne.

Egy fiatal diplomás hallgató, Eckert 1941-es csatlakozásával alkották meg közösen az ENIAC-ot. Mauchly inkább az elméletet alkotta meg, míg Eckert az áramköröket építette meg, hogy az ötlet meg is valósulhasson.

Így nézett ki a világ első számítógépe, az ENIAC, de ez csak egy részlete a teljes berendezésnek Forrás: shutterstock

A konkrét cél - a hadsereg bekapcsolódásával - egy olyan gyors számítógép kifejlesztése volt, amivel

bonyolult katonai – például bombázási, tüzérségi – feladatok számításait lehetett elvégezni.

A több mint 30 méter hosszú, 1 méter széles és 3 méter magas, 140 kilowatt energiát fogyasztó számítógép 17.468 elektroncsővel, 7200 kristálydiódával, 1500 relével működött, de része volt még 70 ezer ellenállás és 10 ezer kondenzátor is.

Az ENIAC másodpercenként 5000 műveletet volt képes végrehajtani, vagyis tényleg az elektromos áram sebességével dolgozott.

Ez azért volt lehetséges, mert a számokat elektronokban "tárolták", nem pedig papírszalagban, forgó dobokban vagy lyukkártyákban. A számítási egységek is mind ilyen sebességgel működtek, mozgó alkatrészek nélkül. Az ENIAC alaptípusának ára 468 ezer dollárba (mai árfolyamon 140 millió forintba) került

Az ENIAC számítógépterme 1946. február 16-án New Yorkban, két nappal a nyilvános bemutatása után Forrás: APA-PictureDesk via AFP/New York Times Photo / ÖNB-Bildarchiv / picturedesk.com/New York Times Photo

A gép 0,2 milliszekundumnyi idő alatt tudott összeadni és kivonni, a szorzás elvégzésére 3 milliszekundumra volt szüksége, míg az osztás volt számára a legnagyobb falat a maga 30 milliszekundumos idejével. Az ENIAC a mai, általános kettes számrendszer helyett tízes számrendszert használt, a programot lyukkártyákon tárolták.

Az ENIAC azonban nem csak a négy alapműveletre volt képes, hanem még

háromdimenziós, másodfokú differenciálegyenletek megoldására is.

Így kerülhetett sor a főként ballisztikai számítások használatára.

Az ENIAC használat közben 1946-ban, előtte a korabeli operátorok Forrás: Roger-Viollet via AFP/© Jacques Boyer / Roger-Viollet/Jacques Boyer

A világ első számítógépét 1947-ben szállították át a hadsereg marylandi telephelyére, és 1947. július 29-től folyamatosan itt működött tovább, összesen csaknem tíz évig. Végül 1955. október 2-án kapcsolták le végleg, addigra ugyanis már teljesen új szelek fújtak a számítógépek világában.

Miután Mauchly és Eckert elhagyta a Pennsylvaniai Egyetemet, megalapították az Electronic Control Company-t, és az ENIAC-n dolgozó mérnökök közül sokan csatlakoztak hozzájuk. A kezdéshez kölcsönt vettek fel a családtól és a barátoktól, elsősorban Eckert apjától kaptak 25 ezer dollárnyi hitelt. A csapat lelkes volt, hosszú órákat dolgozott, bár a fizetésük néha lecsökkent, esetenként pedig el is maradt.

Furcsa módon annak idején egyetlen bank vagy befektetési társaság sem volt látott fantáziát bennük, így nem juttottak forrásokhoz.

Eckert és Mauchly egy igazi kereskedelmi célú számítógépet szeretett volna kifejleszteni, melyet UNIVAC-nak hívtak. Amikor szerződést kötöttek a hadsereggel, a haditengerészettel és a légierővel az UNIVAC gépekről, megváltoztatták a vállalat nevét az Eckert Mauchly Computer Company – EMCC névre, és további finanszírozási igénnyel léptek fel. Tapasztalataik, tudásuk és képességeik ellenére abban az időben nagyon nehéz volt egy induló vállalkozás létrehozása. A katonai biztonság miatti aggodalmak, és egyes katonai tanácsadók elutasító hozzáállása nagyon megnehezítette Eckert és Mauchly céljainak elérését.

Végül szerződéseket kötöttek az első kereskedelmi forgalomban kapható, teljesen programozható elektronikus számítógép megépítésére. Az első UNIVAC-ot 1951-ben juttatták el a Népszámlálási Irodához és végül 46 UNIVAC I gépet építettek és szállítottak a következő években.

Rövid ideig az UNIVAC foglalta el a digitális elektronikus számítógépes rendszerek piacának legnagyobb részét. Ezek a rendszerek évekig működtek, életük átlagosan kilenc év volt. Az utolsó gép 1970-ben még alkalmazásban volt, a Népszámlálási Iroda pedig tizenkét évig használta az 1951-es gépet.

A finanszírozás mindig problémát jelentett az EMCC számára.

Még az IBM korabeli vezére, Tom Watson sem látott nagy piacot a számítógépben.

A konkurens Remington Rand 1950 februárjában vásárolta meg az EMCC-t egy hosszabb tárgyalássorozat során, amelyet Mauchly végül - egyéb választási lehetőség híján - elfogadott.

A számítógép feltalálásának nettó bevétele Eckert és Mauchly esetében 34 ezer dollár volt, plusz a szabadalmak és know-how jövőbeni jogdíjának 25 százaléka.

Philadelphiában a számítógépipar végül leépült, és mára a világ számítógépes fővárosa a kaliforniai Szilícium-völgy lett, mely az UNIVAC építésének korában csak egy zöldellő gyümölcsös legelő volt. A Szilícium-völgy kifejezés csak 1971-ben kezdett jelent meg az újságokban, amikor szilíciumalapú chip- és számítógép-vállalatok, például Intel, Fairchild és mások virágozni kezdtek a környéken.