A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) közel 160 éves múltra tekinthet vissza, elődje, az 1864-ben alapított Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) hosszú évtizedeken keresztül Európa egyik vezető börzéjeként működött. Míg az első világháborút kisebb kihagyásokkal sikeresen átvészelte a tőzsde, Budapest ostromával 1944-ben bezártak egy időre a kapui. A második világháború végeztével újraindították a tőzsdei kereskedést; az államosításokat azonban már nem élte túl a börze, a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét 1948-ban hivatalosan is feloszlatták. A BÉT 2020-ban kerek évfordulót ünnepelt, ugyanis a tőzsdei kereskedést 30 esztendővel ezelőtt élesztették újjá Magyarországon. Bemutatjuk a magyar tőzsde fordulatokban gazdag történetét.

Az első álmos éveket komoly fellendülés követte

A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. Az előkészítő bizottságot Kochmeister Frigyes vezette, akit az intézmény első elnökévé is választottak (1864-1900).

Az intézmény először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját, a Gabonacsarnokot, felvette aBudapesti Áru- és Értéktőzsde nevet és ezen a néven 80 éven át Európa egyik vezető tőzsdéjeként működött.  

Az induláskor, 1864-ben 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek a börzén. Néhány álmos év után az igazi fellendülés 1872-ben jött el. Ebben az évben 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság alapszabályát hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter, majd papírjaikat bevezették a tőzsdére.

A Budapesti Áru- és Értéktőzsde székháza a Wurm utca és a Mária Terézia utca sarkán. A felvétel 1880-1890 között készültForrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

A pesti tőzsde 1873-ban elköltözött, 1905-ig új székhelyét a Wurm (ma: Szende Pál) és Mária Terézia (ma: Apáczai Csere János) utca sarkán található épületbe tette át, majd ezt követően a Szabadság téri Tőzsdepalotába vándorolt (1905-1948).

Az első igazi krach 1873 májusában rázta meg a pesti tőzsdét. A tőzsdeválság után másfél évtizednek kellett eltelnie, mire a hazai befektetők újra hajlandóak voltak részvényeket vásárolni.

Az 1890-es évek elején ismét látványos hosszperiódus következett, ami egyrészt a millenniumi éveket jellemző általános beruházási lázzal, másrészt a nemzetközi tőzsdei trendekkel függött össze. A magyar börze nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték.

Ekkortól a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek. A kapcsolattartás fő eszköze ezekben az években már az új találmány, a telefon volt.

Soha nem látott hosszt indított el a II. világháború

A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500-féle értékpapírral kereskedtek a hazai tőzsdén, az éves forgalom 1913-ban elérte az egymillió darabot, a Budapesti Giro- és Pénztáregylet forgalma pedig 2,7 milliárd koronára rúgott. Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült: az 1875-ös évi 400 ezer tonna után a századfordulón már egymillió, a világháború előtt csaknem másfélmillió tonna gabona fordult meg a tőzsdén. A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.

A Magyar Televízió (MTV) volt székháza, az egykori Tőzsdepalota a Szabadság térenForrás: MTI/Bruzák Noémi

Az I. világháború kontinensünk számos országához hasonlóan Magyarországon is a tőzsde bezárását hozta 1914. július 27-én, ám ez a kereskedésnek nem vethetett gátat. Az alkuszok a háború alatt is folytatták az üzletelést, a részvényárak pedig 1914-től masszív emelkedést mutattak. 1918-ban már 7,2 millió papír cserélt gazdát.

A világháborút követően kialakuló vágtató inflációs környezet rendkívüli magasságokba emelte a tőzsdei forgalmat, aminek csak az új pénznem, a pengő 1925-ös bevezetése vetett véget. Az 1929 októberi New York-i tőzsdekrach előtt egy rövid periódustól eltekintve a magyar tőzsde pangott. 1931. július 14-én a BÁÉT-et ismét bezárták az előző nap elrendelt német bankzárlat és a kontinens bankjainak többségére kiterjedő pénzügyi összeomlás miatt.

A működés csak 1932 áprilisában indult meg, először a kötvények, majd a 18 legnagyobb forgalmú részvény kereskedésével. A fellendülés csak a válságból való kilábalás után, 1934-ben kezdődött meg, majd 1936-ban tetőzött.

A Bank Center irodaház bejárata az V. kerületi Szabadság téren: napjainkban ez a Budapesti Értéktőzsde központjaForrás: MTI/Juhász Gábor

Magyarország második világháborús hadba lépése a tőzsdén soha nem látott mértékű hosszt indított el, különösen a nehézipari, hadiipari papírok kurzusa emelkedett több száz százalékkal. 1942-ben a kormány megszigorította a BÁÉT alapszabályát, megtiltotta a részvények magánforgalmát, bejelentési kötelezettséget írt elő a részvényportfóliókra és maximálta a napi árfolyam-elmozdulást. A tőzsde azonban egészen Budapest ostromának kezdetéig, 1944 december közepéig működhetett.

Három évtizede indult újra a hazai tőzsde

A II. világháborút követő hiperinfláció idején élénk magánforgalom, valóságos valuta- és aranytőzsdei kereskedés zajlott, részben a romos tőzsdeépületben, részben pedig a környező kávéházakban. A tőzsdét hivatalosan 1946 augusztusában, a forint augusztus 1-jei bevezetésekor nyitották meg ismét.

1990-ben indult újra a kereskedés a Budapesti ÉrtéktőzsdénFotó: Szabó Gábor - Origo

Mivel a korábban kibocsátott, koronában és pengőben jegyzett kötvényekre senki sem teljesített kifizetéseket, a részvénytársaságok pedig a háborús veszteségek miatt nem fizettek osztalékot, az árfolyamok rendületlenül estek. Végül két hónappal a magyar ipar nagyobbik részét érintő államosítás után, 1948. május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, annak a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát pedig állami tulajdonba vette.

Innentől kezdve hosszú évtizedeken keresztül tartó tetszhalott állapot vette kezdetét az értékpapírpiacon, amely csak az 1980-as években született újjá Magyarországon. A pesti tőzsdén pedig a rendszerváltást követően, 1990. június 21-én indult újra a kereskedés.

Jubileumi tőzsdei kiadvány
Ünnepi tőzsdekönyv publikálásával zárta a jubileumi évét a Budapesti Értéktőzsde. A fotókkal gazdagon illusztrált "Tőzsdekönyv 2020 – a Budapesti Értéktőzsde három évtizedes története" című kötet részletes betekintést nyújt az idén újjáalapítása 30. évfordulóját ünneplő BÉT történetébe.

A keményfedeles, vászonkötésű, közel 230 oldalas Tőzsdekönyv 2020 minden eddiginél átfogóbb módon foglalja össze a magyar tőzsdetörténet több korszakát, valamint a Budapesti Értéktőzsde, illetve jogelődje, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetét, rámutatva a tőzsde egyes történelmi korok adta lehetőségeire, nehézségeire, gazdaságban betöltött szerepére.

Az azóta eltelt 30 év bővelkedett az eseményekben: az indulás utáni első aranykort követte az orosz válság az évtized végén, azután a tőzsde osztrák tulajdonba került, majd jött a 2008-as gazdasági és pénzpiaci krízis, illetve az azt követő kilábalás. Napjainkhoz közelítve fontos esemény volt, amikor a BÉT ismét hazai kézbe került, és ennek nyomán, a 2016-2020-as időszakban új piacfejlesztési stratégiát dolgoztak ki és hajtottak végre.

A BÉT tavaly egy több éve tartó emelkedő periódus után ismét sikeres időszakot zárt: a kedvező novemberi teljesítményt követően a december is erős lett, és a BUX index 8,6 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest, amivel a BÉT lényegében maga mögött hagyta a pandémia okozta válságot. Az index nagyjából visszatért a járvány előtti szintekre, az összesített éves részvényforgalom pedig jócskán felülmúlta az előző évit, ezen belül decemberben 249 milliárd forint volt a részvényforgalom, ami napi 12,4 milliárdos átlagot jelent.