2020 harmadik negyedévében a folyó fizetési mérleg egyenlege az utóbbi három év legnagyobb negyedéves többletét mutatta, aminek hatására a külső finanszírozási képesség – jelentősen meghaladva a 2019-es szintet – a GDP 2,4 százalékára emelkedett. A nettó FDI-beáramlás folytatódása mellett az ország nettó külső adóssága a GDP 7,4 százalékára csökkent. A devizatartalék továbbra is jelentősen, 10 milliárd eurónál nagyobb mértékben haladta meg a rövid külső adósságot - derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből.

A gazdaság négy negyedéves folyó fizetési mérlegének hiánya a GDP 0,2 százalékára csökkent 2020 harmadik negyedévében, míg a külső finanszírozási képesség a GDP 2,4 százalékára emelkedett. A külső egyensúlyi mutatók javulásához a reálgazdasági oldal mindhárom tényezője hozzájárult.

A külkereskedelmi többlet emelkedésében a külső kereslet és az ipari termelés felfutása melletti exportnövekedés, illetve a belső kereslet mérséklődése és a cserearányok további javulása miatt visszafogottabb import is szerepet játszott. A külföldi tulajdonú vállalatok alacsonyabb nyereségének hatására folytatódott a jövedelemegyenleg hiányának csökkenése, míg az emelkedő EU-támogatás a transzferegyenlegen keresztül javította a gazdaság külső egyensúlyi helyzetét.

A finanszírozási adatok alapján a harmadik negyedévben is folytatódott a nettó FDI-beáramlás, miközben a nettó külső adósságmutató a GDP 7,4 százalékára csökkent. A devizatartalék a rövid külső adósságnál nagyobb mértékben emelkedett, így a devizatartalék továbbra is jelentősen (10 milliárd eurót meghaladó mértékben) meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.

IllusztrációFotó: Polyák Attila - Origo

A finanszírozási képesség emelkedése döntően a magánszektor magas finanszírozási képességéhez köthető, miközben az államháztartás hiánya – a járvány elleni védekezés, a gazdaságvédelmi intézkedések és a csökkenő adóbevételek miatt – tovább emelkedett. A fogyasztás mérséklődése és az óvatossági motívumok erősödése továbbra is magasan tartja a lakosság pénzügyi megtakarítását, azonban a harmadik negyedévben a vállalatok finanszírozási igénye is jelentősen csökkent.