A törlesztési moratórium alatt – egyes téves hírekkel ellentétben – nem nő váratlanul az ügyfelek terhe. A moratórium időszakára eső kamatot nem számítják hozzá a tőketartozáshoz, az a futamidő megnyújtásával évente egyenlő részletekben fizetendő meg. A havi törlesztő a moratórium miatt nem nő meg, ugyanannyi marad, mint amekkora a moratórium nélkül lenne annak lejárta után. A moratóriumot a nehéz helyzetű lakossági és vállalati ügyfelek vették igénybe nagyobb arányban, akik közül sokaknak ez az egyetlen mentőöv - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből.

A nehezebb életkörülmények között élő, és rosszabb anyagi helyzetű, sérülékenyebb lakossági ügyfelek másokhoz képest nagyobb arányban vették, veszik igénybe a kormányzat által 2021 június végéig meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriumot – világított rá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi Stabilitási jelentésében, többek között egy több tízezer fős lakossági felmérés, illetve a banki adóslista (KHR) és az adóhatóság (NAV) adatai alapján.

Ezen statisztikák szerint a moratóriumot igénybe vevők közül magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségűek, kisebb méretű településen élők, álláskeresők vagy éppen a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya azokhoz képest, akik nem veszik igénybe a fizetési stopot. A moratóriummal élő háztartások anyagi körülményei is rosszabbak: jóval többen vannak köztük alacsonyabb jövedelműek, illetve csak kisebb megtakarítással rendelkezők. Ezzel szemben az e lehetőséggel nem élők közül arányosan többeknek van magasabb keresete vagy egyéb rendszeres bevétele, és többet is tudtak félretenni korábban.

A vállalkozások esetében a kisebb cégek (például a mikrovállalkozások) a nagyobb társaságokhoz képest nagyobb arányban veszik igénybe a moratóriumot. Emellett a forinthitelesekhez képest jóval több devizahiteles cég élt a fizetési felfüggesztés lehetőségével, és más iparágakhoz képest nagyobb arányban vesznek részt a moratóriumban a sérülékeny ágazatokban működő vállalatok is.

IllusztrációFotó: Szabó Gábor - Origo

 

Az MNB közleménye leszögezi:

a jogszabályok szerint a kormány 2020 decemberi döntése alapján meghosszabbított moratórium lejárta (2021. június 30.) után az ügyfél törlesztőrészlete ugyanannyi lesz, mint amennyit a fizetési stop nélkül fizetett volna annak lejáratát követően.

Egyedül a változó kamatozású hitelek törlesztője módosulhat, ez azonban a moratóriumtól teljesen független. A nemfizetés időszakára eső felhalmozódott kamatot a hitelintézeteknek tilos a tőketartozáshoz csapni, azt tehát nem tőkésíthetik (nem lesz kamatos kamat). Ezt a kamatot ehelyett az ügyfelek a futamidő arányos meghosszabbításával, havonta egyenlő részletekben fizethetik meg pénzügyi intézményüknek.

Az MNB kiemeli továbbá:

a fizetési stop igénybevétele, vagy a fizetés folytatása nem egyszeri, visszavonhatatlan döntés. Ha például az élethelyzete valakinek kedvezőbbre fordul, bármikor lehetősége van a fizetés folytatására, kedvezőtlen fordulat esetében pedig a moratóriumba való belépést az ügyfél idén júniusig bármikor, a pénzügyi helyzetére vonatkozó igazolások nélkül igényelheti hitelintézeténél, amennyiben a hitel folyósítására 2020. március 19-ét megelőzően került sor.