Egyre népszerűbbek a digitális valuták a világban, pedig a jegybankok többsége nem engedélyezi azok használatát. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 174 tagországában jelenleg azonban mindössze 40 jegybank engedi digitális valuta törvényes kibocsátását.

A jegybankok mintegy 80 százaléka jelenleg nem engedélyezi digitális valuták kibocsátását, 40 jegybank szerint azonban elvileg ez lehetséges, vagy nincs törvényileg kizárva. Ennek ellenére, mivel a pénzkibocsátás a központi bank adósságának egy formáját testesíti meg, annak mindig szilárd alapokkal kell rendelkeznie, hogy mentesüljön a kockázatok alól - számol be arról a Növekedés.hu a "Legális szempontból a digitális pénz igazából pénz?" című elemzés alapán. A tanulmány szerzőpárosa, Arthur Rossi és Catalina Margulis közgazdászok szerint, logikusan következik ebből, hogy bármiféle újfajta pénzkibocsátásra kerüljön is sor, annak ugyanezen feltételeknek kell megfelelnie.

Valójában tehát arról van szó, hogy a jegybankok mintegy 80 százaléka olyan szabályozási környezetben működik, ahol a törvényi szabályozás nem teszi lehetővé digitális valuták kibocsátását, vagy pedig annak keretfeltételei nem egyértelműek.

Ahhoz, hogy egy fizetőeszköz hivatalosan elismert legyen, az ország törvényeinek el kell ismernie azt, és meg kell állapítani az adott ország valutájában kifejezett értékét.

A törvényes fizetőeszköz státuszt akkor kapja meg egy valuta, ha az a lakosság többsége számára elérhető, illetve fizetni tud vele. Ezért a leggyakoribb esetben bankjegyekről és érmékről van szó.

IllusztrációForrás: Image Source/Image Source/Fotografie Klaus Ti/Fotografie Klaus Ti

Nehéz törvényes fizetőeszközzé minősíteni a digitális valutákat

A digitális valuta mindennapi használatához megfelelő technikai háttér szükséges – számítógép. mobiltelefon, tablet és internetkapcsolat –, de miután ezek megvásárlására nem kényszeríthetik az embereket, a digitális valuták törvényes fizetőeszközzé minősítése is problémás.

Ennek ellenére a fejlett országokban sok helyen használják azokat, pedig nem minősülnek törvényes fizetőeszköznek.

A digitális valuták ugyanakkor különböző formákat ölthetnek. Lehet például elszámolási alapú vagy token alapúak. Az előbbi szerint a központi bankok könyveiben nyilvántartott egyenlegeket digitalizálják, az utóbbi viszont digitális token elszámolást jelent, amely nem kapcsolódik közvetlenül a kereskedelmi bankoknak a központi bankoknál vezetett számláihoz.

Az első modell ugyanolyan régi, mint maga a központi banki tevékenység, amelyet a 17. század elején fejlesztett ki az amszterdami Exchange Bank, amelyet a modern központi bankok elődjének tekintenek. Közjogi és magánjogi jogi státusza a legtöbb országban jól kidolgozott és megértett. A digitális tokenek ezzel szemben nagyon rövid történelemmel és tisztázatlan jogi státusszal rendelkeznek. Egyes központi bankok bármilyen típusú valutát kibocsáthatnak (beleértve azok digitális formáját is), míg a legtöbb jegybank (61 százalék) csak bankjegyeket és érméket bocsát ki - nem tisztázott, hogyan, miként lenne érdemes (érdemes lenne-e) elindulni ebben a helyzetben digitális törvényes fizetőeszkötök kibocsátásával a jegybankoknak.

Másik fontos jellemző illetve kérdés, hogy csak a pénzügyi intézmények közötti pénzmozgások esetén használják azt, illetve hogy elérhető-e a nagyközönség számára is. Ezen jellemzők mentén vizsgálva viszont látható az is, hogy nem mindig egyszerű különbséget tenni kriptovaluta és digitális pénz között, már csak azért sem, mert fogalmilag a digitális pénz alá tartozik a decentralizáltan működő kriptovaluta fogalma éppúgy, mint a központi bank által felügyelt digitális valutáé.

QR-kódos fizetés okostelefonnal: nem mindig egyértelmű, mi minek számítForrás: AFP/David Ryder

Ahogy az Origo arról beszámolt, Kína például rohamléptekben halad a digitális jüan bevezetése felé, ami bár egyes vonásokban mutathat rokonságot a kriptopénzekkel, de a központi banki ellenőrzés fennmaradása miatt, a jelenlegi információk alapján, egyértelműen digitális pénznek számítana, elszámolással működne, de nem számítana kriprovalutának. Bár részleteket egyelőre ebben az esetben sem ismerni, de hasonló lehet a helyezet a digitális euróval, melynek öt éven belüli lehetséges bevezetéséről az Európai Központi Bank elnöke beszélt nemrég. Ami itt "forgalomba" kerülne, az minden jel szerint éppúgy egy központi - az EKB - ellenőrzése alatti pénz lenne, mint a hagyományos euró, nem pedig egy saját kriptuvaluta. Ugyanakkor egyelőre még itt sem tisztázott, hogy azt milyen ütemben terjesztenék ki a lakosság hétköznapi igényeinek kiszolgálására, és mennyiben kötödne csak pénzügyi elszámolások digitális megvalósításához.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kereskedelmi bankok számlákat vezetnek a központi bankjuknál, ezért hagyományos „ügyfeleiknek" minősülnek. Amennyiben a központi bankokban lakossági számlák nyitására is lehetőség nyílna, az hatalmas változást jelentene a központi bankok felépítésében, és jelentős jogi változtatásokat is igényelne.

A vizsgált 174 központi bankból csak tíz esetben nyílik ez utóbbira lehetőség - emeli ki a Növekedés.hu összeállítása.

Több a jogi természetű kérdés, mint a válasz

A jegybanki digitális pénznemek létrehozása számos más területen is jogi kérdéseket vet fel, ideértve az adó-, vagyon-, szerződés- és fizetésképtelenségi törvényeket is, valamint a fizetési rendszerek, magánélet és adatvédelem kérdéseit, illetve alapvetően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását - emeli ki az összeállítás.

Ugyanakkor az országok központi pénzintézetei előbb vagy utóbb, de egyre nagyobb figyelmet kell hogy fordítsanak ezen digitális pénzekre, eszközökre, szabályozásukra, már csak azért is, mert - ahogy az Origo megírta - a digitális valuták közé sorolható, de nem hagyományos és számos helyen nem is engedélyezett fizetőeszköznek tekinthetőkripotvaluták piaca folyamatos meneteléssel, idén először globálisan átlépte az 1000 milliárd dolláros értéket.

Azt továbbra is a bitcoin uralja, jelentőségét pedig elegendő csak a Statista grafikonjával érzékeltetni, melyen látni, hogy a kriptovaluta piaci kapitalizációja alig néhány év alatt a semmiből megközelítette a 800 milliárd dollárt:

A bitcoin mellett azonban az is jól látható, hogy a kirptopénzek lendülete nem hogy fogyóban van, hanem épp ellenkezőleg: sorra erősödnek meg a palettán szereplő eszközök.

A bitcoin vagy úgy általában a kriptovaluták piaci értékének persze nincs közvetlen összefüggése azzal, hogyan lehet, egyáltalán, lehetnek-e azok törvényes fizetőeszközök, már csak azért sem, mert nem tartoznak az országok jegybankjainak irányítása alá.

Az eszközök között, a kereskedésben látható döbbenetes értéknövekedésük mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni, hiszen a bitcoin és társai nem csak egyszerűen befektetési célpontok, hanem olyan instrumentumok, melyek ugyanakkor pénzforgalmi igénnyel jelentek meg. Azaz - mint a hagyományos valutákkal - nem pusztán kereskedeni, hanem fizetni, vásárolni is lehet azokkal (eltekintve a szabályozási körülményektől), ugyanakkor szigorúan nem összekeverendők a jegybanki szabályozás alá tartozó digitális pénzekkel.

Ugyan a kriptovalutákkal folytatott vásárlások volumene még csak a töredéke a hagyományos tranzakciókénak, ám aránya egyre növekszik, ahogy a felhasználók egyerre tekintik befektetésnek és használják pénzként a bitcoint. Például egy jelentés szerint, 2019-ben a bitcoinnal megvalósított vásárlások értéke - pontosan a pénzügyi tranzakcióinak értéke - elérte a 4 milliárd dollárt (most kb. 1200 milliárd forint). Ez persze eltörpül - például - 2018 amerikai bankkártyás vásárlásainak 3,7 ezer milliárd dolláros dolláros értékénél - áll az USA pénzügyi fogyasztóvédelmi hivatalának jelentésében -, ám jól mutatja, hogy sokan adottnak tekintik azt, hogy a kriptovaluták - illetve jelenleg a domináns bitcoin azok között - pénz is, nem csak piaci eszköz, ahogy azt egyébként mai napi ismeretlen személyazonosságú kitalálója eredetileg meghatározta. Ezt a vonatkozást szintén aláhúzza a körülmény, hogy a kriptovalutákat lopják, a kriptotőzsdék egy részét pedig több-kevesebb rendszerességgel támadják a digitális kalózok a tranzakciók eltérítésének reményében.

IllusztrációForrás: --

Ugyanakkor mindez persze, mint látható, önmagában kevés ahhoz, hogy a kriptovaluták, vagy akár a jegybankok kibocsátotta digitális pénzek ténylegesen is törvényes fizetőeszközökké válhassanak. Ahhoz, hogy „a pénz fejlődésének következő mérföldkövei legyenek", a jegybanki digitális pénznemeknek szilárd jogi alapokra van szükségük, amelyek biztosítják a zökkenőmentes integrációt a pénzügyi rendszerbe, a hitelességet és az országok állampolgárai és gazdasági szereplői általi széleskörű elfogadottságot. Nagy kérdés lehet azonban így, hogy az esetleg törvényessé váló digitális fizetőeszközök mellett, mit kezdjenek a kormányok és a nemzetközi szervezetek azokkal a pénzrendszerkkel, melyek egyik alapvetéseként a decentralizáltságáot és a hagyományos jegybanki ellenőrzéseken kívüli formát hirdették meg létrehozóik.