Az ország, amely 6 milliárd dollárt veszthet a világ egyik legnagyobb aranytartalékán

arany, bánya, bányászás
Vágólapra másolva!
Elkobozhatják Pakisztán amerikai és franciaországi ingatlanvagyonát, mivel a bíróság megkezdi egy ítélet végrehajtását, amely 5,9 milliárd dolláros büntetést szabott ki az országra egy 28 éves aranylelőhely-kitermelési szerződés visszavonása miatt.
Vágólapra másolva!

A Brit Virgin-szigetek bírósága elrendelte, hogy mérjék fel a pakisztáni állam New York-i Roosevelt Hotelben és a párizsi Scribe Hotelben lévő érdekeltségét, melyet a közép-ázsiai állam a Pakistan International Airlines Investment Ltd. (PIAIL) cégen keresztül birtokol. A vállalkozás hivatalosan bejegyzett gazdasági társaság a Brit Virgin-szigeteken. De mi vezetett ideáig?

Tíz éve kezdődött minden egy határozattal

Az ügy előzménye, hogy 2019 júliusában a Világbank által vezetett Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 5,9 milliárd dolláros bírsággal sújtotta Pakisztánt azért, mert 2011-ben visszavonta az ausztrál Barrick Gold Corporationből és a chilei Antofagasta PLC-ből álló vegyesvállalat, a Tethyan Copper Company (TCC) bányászati engedélyét.

A TCC 8,5 milliárd dollár (2500 milliárd forint) összegű kártérítést kért a Chagai Hills Exploration vegyesvállalattal kötött szerződés idő előtti felmondása miatt,

amelyet eredetileg a pakisztáni beludzsisztáni tartományi vezetés és az ausztrál Broken Hill Property (BHP) bányavállalat írt alá 1993-ban a Reko Diq bánya jogairól.

A BHP később eladta részesedését a TCC-nek, amely 2008-tól a megállapodás felmondásáig vezette a kitermelést.

A hatalmas arany- és rézkészleteiről ismert Reko Diq bánya a világ ötödik legnagyobb aranykészletével rendelkezik.

A bánya Chagai terület sivatagi részén, Északnyugat-Beludzsisztánban található, közel az iráni és az afganisztáni határhoz.

A bánya éves termelését 200 ezer tonna rézre és 250 ezer uncia aranyra becsülik 600 ezer tonna kibányászott anyagból. A TCC értékelése szerint a bányák éves termelése értékben körülbelül 1,14 milliárd dollár (335 milliárd forint) a rézre, és 2,5 milliárd dollár (736 milliárd forint) az aranyra vonatkozóan,

vagyis átszámítva összesen évi nagyjából 1000 milliárd forintról van szó.

A TCC számításai szerint a bánya 55 éves élettartama alatt a teljes eredmény 200 milliárd dollárra (58 840 milliárd forintra) is felkúszhat, ami bár nagyon magas, így is jóval kevesebb, mint a független becslések szerinti 500 milliárd dolláros (147 100 milliárd forintos), elképesztően magas érték.

Megkezdődik a bírósági harc

Az ausztrál bányavállalat először 2012-ben keresett bíróságot a bányászati hatóságok döntése ellen. A bíróság a Pakisztán és a TCC közötti vita kapcsán lefolytatott eljárásában az ausztrál cég javára döntött az ügyben 2017-ben, majd 2019-ben 4,08 milliárd dolláros büntetést (1200 milliárd forint) és 1,87 milliárd dolláros kamatbüntetést (550 milliárd forintot) szabott ki Pakisztánra. Az ügy valamennyi részletét a bíróság még nem ismertette a nyilvánossággal.

Amikor a TCC felkereste a pakisztáni Legfelsőbb Bíróságot 2019 novemberében a bíróság ítéletének érvényesítése érdekében, a pakisztáni hatóságok felléptek annak érdekében, hogy felfüggesszék az óriási bírságot, amely akkoriban Pakisztán bruttó hazai termékének (GDP) közel 2 százalékát tette ki.

"A kormány folytatja a társaság által kezdeményezett eljárást bármely joghatóság alatt, és megerősíti elkötelezettségét a nemzeti vagyon védelme érdekében, bárhol is legyen az" - áll a legfőbb ügyészség közleményében.

A nyílt színi fejtésű Reko Diq bánya képe Pakisztánban

A TCC honlapjáról az derül ki, hogy a Reko Diq bányászati projekt Pakisztán konfliktussal terhelt Beludzsisztán tartományában egy világszínvonalú, nyílt színi réz és arany aknabánya építését és üzemeltetését indította el, körülbelül 3,3 milliárd dolláros (971 milliárd forintos) költséggel. A Pakisztánnal kötött 1998-as megállapodás szerint a társaság 55 évig bányászhatta volna a Reko Diq arany- és ásványkészleteit.

A projekt azonban 2011 novemberében elakadt, amikor a beludzsisztáni bányahatóság visszavonta a TCC bányászati jogát azzal az indokkal, hogy a vállalat „nem átlátható" módon kötötte meg a szerződést.

A kormány azt állította, hogy a szakértők a TCC megvalósíthatósági jelentését nem találták kielégítőnek, mondván, hogy az nem tartalmaz részleteket a kitermelt nemesfémek feldolgozásával kapcsolatban.

A kormány - a TCC állítása szerint - köteles volt irányítani és finanszírozni a kitermelt fémek feldolgozó finomítóját, amelyre a társaság nem tervezett büdzsét. A cég addigra már mintegy 220 millió dollárt (64,7 milliárd forintot) fektetett be Reko Diq bányába.

A pakisztáni bíróságok másként látják a helyzetet. A pakisztáni Legfelsőbb Bíróság az akkori főbíró, Iftikhar Muhammad Chaudhry vezetésével 2013 januárjában érvénytelennek nyilvánította a kutatási megállapodást, mert úgy ítélték meg, hogy az ellentétes az ország törvényeivel.

A döntés után a főbíró fiát, Dr. Arsalan Iftikhart a Balochistan Investment Board (BIB) alelnökévé tették. Arsalan, aki akkoriban orvos volt, a Reko Diq projektbe való befektetés céljából kapta meg a feladatot.

Syed Naveed Qamar, a Pakisztáni Néppárt vezető parlamenti képviselője, a Számviteli Bizottság (PAC) tagja úgy nyilatkozott, hogy szerintük semmi baj nincs a szerződésekkel vagy azok végrehajtásával. A probléma akkor kezdődött, amikor az igazságszolgáltatás közbelépett és a Legfelsőbb Bíróság semmisnek nyilvánította a megállapodást.

A kormány elszámoltathatósági és nyomozó ügynökségei, amelyek gyakran lépnek fel a politikai ellenfelekkel szemben, úgy döntöttek, hogy kivizsgálják az ügyet,

amelyet egyesek Pakisztán történelmének egyik leggyanúsabb ügyletének tekintenek.

Elemzők és megfigyelők azt állítják, hogy a politikai és katonai hierarchiában sikerült elrejteni, hogy ki volt a felelős a törvényszék döntése által okozott óriási nemzeti veszteségért.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Pakisztán államának kell nyögnie a kifizetést

Qamar elmondta, hogy a parlament már 2018 januárjában úgy ítélte meg, hogy valószínűleg hatalmas pénzbírság sújtja majd Pakisztánt a Reko Diq bányászati ügyben, melyet az egymást követő beludzsisztáni tartományi kormányok rosszul kezeltek.

A PAC megkérdőjelezte a tartományi kormányok illetékességét az ausztrál vállalat tulajdonjogának engedélyezésében, annak ellenére, hogy az eredeti megállapodás nem szabályozta ezt.

Qamar elmondása szerint a beludzsisztáni bányaügyekért felelős vezető hivatalnok 2018-ban arról tájékoztatta a PAC-ot, hogy az ICSID eljárásai végső stádiumban vannak, így a károkról szóló döntés hamarosan várható.

- állította.

Qamar elmondta azt is, hogy a PAC a döntéshozatal alapján igyekezett azonosítani a veszteségekért felelős személyeket és intézményeket. Egyelőre a pakisztáni állam viseli majd a hatalmas költségeket, többek között az esetleges külföldi vagyonelkobzások révén.

Forrás: Asiatimes.com