A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 500 ezer volt tavaly decemberben, 4 ezerrel több, mint az előző hónapban és 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal volt magasabb a novemberinél és 1,2 százalékponttal az egy évvel korábbinál - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Átvészelte a második hullámot a munkaerőpiac

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,4 százalék volt, ami a novemberi értéknél 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt, az előző év decemberit pedig kismértékben, 0,2 százalékponttal meghaladta.

Az október-decemberi három hónapos időszakban, azaz a tavalyi negyedik negyedévben, a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 482 ezer volt, 0,8 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma némileg, 0,1 százalékkal nőtt, miközben a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 16 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 25 ezerrel csökkent. A 15-64 évesekre jellemző foglalkoztatási ráta 70,2 százalék volt. 

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta Magyarországon 75,7 százalék volt, a férfiaknál 83,8, a nőknél 67,5 százalékos. 

2020-ban a foglalkoztatottak létszáma összességében 52 ezerrel volt alacsonyabb, mint az előző évben, átlagosan 4 millió 460 ezer volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma éves átlagban 16 ezerrel, a magukat közfoglalkoztatottnak vallóké 19 ezerrel, míg a külföldi telephelyen munkát vállalóké 16 ezerrel volt alacsonyabb, mint az előző évben.

Dolgozó egy szoftvercég budapesti gyártócsarnokábanForrás: MTI/Máthé Zoltán

Novemberhez képest a munkanélküliek száma 10 ezerrel nőtt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a munkanélküliek száma 59 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal volt magasabb.

A tavalyi negyedik negyedévben a 15-74 éves munkanélküliek száma 41 ezerrel, 197 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,9 százalékponttal, 4,2 százalékra emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 21 ezerrel, 103 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4 százalékra nőtt, míg a munkanélküli nők száma 20 ezerrel, 94 ezerre nőtt, a munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal, 4,5 százalékra emelkedett. 

2020-ban a 15-74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 38 ezerrel több volt, mint az előző évben, 198 ezret tett ki, míg a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos értéke 0,9 százalékponttal volt magasabb 2019 átlagánál. 

A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 18 ezerrel, 104 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett.

Stabil a magyar gazdaság szerkezete

A magyar gazdaság szerkezete stabil a foglalkoztatás szempontjából, a 4,5 millió munkavállaló foglalkoztatása komoly munkaerőpiaci teljesítmény"  - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán a KSH adatait kommentálva.

Bodó Sándor elmondta, hogy  a munkaerőpiacon nagy volt a hullámzás, míg korábban alig lehetett szakképzett munkaerőt találni, a vírus megjelenése után rövid idő alatt 5 százalék felé ment a munkanélküliségi ráta, az év végére a kiegyenlítődés megtörtént. 

Megjegyezte, hogy számolni kell a munkaerőpiac időszakos hatásaival is, télen több ágazat kevesebb munkaerőt tud foglalkoztatni, továbbá elmaradtak a sok embert foglalkoztató nagyobb rendezvények, karácsonyi vásárok, emellett jó néhány ágazat - például a turizmus, vendéglátás, szolgáltató szektor - nehéz helyzetbe került.

Az államtitkár kiemelte: a kormány segíti a foglalkoztatást; a bevált programok között említette például az ágazati bértámogatást, a kutatás-fejlesztés, innováció területén nyújtott segítséget. 

Úgy fogalmazott, hogy ami most befektetés, az a jövőben napi haszon lesz, az itthon tartott elméleti ismeretek és szakemberek a következő hónapokban, években a magyar gazdaság növekedésének alapját fogják képezni.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kitért arra is, hogy a munkaerőpiacon vannak nehezen elhelyezkedő csoportok is. Ilyenek például a fiatalok, bár foglalkoztatási mutatójuk európai uniós viszonylatban kedvező, a 25 év alatti fiatalok számára külön támogatási program fut. Nehéz elhelyezkedniük a 8 általános, vagy az alatti végzettségűeknek is, ezért az őket foglalkoztató munkáltatóknak támogatást tudnak biztosítani. "Egyre inkább elvárás az is, hogy a munkahelyeken történő átképzéseket is segíteni lehessen" - tette hozzá.

IllusztrációForrás: Dudar Szilard

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint összességében igen ellenállónak bizonyul a magyar munkaerőpiac a második hullám idején a tavaly év közepi állapottal összevetve, az elsődleges munkaerőpiacon elérte a válság előtti szintet a foglalkoztatottság. Várakozásuk szerint idén 4 százalék lehet a munkanélküliség. 

A munkaerő-kereslettel láthatóan nincs probléma, amit az is jelez, hogy egy közelmúltbeli felmérés alapján a hazai vállalatok 5 százaléka számol leépítéssel, míg 44 százalékuk növekedéssel kalkulál 2021-re. Szektoriális átrendeződés természetesen érezhető, a mezőgazdaságban, építőiparban, egészségügyben, iparban közel 20 százalékkal növekedett a meghirdetett állások száma, míg az üzleti támogató központok, ügyfélszolgálat és vendéglátás területén látványosan csökkent. A második hullámhoz kapcsolódóan ismét látszik némi leépítési hullám egyes ágazatokban, viszont aki elveszti az állását, az láthatóan talál másikat, ha nem is feltétlen az eredeti iparágában. 

Horváth András úgy véli: a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium mind érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez, és ahhoz, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci válság jelentősen kisebb amplitúdójú, mint az egy évtizeddel korábbi, amikor elérte a 700 ezret a munkanélküliek száma.