A kormány első körben már 6000 milliárd forint gazdaságfejlesztési forrás felhasználásáról döntött a Gazdasági újraindítási akcióterv keretében – mondta a Magyar Nemzetnek György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerint a járványhelyzet megmutatta, hogy csökkenteni kell a gazdasági kiszolgáltatottságot.

A vendéglátószektorról az interjúban elhangzott, hogy egyre nagyobb a feszültség, ám György László szerint mindenki akkor cselekszik bölcsen, ha figyelembe veszi, hogy egy olyan járvány közepén járunk, ami veszélyezteti az emberek életét. Egy elhamarkodott nyitással az eddig elért eredményeket kockáztatnánk. A kormány is érzékelte a nehézséget, hogy a vendéglátósok lassan jutnak hozzá az állami támogatáshoz, és mindent megtesz a kifizetések felgyorsítása érdekében. A kérelmek hetven százalékát már elbírálták, a kormányhivatalok naponta egy-másfél milliárd forintot fizetnek ki, ami a következő napokban tovább gyorsul. 

Decemberben négy és fél millió ember dolgozott, ami azt mutatja, hogy az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatás elérte a válság előtti szintet. Vagyis a magyar munkanélküliségi ráta arányaiban feleakkora, mint az uniós átlag.  Ez elsősorban a vállalkozások bölcsességének köszönhető, mert sokan közép- és hosszú távon gondolkodnak. Azt se felejtsük el, hogy hazánkban az elmúlt harminc évben a bérek és a foglalkoztatottság szempontjából a járvány előtti három év volt a legjobb, ami több ágazatnak is óriási fellendülést hozott. Ez kellő alapot adott a nehezebb időkre. Ezenfelül a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései támogatást biztosítanak a bajba került vállalkozásoknak. Segít a hiteltörlesztési moratórium, ahogy a kedvezményes hitelek és a bértámogatás is. A foglalkoztatásnak támaszt ad a beruházásösztönzés, a kormány mintegy 920 milliárd forintnyi beruházástámogatásról döntött 2020 márciusa, tehát a veszélyhelyzet meghirdetése óta, ami közel 2000 milliárd forintnyi fejlesztés megvalósulásához járul hozzá.

Egy friss statisztikai adat szerint, amit az ENSZ illetékes szerve ismertetett a minap: amíg a világban 42 százalékkal csökkent, addig nálunk 140 százalékkal emelkedett a külföldi működőtőke-beáramlás 2020-ban. A válság kellős közepén, amikor szinte mindenhol visszaestek a befektetések, Magyarországon ennek az ellenkezője történt, illetve történik.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkáraForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ez többek között annak a befektetésbarát környezetnek köszönhető, ami az elmúlt tíz évben létrejött hazánkban. A magyar munkaerőpiac pedig ennek hatására nem került válságba, hanem átrendeződött. 

A munka- és tudásalapú társadalomban hiszünk - folytatta György László -, és azt is építjük 2010 óta. Ezért ingyenes ma Magyarországon a szakmaszerzés, ezért alakították át és tették mérhetővé a felnőttképzési rendszert, ezért adnak ösztöndíjat a szakképzésben tanuló diákoknak, és ezért indítottak egy nyolchetes ingyenes informatikai alapozó képzést a járvány alatt, amelyet kilencezren végeztek el sikeresen. Ezért hozták létre azt a törvényt is, amely lehetővé teszi: ha külföldiek magyar tulajdont akarnak vásárolni, megbizonyosodhatunk arról, hogy nem pusztán piacszerzés a cél, hanem a fejlesztés. 

A kormány első körben már 6000 milliárd forint gazdaságfejlesztési forrás felhasználásáról döntött a gazdasági újraindítási akcióterv révén.  Dimenzióváltásban vagyunk, a források ezt támogatják, hiszen a válság egyben lehetőség is. Előretört a digitalizáció, megnőtt a zöldgazdaság szerepe. A patriotizmus is felértékelődött, amitől korábban külföldön sokan hidegrázást kaptak. Mindemellett a járványhelyzet megmutatta, hogy csökkenteni kell a gazdasági kiszolgáltatottságot, és meg kell védeni a saját termelőinket. 

Akik elvesztették az állásukat, piacukat, azokat a minden vállalkozásnak elérhető gazdaságvédelmi intézkedéseken túl külön segítik. György László ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy turizmusfejlesztésre közel 300 milliárd forintot szántak a múlt évben, tehát nem lehet azt mondani, hogy magára hagyták volna az ágazatot. A kisebb szállásadókat a Kisfaludy-programmal támogatták, amellyel több ezer családi vállalkozás jutott felújítási forráshoz. Az ágazati bértámogatás is segítség, hiszen a bejelentett bér kétharmadát átvállalja az állam. A kiszállított ételek áfáját öt százalékra csökkentették. Végezetül mindenkit arra biztatott, hogy tartson ki, amihez sok segítséget adott, és ad a továbbiakban is a kormány.