Már az elmúlt évtizedben hatalmas lehetőséget jelentett a magáncégek számára, hogy elkezdhettek saját műholdakat fejleszteni, és azokat később a magasba juttatni. A világűr ezzel megnyít a technológiai óriások előtt, ami óriási üzleti előnyökkel jár, és még nagyobb lehetőségekkel kecsegtet. A szektort egyelőre még a nagyobb cégek uralják, azonban sorra jönnek föl a kisebb kihívók.

A Richard Branson által vezetett Virgin Orbit is csatlakozott azoknak a technológiai cégeknek az egyre bővülő listájához, amelyek műholdakat küldenek föl a világűrbe. A vállalatok növekvő érdeklődése pedig nem is meglepő. Az űrszektor ugyanis egyre hatalmasabb üzleti lehetőséget jelent, a költségek csökkenésével pedig egyre több cég tud beszállni – írja a BBC összefoglalója.

Az űrszektor azonban még mindig csak kevesek iparága. Napjainkban mindössze hét vállalat adja a teljes ágazat 75 százalékát – mondja Scott Campbell, a Deloitte Ventures igazgatója.

A szektor növekedése azonban jelentős. Az értéke mára 380 milliárd dolláros, melynek 60 százalékát kereskedelmi cégek adják. A magánvállalatok betörése pedig igencsak átalakítja a képet, egyszerűen azért, mert a világűr sokáig csak az államok kormányain keresztül volt elérhető.

A nagy változás 2011-ben következett be az Egyesült Államokban, amikor a kormány megnyitotta a terepet a magáncégek előtt. Ekkor kezdődött meg a nagy verseny, amely szinte egyetlen tétel, az adat körül forgott. Campbell hangsúlyozta, a műholdak építése és felküldése ugyanis hatalmas adatmennyiség begyűjtését teszi lehetővé.

A magáncégek számára is egyre nagyobb lehetőséget jelentenek a műholdakForrás: AFP/Handout

Akkoriban egy átlagos műhold nagyjából hat tonnát nyomott, és akkora volt, mint egy busz. Ezeket a műholdakat geostacionárius pályára állították, melyek magassága 35.786 kilométer az átlagos tengerszint felett – ezt a pályát alkalmazzák például a távközlési vagy a meteorológiai műholdaknál.

Manapság azonban már „nanoműholdakat" is felküldenek a világűrbe, melyek súlya mindössze 25-50 kilogramm. Ezek úgynevezett alacsony Föld körüli pályán mozoghatnak (160-1000 km távolság a földfelszíntől). Ezek óriási előnyei, hogy sokkal olcsóbbak a klasszikus műholdaknál. A költségeik 100 ezer és 1 millió dollár között mozoghatnak, amik az űripar egyéb pénzügyi tételeihez viszonyítva nem nevezhetők különösebben soknak. A kilövési költségeket pedig a techcégek felől érkező, folyamatosan növekvő kereslet is lefelé nyomja.

Az iparág azonban itt válik csak igazán izgalmassá. Ha ugyanis a vállalatok a műholdak segítségével hatalmas mennyiségű adatot képesek gyűjteni, ezeket aztán fel is kell dolgozni. A Deloitte elemzése szerint nem véletlen tehát, hogy az Egyesült Királyságban például 2018-ban már 948 olyan vállalat volt, amely valamilyen módon az űriparhoz kapcsolódott. Ez a szám 2011-ben még csupán 234 volt.

Az olyan cégek pedig, mint a OneWeb, a SpaceX, a Planet, a Spire vagy az Amazon adták a műholdak 10 százalékát 2016 óta, azonban mögöttük nagyjából 200 társaság igyekszik feltörni, amelyek a következő négy évben mintegy 25.000 műholdat küldhetnek fel a világűr szélére.

A növekedési lehetőséget, valamint azt, hogy a cégek nagy fantáziával tekintenek az űriparon belül is a műholdakra, például az is mutatja, hogy tavaly a Microsoft bejelentette: összeáll Elon Musk űrvállalatával, a SpaceX-szel. Az Azure Space nevű közös projekt a tervek szerint kombinálná a Microsoft felhőalapú informatikai szolgáltatásait egy globális műholdhálózattal.

A hatalmas mennyiségű űrszemét az egyik nagy kihívás, amelyet meg kellene oldani123RF

Miként Tom Keane, a Microsoft Azure alelnöke a BBC-nek elmondta, a világűr lehetővé teszi, hogy összekapcsolódjanak a különböző infrastruktúrák, majd a mesterséges intelligencia segítségével soha nem látott módú adatelemzésre nyílik lehetőség.

Emellett az egyre olcsóbb műholdak azt is lehetővé teszik, hogy elvigyék az internetet azokra a területekre, ahol az ma elérhetetlen. Továbbá, a nagy mennyiségű adat hatékony elemzése a mezőgazdaságban is sokat segíthet, például az időjárási adatok összesítésével és értékelésével.

Az adatkezelési aggályok mellett azonban van egy súlyos technikai probléma is a szakértők szerint. A BBC-nek nyilatkozó egyik szakember kiemelte, valahogy meg kell oldani például az űrszemét problémáját. Az alacsony Föld körüli pályán ugyanis már most is rengeteg űrszemét található, és ha még több műholdat küldenek fel az űrbe, akkor ezek idővel akár le is téríthetnek műholdakat a pályáikról.

Az tehát világos, hogy a műholdak egyre izgalmasabb üzleti területet jelentenek a magáncégek számára, azonban számos kihívás vár még megoldásra az iparágban.