Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az új gyorsvasút 90 perc alatt juttatta volna el az utasokat Malajzia fővárosából, Kuala Lumpurból Szingapúrba a négy órás vonatút és az 50 perces repülőjárattal szemben.
A projektet 2013-ban jelentették be, majd 2016-ban írták alá a kétoldalú szerződést. Az eredeti ütemezés szerint 2026-ban indult volna az első járat a vonalon, azonban Malájzia kiszállt a projektből.
A maláj miniszterelnök először költségvetési megszorításokra hivatkozva 2018-ban szüneteltette a projektet, majd 2021 év elején költségcsökkentő megoldásokat javasoltak, amikkel Szingapúr nem értett egyet. A maláj kormány végül úgy döntött, hogy
a projekt kivitelezése annyira drága, hogy jobban megéri a 15 milliárd dolláros bánatpénzt kifizetnie Szingapúrnak a kilépésért.
A tervezett új vonal körülbelül 5,2 milliárd dolláros növekedést eredményezett volna az országok gazdaságában és 111 ezer munkahelyet teremtett volna 2060-ig.
Ezen felül évente körülbelül 22 millió utas használta volna a vonalat.
A koronavírus előtt a két desztináció között évente 30 ezer repülőjárat indult (ez több, mint bármelyik másik két város között), a buszok a nap 24 órájában folyamatosan közlekedtek, tehát a tervezett vonal kihasználtsága nem lett volna kérdéses. A városok közti távolság 350 kilométer, ami bőven a gyorsvasutak számára ajánlatos 800 kilométeren belül van.
A nagysebességű vasúti projektek költsége alapvetően is nagyon magas, és általában ezeket a kezdeti költségeket jócskán túl is lépik, mire a projekt teljesen befejeződik.
Az Egyesül Királyságban épülő London-Birmingham-Leeds gyorsvasút kezdeti 56 milliárd fontos ára például közel megduplázódott, és jelenleg 98 milliárd fontnál jár.
Az Oxford Egyetem egyik professzora szerint a nagysebességű vasutak csak nagyon ritkán térülnek meg, vagy termelnek profitot. A Japánban és Franciaországban működő vonalak számítanak kivételnek. Az elemzések szerint csak a sűrűn lakott 800 kilométeres távolságig közlekedő vonalak tudnak jövedelmezőek lenni. Habár Kínában a legalacsonyabbak a gyorsvasút építési költségei, még ott is csak néhány vonal tudja fedezni a fenntartási és üzemeltetési költségeket.
Ráadásul a koronavírus-járvány miatt a vonalak kihasználtsága nagyon lecsökkent, és elemzők szerint sokáig még a 2019-es év számít majd kihasználtság szempontjából a maximumnak a gyorsvasutak történetében, mivel megváltoznak a munkába járási szokások, és egyéb alternatív utazási lehetőségek is előtérbe fognak kerülni a járvány után, például az önvezető autók.
