Naponta 6,8 milliárd maszkot használunk világszerte. Az ENSZ közleményben hívta fel a figyelmet a Covid-19 okozta hatalmas környezetterhelésre, és az ijesztő tényre, hogy az egyszer használatos maszkok és egyéb, a koronavírus-járványhoz kapcsolódó hulladékok mintegy 75 százaléka szemétlerakóban vagy az óceánokban végzi.

Ennek fényében különösen izgalmasnak tűnik, hogy ausztrál tudósoknak sikerült - elvi - megoldást adni a problémára. A Science of the Total Environment  folyóiratban megjelent cikk szerint kutatók előálltak egy koncepcióval, ami alapján utak építéséhez lehetne felhasználni az így keletkezett hatalmas mennyiségű hulladékot.

Az melbourne-i RMIT Egyetem mérnökei olyan új anyagot dolgoztak ki, amelyben összeaprított maszkokat kevernek újrahasznosított beton aggregátummal (RCA), amely főként feldolgozott építési törmelékből származik.

Az így keletkezett összetevő nemcsak lehetőséget ad a temérdek maszk újrahasznosítására, hanem a tanulmány szerint még robusztusabbá és ellenállóbbá is tehetné az utakat. A betonkeverék az egykomponensű RCA kontrollmintához képest javítja az út szilárdságát, tartósságát. Az eredmények azt sugallják, hogy a maszkokhoz darált RCA kiváló alapanyag lehet az útépítéshez. Egy kilométer hosszú, kétsávos szakasz burkolásához körülbelül 3 millió maszk  szükséges, amely becslések szerint 93 tonna hulladék újrahasznosítását tenné lehetővé - számolt be a kísérletet vezető Jie Li professzor.

Az egyszer használatos maszkok polipropilén felhasználásával készülnek. Ez a rendkívül nehezen lebomló műanyag ideális lenne az útépítésben, mert a polipropilén szálak megerősítik a törmelékrészecskék közötti kötést és növelik a részecskeaggregátumok közötti nyújtási ellenállást. Így a kapott burkolat szilárdabb és kopásállóbb, mint a hagyományos aszfalt. 

IllusztrációForrás: Getty Images/Sirisak Boakaew

A költségelemzések alapján a folyamat olcsóbbá is tehetné az útépítést, mivel a kőbányából származó szűz anyag bányászata tonnánként körülbelül 50 dollár, míg az RCA ára csupán 26 dollár.

A használt maszkok összegyűjtése, fertőtlenítése és szállítása némileg megemelheti a kiadásokat, azonban összességében még így is mintegy 30 százalékkal csökkenthetné a költségeket az új technológia.

Az ipari méretű gyártáshoz szükséges következő lépés a prototípus elkészítése, és a tesztelés folyamata, írja a beszámoló. A tudósok reményei szerint az innováció szabadalmához sikerül partnert találniuk, így az mihamarabb mérsékelheti a Covid-19 áttételes környezetterhelő hatásait, és megoldást adhat a maszkok által okozott világméretű szennyezésre.