A magyar gazdaság már 2021 végére visszanyerheti a 2019. évi teljesítményét miután a GDP-növekedés az idén várhatóan megközelítheti a 6 százalékot - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legújabb gyorsjelentésében.

A magyar gazdaság a járvány második hullámának idején az első hullámban tapasztaltnál lényegesen kedvezőbb teljesítményt mutatott. A hazai GDP várhatóan 5,0-5,5 százalékos mértékben zsugorodott 2020-ban. A jegybank szerint Magyarország teljesítménye tizenegy fontos területen az Európai Unió élvonalában volt tavaly, nyolc területen viszont előrelépésre van szükség.

A Magyar Nemzeti Bank kiemelte:

A hitelezés 10 százalékkal bővült, ezzel összefüggésben sikerült magas szinten tartani a vállalati beruházásokat.

A jegybank szerint a családok jövedelmi helyzetét segítette, hogy a munkanélküliek aránya 3,6 százalékról mindössze 4,3 százalékra emelkedett tavaly február óta, az átlagbér az EU-ban harmadik legnagyobb mértékben emelkedett, a munkát terhelő adók jelentős mértékben csökkentek, a magyar hiteltörlesztési moratórium a legszélesebb az egész közösségben és a lakossági hitelezés Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben.

Az MNB felhívta a figyelmet:

mindezek eredményeképpen a lakossági fogyasztás mindössze 2,1 százalékkal csökkent az uniós 7,5 százalékos átlaggal szemben, az online kiskereskedelem pedig 40 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét.

A Magyar Nemzeti Bank épületeFotó: Polyák Attila - Origo

A jelentés tartalmazza a jegybank megállapítását is, miszerint jelentősen hozzájárul az akut egészségügyi probléma gyors kezeléséhez, hogy Magyarország az egyetlen ország, ahol a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az OxfordAstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm (BBIBP-CorV) vakcinák mindegyikét engedélyezték.

A 11 terület, amin kiugróan jól teljesített az ország az MNB szerint

1. A vállalati hitelezés 2020-ban közel 10 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, amivel Magyarország – Franciaország mögött – a 2. helyet foglalja el az uniós rangsorban.

2. Részben a kedvező finanszírozási környezetnek tulajdonítható, hogy Magyarország megőrizte 2. helyét a beruházási rátát illetően az Unión belül (Írország mögött).

3. A munkanélküliségi ráta a 4. legalacsonyabb volt 2020 decemberben az Európai Unión belül; a munkanélküliek aránya 3,6 százalékról mindössze 4,3 százalékra emelkedett 2020. február óta, ami Csehország, Lengyelország és Hollandia után az európai élmezőnyben tartja hazánkat.

4. Az átlagbér a 3. legnagyobb mértékben emelkedett az elmúlt évben; bár lassult a keresetek növekedése az elmúlt évekhez képest, de nemzetközi összehasonlításra alkalmas statisztikák szerint a 6,6 százalékos béremelkedés dobogós helyet jelent az EU-ban Románia és Litvánia mögött.

5. A munkát terhelő adók csökkenése szintén a 3. leggyorsabb volt. A célzott beavatkozások mellett a legnagyobb hatást a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos mérséklése jelentette 2020. július 1-től.

6. A magyar hiteltörlesztési moratórium a legszélesebb és a legáltalánosabb az egész EU-ban; az elsők között bevezetett intézkedés jogszabályban biztosított és nemzetközi viszonylatban kimagasló módon általános érvényű, azaz minden adósra automatikusan és feltétel nélkül kiterjed.

7. Támogatta a lakosság pénzügyi helyzetét, hogy a lakossági hitelezés hazánkban emelkedett a legnagyobb mértékben; 2020 decemberében a lakossági hitelállomány éves növekedési üteme 14,5 százalékot ért el.

8. Mindezek következtében hazánkban volt a 4. legkisebb a visszaesés a lakossági fogyasztásban a tavalyi év első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest

9. Az Európai Unióban Magyarország a 2. legnagyobb növekedést érte el az online kiskereskedelemben, 40 százalékkal meghaladva az előző év azonos időszaki értékét.

10. Az európai jegybankok között az MNB mérlege bővült a 2. legnagyobb mértékben 2020-ban.

11. Az állampapírpiaci keresletet az EU jegybankjai közül az MNB növelte a 2.
legnagyobb mértékben.

A központi bank jelentős forrásokkal támogatta a válságkezelést: az európai jegybankok között az MNB mérlege bővült a második legnagyobb mértékben 2020-ban, továbbá az állampapírpiaci keresletet is a magyar jegybank növelte a második legnagyobb mértékben - zárták a pozitívumok sorát.

A jegybank szerint a teljesítményt tovább javítani a kormányzati fogyasztási kiadások, a GDP arányos kormányzati beruházási ráta és az építőipar hozzáadott értékének a növelésével lehetne.

A turizmus visszaesése az egyik legnagyobb volt az unión belül, az eltöltött vendégéjszakák számának csökkenésében Magyarország a 19. helyen van 2020 első 11 hónapjában - hívta fel a figyelmet az MNB.

Továbbá a jegybank azt is ismertette:

A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Magyarországon 5 százalékon alakult tavaly, míg az uniós átlag 18 százalék volt.

Előrelépésre van szükség a digitális kereskedelem területén is az MNB szerint, hiszen az adatok alapján tavaly a magyar vállalatok mindössze 14 százaléka használta ki az e-kereskedelmi csatornák adta lehetőségeket, ami kevesebb, mint fele a régióban éllovasnak számító cseh és horvát aránynak.
Az MNB szerint a magyar államadósság átlagos hátralévő futamidejének hosszabbítását folytatni kell, továbbá a garanciaprogramok terén sebességváltásra van szükség.