2021-től több különböző lakáscélú jelzáloghitelünket is csökkenthetjük a gyermekek után járó jelzáloghitel-elengedéssel. Sőt, a február 1-jétől igényelhető támogatott lakásfelújítási hitelből is lefaraghatunk vele. A Bankmonitor összegyűjtötte az ezzel kapcsolatos fontos újdonságokat és a leggyakoribb hibákat, amelyek miatt sokan elbukják az ajándék milliókat.

A gyermekek után járó jelzáloghitel-csökkentés (337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről) remek lehetőség a lakáshitellel rendelkező családoknak, hiszen a második gyermek érkezésekor 1 millió forinttal, míg a harmadiknál további 4 millió forinttal csökkenhet a fennálló hiteltartozásuk. Viszont van néhány olyan feltétel, amit sokan nem, vagy rosszul ismernek.

1. Csak már folyósított hitelre érvényesíthető

Nagyon fontos, hogy a tartozáscsökkentés csak abban az esetben érvényesíthető, ha az igényléssel érintett gyermek megszületésekor már folyósították a hitelt. (Sok helyen hibásan az igénylés benyújtási idejét írják.) Vagyis nem elegendő az, ha a család a gyermek születésekor már benyújtotta a hiteligénylését, még akkor sem, ha a bank pozitívan bírálta azt el.

A mind több elérhető támogatás miatt egyre fontosabb a családalapítás és a pénzügyi tervezés összehangolása, nehogy pusztán a rossz időzítés miatt maradjunk le egy jó pénzügyi lehetőségről!

2. Mi történik akkor, ha már van gyermekünk, amikor felvesszük a lakáshitelt?

Gyakori, hogy egy családnak van már gyermeke, mire saját ingatlant tudnak vásárolni. Ha egy gyermek van, az egyáltalán nem jelent hátrányt, hiszen a tartozáscsökkentés legkorábban a második gyermek 12 hetes magzati korát követően igényelhető, így ebben az esetben 1 millió forinttal csökken majd az adósságuk. Amennyiben egy kétgyermekes család vásárol ingatlant hitellel, majd megszületik a harmadik babájuk, akkor ők 4 millió forintot „nyerhetnek" ezzel, ám a második gyermekük után járó 1 millió forintot már nem kapják meg.

IllusztrációForrás: [origo]

3. A felújítási hitel is csökkenthető

Ebből a szempontból más szabályozás vonatkozik a 2017. november 14. előtt, illetve ezt követően folyósított hitelekre. Az előbbieknél a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is érvényesíthető a tartozáscsökkentés, míg a 2017. november 14. után folyósított kölcsönök esetében kizárólag a lakáscélú jelzáloghitelekre használható fel. Fontos ugyanakkor, hogy a lakáscél nem kizárólag használt vagy újépítésű ingatlan vásárlása, építése lehet, hanem lakáscélnak minősül a bővítés, a korszerűsítés és a felújítás is. Vagyis a február 1-jétől elérhető támogatott otthonfelújítási hitel és egy piaci felújítási célú jelzáloghitel tőketartozása egyaránt lefaragható újabb gyermek, vagy gyermekek érkezésekor.

Szintén kérhető az elengedés az állami kamattámogatással igényelhető lakáshitelekből is – ilyen többek között a csok és a falusi csok mellé igényelhető kölcsön. Szintén megfelel a feltételeknek a lakástakarék mellé felvett lakáshitel is, ám például egy Babaváró hitel vagy egy személyi kölcsön akkor sem, ha a pénzt lakáscélra költöttük.

4. Újdonság: több különböző hitelt is csökkenthetünk

2021-től lehetőség van több lakáscélú jelzáloghitel-szerződésre megigényelni a támogatást, a sorrendet pedig az igénylő határozhatja meg, így jobban kihasználható a lehetőség. Ha például egy családnak van 3 millió forint jelzáloghitel-tartozása, valamint emellé felvettek később támogatott lakásfelújítási hitelt, akkor a harmadik gyermek születésekor járó 4 millió forintból a lakáshitelt megszüntethetik, míg a felújítási kölcsönt 1 millióval faraghatják le.

5. Nem kell félni a hitelkiváltástól

Sok család váltotta ki – vagy fogja kiváltani – a lakáshitelét például azért, hogy hosszabb kamatperiódussal csökkentse vagy szüntesse meg a kamatkockázatát. (Ez utóbbi egy végig fix kamatú kölcsönnel érhető el.) A jelzáloghitel-csökkentés a kiváltási célú hitelekre is vonatkozik, amennyiben az eredeti hitel megfelelt a tartozás-csökkentés feltételeinek, és az új hitel nem haladta meg a kiváltott hitel összegét. (Vagyis a kiváltáson felül nem vettünk fel plusz hitelt.)

IllusztrációForrás: AFP

6. Problémát okozhat egy adóstárs

Bármilyen hitelt is szeretnénk csökkenteni a támogatással, ennek jogszabályi feltétele, hogy az adott hitelszerződésben az igénylőn vagy igénylőkön kívül más adós (vagy adóstárs) nem szerepelhet. Adóstárs például akkor kerülhet egy hitelbe, ha az igénylő (vagy igénylők) jövedelme nem elegendő a felvenni kívánt hitelösszeghez, de az adott ingatlanon haszonélvezeti joggal rendelkezőket is adóstársként vonják be általában a bankok.

Ha a plusz jövedelem miatt lett valaki adóstárs, akkor ő abban az esetben kerülhet csak ki a szerződésből, ha nélküle is elég jövedelmet tudnak majd igazolni a többiek. (A JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) korlát alapján ugyanis a havi jövedelem legfeljebb 50-60 százaléka fordítható hiteltörlesztésre.)

A haszonélvezet már nehezebb ügy, mert ez nagyon erős jogosultság akár végrehajtás esetén is. Azért néhány banknál megoldható, hogy a haszonélvezeti joggal rendelkező személy ne legyen adóstárs, ám csak akkor, ha vállalja, végrehajtás esetén feltétel és ellenérték nélkül lemond a haszonélvezeti jogáról. Megoldást jelenthet még az, ha a haszonélvező zálogkötelezettként kerül bevonásra a hitelbe, mert ez nem „adós" státusz, így emiatt nem veszíthető el a hitelelengedés lehetősége. Ez utóbbit azonban nem minden bank támogatja, így hitelfelvételnél érdemes lehet ezt is figyelembe venni a gyermekvállalást tervező pároknak, amikor hitelintézetet választanak.