Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt, és 3,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2020-ban a GDP volumene 5,1 százalékkal elmaradt az előző évitől, amikor 4,6 százalékkal nőtt - közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a negyedik negyedévben 4,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye éves összehasonlításban.

Az előző negyedévhez mért növekedéshez leginkább az ipar, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá - közölte a KSH.

Negyedéves összevetésben másodszor nőtt a GDP a harmadik negyedévi 11,4 százalékos emelkedés után, amivel a gazdaság kikerült a technikai recesszióból.

Az első negyedévben 0,4 százalékkal, a másodikban 14,6 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye.

A koronavírus-járvány miatti globális gazdasági válság nem egyforma mértékben sújtotta az országokat. Magyarországon a KSH ezen friss adatai szerint két egymást követő negyedévben mértek növekedést. Ez EU-s viszonylatban azért is figyelemre méltó, mert a 27 tagállamban 2020 utolsó negyedévében még 0,5 százalék volt a visszaesés mértéke (az eurózóna tagállamaiban 0,7 százalék), azaz a kedvező harmadik negyedéves adatok után újra csökkenést regisztráltak. Az év egészére vetítve pedig 6,4 százalék az Eurostat első becslést mutató adatai szerint az EU-s teljesítmény mérséklődése.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Több ezermilliárd forintos fejlesztések jönnek

A Gazdaság-újraindítási Akcióterv eddigi lépéseit, így az 5 százalékos lakásáfát, az otthonfelújítási támogatást, a 25 év alattiak adómentességét, a kamatmentes gyorskölcsönt újabb intézkedések, több ezermilliárd forintos fejlesztések követik - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára kedden feltöltött videóban a statisztikai hivatal frissen közzétett adatait kommentálva.

Kiemelte: a tárca számításai szerint a magyar gazdaság idén a második negyedévben visszaáll a növekedési pályára, és két számjegyű bővülést mutat majd abban a negyedévben.
Varga Mihály elmondta, hogy Magyarország eredményesen védekezett uniós összehasonlításban a járvány gazdasági hatásaival szemben. A magyar gazdaság teljesítménye a vártnál kisebb mértékben, 5,1 százalékkal csökkent tavaly, miközben az uniós átlag mínusz 6,4 százalék volt. Ezzel olyan országokat előztünk meg, mint Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, vagy éppen Csehország - tette hozzá.

A visszaesést egyrészt a magyar gazdaság ellenálló-képessége, másrészt a gazdaságvédelmi intézkedések fékezték - húzta alá a pénzügyminiszter, utalva arra, hogy az ellenálló-képességet a magyar emberek elmúlt évekbeli munkája és a magyar gazdaságpolitika alapozta meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkahelyvédelmi támogatásoknak és az adócsökkentéseknek köszönhetően tavaly év végén 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon, ami megegyezik a járvány előtti szinttel. Tavaly a kormány 4 ezer milliárd forintot fordított a költségvetésből a fejlesztések támogatására" - mutatott rá, jelezve, hogy az unióban GDP-arányosan az egyik legtöbb beruházás Magyarországon valósult meg.

Magyarország egyensúlyi mutatói jóval kedvezőbbek, mint a 2008-as válság után, ezt a minap két nagy hitelminősítő is elismerte - idézte fel Varga Mihály. Arra is rámutatott, hogy az államadósság mértéke tavaly az év végén az uniós átlag alatt maradt, a deficit pedig uniós szintet ért el. 

Kedvezőbbek az adatok a vártnál

„A legújabb adatok sokkal kedvezőbbek a várakozásoknál, a piac ugyanis 5 százalék feletti hanyatlást várt a múlt év utolsó negyedére. Az is jó hír, hogy a negyedik negyedévben a harmadikhoz képest már növekedést ért el a magyar gazdaság" - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: „Egyelőre előzetes adatokról van szó, amelyek még változhatnak, pontos képet ugyanis majd a részletes adatokból lehet majd látni".

A szakember azt elmondta, hogy a múlt év egészében az eredeti várakozásokhoz képest az ipar és az építőipar hamarabb talált magára. A fogyasztási oldalon, az eddig megjelent kiskereskedelmi adatokból az látszik, hogy a járvány és a jövedelmi helyzet változása miatt óvatosabbá vált a lakosság.

Összességében Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján 2021-ben több mint 4,5 százalék körüli GDP-növekedésre van kilátás.

Ha viszont a vártnál gyorsabban bekövetkezik a gazdasági nyitás, akkor akár 5 százalék feletti bővülésre is képes lehet a magyar gazdaság.

Óriási meglepetést jelentenek a magyar adatok

Óriási meglepetés, hogy a GDP az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal bővült, így nem következett be az általánosan várt újabb visszaesés, a „W". A KSH előzetes közleménye alapján a növekedést az ipar és az információ, kommunikáció ágazatok húzták, azonban meredeken javult az építőipar teljesítménye is a harmadik negyedévhez képest - írja az adatokat kommentálva Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A novemberi korlátozások újra visszavetettek több ágazatot, azonban a visszaesés mértéke is – a turizmus, rendezvényszervezés, egyes szabadidős, szórakozási, sport- és kulturális szolgáltatások kivételével – már jóval visszafogottabb volt - tette hozzá.

Az idei első negyedévben még visszafogott lehet a gazdaság teljesítménye, azonban a negyedév végén már jelentkezhetnek bázishatások a tavaly tavaszi korlátozások miatt. A második negyedévben az oltási folyamattal párhuzamosan a korlátozások fokozatos enyhítése miatt már elindulhat az élénkülés, ami a bázishatásokkal együtt akár 14-15 százalékos éves növekedést is eredményezhet, majd a növekedés az év közepétől érdemben meglódulhat, így idén 6,8 százalékos GDP-növekedésre számítunk, amit az egyes szektorokban a kilábalás elhúzódása miatt 2022-ben is hasonló mértékű növekedés követhet - tette hozzá az elemző.